In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

 

szent-istvan-kiraly-2013 

Tisztelt Polgártársaim! Vendégeink!

Tisztelt Képviselő Társaim!

Tisztelt Plébános Úr!

 

Augusztus 20-a az a nap, melyet Magyarországon először nyilvánított ünneppé a törvény. Szent László király idejében 1092-ben a szabolcsi zsinat tette kötelezővé a Szent Király ünnepének megtartását.

Ezen a napon emlékezünk a késői kor tiszteletével államalapító királyunkra! Ezen a napon szegjük meg az új kenyeret.

 

Első királyunk, Szent István, a magyar állam alapítója 969-ben Vajk néven született Esztergomban, 1038. aug. 15-én halt meg Székesfehérváron. A keresztségben az István nevet kapta. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja Sarolt, az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. István, atyja halála után 997-ben vette át a hatalmat. Közte és bátyja Koppány között örökösödési háború robbant ki, mert az ősi törvény szerint őt illette volna atyja után a hatalom. Eszmevilága viszont nem egyezett Géza nagyfejedelem szándékával. A csatában István győzött, Koppány holttestét az akkori hagyományok szerint négy részre daraboltatta és Esztergom, Győr, Veszprém és Gyulafehérvár kapuján függesztette ki.

István 1000 Karácsonyán vagy 1001. január elején Esztergomban koronáztatta meg magát. A koronát II. Szilveszter pápától kérte, az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezve. Lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat, kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket.

István Király 1030-ban adta ki második törvénykönyvét. A ránk maradt 56 cikkelyből kitűnik, hogy az államalapító a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház erősítésére törekedett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást. Törvényben kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre.

I. István királyunk 1038. aug.15-én Nagyboldogasszony napján hunyt el és a székesfehérvári bazilikában temették el.

 

I. István királyunk, apjával Géza nagyfejedelemmel azonos módon ítélte meg a kor üzenetét, ezért alkotta meg az akkori kornak megfelelő modern európai államrendet. Világosan látta, hogy a magyaroknak szakítaniuk kell a nomád életmóddal. A szervezettségben és kultúrában elmaradva olyan pusztulás felé halad a nemzet, mint amilyen korábban néhány száz éven keresztül a Kárpátok övezte térség többi népét kirostálta és emléküket mára néhány régészeti maradványra redukálta. Nehéz küzdelem volt, mert szembekerült az akkori pogány hagyományokkal, teljesen új szokásrendet kellett bevezetni.


Aligha volt történelmünkben ilyen széles látókör
ű uralkodó, mint I. István királyunk.. Hatása ezer év távlatából is eleven!

Milyen ember lehetett Ő? Szent ember vagy kemény kezű feudális uralkodó? Ösztönös ráérzések vagy tudatos megfontolások szerint cselekedett? Kegyetlen volt vagy a történelmi kényszer szigorával élt? A jogos kérdésekre adható válaszok nyilván összetettek, de a végső megítélés és az eredmény:

Első királyunk, a szentként tisztelt államalapító, a” magyarok tündöklő csillaga” ezer év távolából is példát, erőt sugároz.

A MAGYAR NEMZET 1100 ÉV MÚLTÁVAL IS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN ÉL ÉS MAGYARUL BESZÉL!

Történelmi üzenete:

CSELEKVŐEN ALKALMAZKODNI EURÓPÁHOZ, A VILÁGHOZ!

 

Augusztus 20-a másik jelentése az új kenyér megszegése. A kenyér, a búza a magyar nyelvben az életnek is jelképe. A nemzetiszín szalaggal átkötött új kenyér pedig nem csak az évi termés jelképe, hanem minden teremtő értékalkotó munkáé, az anyagi és szellemi javak összességéé, amelyben a magyarság országépítő ereje kibontakozik.

Tudomásul kell venni, hogy csak az értékteremtő munka tud hosszú távon anyagi boldogulást eredményezni. Keresnünk kell és ki kell használnunk országunk és közvetlen környezetünk adottságait, ezekre kell építenünk vállalkozásunkat, jövőnket. Egészséges ember ne tervezze hosszú távon jövőjét segélyekből, mert az csak boldogtalanságot fog számára adni.

Össze kell fognunk olyan közös célok megvalósítására, ami jól szolgálja a közösség érdekeit. Egyik ilyen cél Kávás Község erősségét jelentő boronapincék állagának megóvása. Nem lehet és nem szabad az elmúlt hét pozitív történései mellett csendben elmenni. Példamutató összefogás indult el községünkben, hogy meggátoljuk boronapincéink állagromlását. Idősek és fiatalok vettek részt ebben a munkában. Nem voltak kicsinyesek, nem azt nézték mit adok én és a másik. A munka eredménye:

-       az elmúlt hét alatt elkészült négy db boronapince külső falainak és pitvarának javítása, melyet tovább fogunk a következő időszakban folytatni.

-       megtörtént a hagyományos nép építészet egyik technológiájának átörökítése, ami azért fontos, hogy tovább lehessen vinni gyermekeink tudatába.

Mély tisztelettel és szeretettel köszönöm mindazoknak az idősebb és fiatalabb kávási és az országunk távoli részeiből nálunk munkát végzett polgároknak az önfeláldozó munkáját. Biztos vagyok benne, hogy ezzel olyan követendő példát mutattak másoknak is, mely hasznossá fog válni.

 

Befejezésül, ünnepi beszédem értékét a következő I. István királyunk fiához Szent Imre herceghez intézett egyik intelmével szeretném emelni:

 

-       „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

 

Isten óvja és vezesse Magyarországot a Szent Istváni úton!

Isten segítse Kávás Község népét!!

 

korona-2013 

                                                                                                                               

                                                      

Kávás Község Polgármestere

Fekete Heribert László

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés