In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

Evangélium:
Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.
Mk 6,30-34

Elmélkedés:

A mai evangéliumi szakasz szerint az apostolok visszatérnek Jézushoz tanító útjukról és beszámolnak neki és egymásnak arról, hogyan fogadták őket. Jézustól indultak el és hozzá térnek vissza. Fontos megismételnünk, hogy nem a maguk nevében indultak el, nem saját tanításukat hirdették, hanem Krisztus követeként indultak, hogy az ő nevében gyógyítsák meg a betegeket, űzzék ki a gonosz lelkeket, és hirdessék az örömhírt. Milyen csodálatos érzés lehetett számukra Jézust képviselni! Milyen szép élmény lehetett számukra, hogy Jézust fogadták személyükben az emberek! Milyen jó érzés lehetett számukra abban a tudatban visszatérni, hogy hűségesen teljesítették küldetésüket, amire megbízást kaptak! Mekkora öröm tölthette el őket, amikor azt látták, hogy az általuk hirdetett tanítást ugyanúgy fogadhatták az emberek, miként Jézus szavait, s az általuk tett csodák is ugyanúgy hatékonynak bizonyultak, mint amikor Jézus gyógyított.
Visszaérkezésükkor Jézus rögtön észreveszi, hogy mennyire fáradtak. Ez annak a jele, hogy az elmúlt napok vagy hetek nem tétlen lustálkodással teltek számukra, hanem fáradhatatlanul azt tették, amire megbízást kaptak. Jézus azt javasolja nekik, hogy pihenjenek, és ez a pihenés az ő közelében történik. Elvonulnak egy kis időre a világtól, hogy Mesterüknél újra feltöltődjenek lelkileg. Hozzájuk hasonlóan napjaink igehirdetőinek szintén szükségük van arra, hogy munkájuk teljesítése közben időnként visszatérjenek Jézus közelébe. Jézus küldetést ad nekem, engem is a világba küld, hogy tanítását hirdessem, követségében járjak.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Viselnem kell a keresztet, ha együtt akarok lenni Krisztussal dicsőségében! Gondolni akarok az utolsó dolgokra. A mindig közeli halált és Krisztus szenvedéseit nem felejtem el. Jótéteményeiért szüntelen hálát adok. A javak, barátok, szabadság, élet elvesztése miatt nem bánkódom, hogy elnyerjem Krisztust.

 

Forrás: martinus.hu

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés