In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

 Tamkó Sirató Károly: A nagy természet

De szép is a nagy természet,
hol haldoklik, hol meg éled!
Hóból víz lesz, vízből hó lesz...
Más szavunk sem lehet erre:
Így is jó lesz, úgy is jó lesz!

 

Maszkok és maskarák - Velencei karnevál

2013 (január 26 – február 12).

 

A világhírű Velencei karnevál 2013-ban már a harmincharmadik alkalommal kerül megrendezésre. Hamvazószerda (február 13) előtt két héttel (január 26, szombat) kezdődik, és húshagyó keddig tart (február 12). Minden bizonnyal ez alkalommal is nagyszerű élményt nyújt majd mindazoknak, akik szeretik a nyüzsgést, a vidám hangulatot és a korabeli ruhák színpompás kavalkádját.

 

  

 

A világ minden tájáról turisták tízezrei érkeznek erre a két hétre. Ekkor egész Velence, de különösen a Szent Márk tér egy hatalmas bálteremmé változik, mindenütt zene szól és fantasztikus jelmezekbe öltözött emberek lepik el a várost. Szinte teljesen mindegy, hogy a karnevál két hete alatt mikor utazunk a városba, hiszen folyamatos az „őrület”. Az persze biztosra vehető, hogy a hétvégéken szinte mozdulni sem lehet majd az embertömegben.

 A velencei karnevál ősi hagyományokon alapszik. Napjainkban is ragaszkodnak a hagyományokhoz: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet, majd felharsannak a harsonák és több száz léggömböt eresztenek fel. Ezzel egyidejűleg  Campanile tornyából  egy drótkötélre erősített gipszgalamb csúszik lefelé. A tömeg élteti Velencét harsány kiáltásaikkal, a Colombia kinyitja belsejét és több ezer konfetti és szalag hullik ki belőle. A galambröptetés hagyománya a legrégebbi karneválokig vezethető vissza, ekkoriban egy kötéltáncos sétált végig a Campanile és a Dózse-palota loggiája között kifeszített kötélen.

 Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában véget érjen a mulatozás, szimbolikusan megölik a karnevált. A Karnevál Hercege élt, evett, ivott, tobzódott, kiszórakozta magát kellőképpen, de ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle. Bíróság elé cipelik, rákennek minden rosszat, ami a városban történt, kiszabják rá a büntetést, majd a nép elkíséri a máglyához. A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábúval, amit aztán tűzre vetnek. A szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek.

 A karnevál egyik fontos eleme a tűz. A megtisztulást jelképezi, tűzre teszik a rosszat, és mindenki megszabadul a bűntől. Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez.

A Szent Márk téri záróünnepségen fantasztikus zenés tűzijátékkal int búcsút a Tenger királynője a bálozó sokaságnak.

Tamkó Sirató Károly Újvidék, 1905. január 26. – Budapest, 1980. január 1. József Attila-díjas (1976) magyar költő, művészetfilozófus, műfordító.

Zenei ajánló:

Kaláka együttes – Tengerecki Pál (Tamkó Sirató Károly)

http://www.youtube.com/watch?v=yNR5hidS9tw

 

Tengerecki hazaszáll

 

2005-ben Tamkó Sirató Károly születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Kiadónk a centenárium jegyében egy verseskötet-trilógiával állít emléket a nem csupán gyermekverseiről híres költőnknek. A második kötetben újabb tájakra vezet bennünket régi-új hősünk, "ecki, becki, engerecki, vengerecki... 2005-ben Tamkó Sirató Károly születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Kiadónk a centenárium jegyében egy verseskötet-trilógiával állít emléket a nem csupán gyermekverseiről híres költőnknek. A második kötetben újabb tájakra vezet bennünket régi-új hősünk, "ecki, becki, engerecki, vengerecki Tengerecki Pál!"

 

 

 

Szélkiáltó

„Kék napsütés rügyet fakaszt… Kikiáltom a szép tavaszt!” – írja a költő címadó versében. Friss, tavaszi hangulat, harsogó nyár, vagy akár csikorgó téli hideg kerekedik a versek nyomán. A Szélkiáltóban a Tengerecki Pálhoz hasonlóan szinte népiesen pattogó ritmus, tréfás ötletek, s velük együtt a modern ember gondolatainak, képi világának sora ragadja meg a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Kass János színes illusztrációi teszik még gazdagabbá a könyvet.

 

 

Komjáthy Jenő Szécsény, 1858. február 2. – Budapest, 1895. január 26., magyar költő.

 A XIX. század végén a magyar líra egyik megújítója. Költészetét mint hidat értelmezhetjük Vajda János és Ady Endre, a romantika és a szimbolizmus között.

 

A homályból című egyetlen kötetének címadó verse a legismertebb Komjáthy vers.

(részlet)

"Ki fény vagyok, homályban éltem,

Világ elől elrejtezém.

Nagy, ismeretlen messzeségben

Magányosan lobogtam én."

"Szivembe hordom én e lángot,

Szivembe hordom a napot:

Ó, gyújtsatok rokon világot!

Én látok; ti is lássatok!"

 

A magyar költészet időről időre megfeledkezett Komjáthyról, aztán időről időre ismét fölfedezte; mindazok a korok, irányzatok érzékenyek felemás értékű költészete iránt, amelyekben valamilyen módon szerep jut a személyiségnek mint értékcélnak; így volt ez a Nyugat fellépésekor, s ez magyarázza a Komjáthy-líra mai újra aktualizálódását is.

Halmos László Nagyvárad, 1909. november 10. – Győr, 1997. január 26., magyar zeneszerző, karnagy. Középiskolai tanulmányai befejeztével a budapesti Zeneakadémián tanult orgona és egyházzene szakon, valamint Siklós Albertnél zeneszerzést. 1931. augusztusában Győrbe költözött, ahol és élete végéig alkotott szolgálta az egyházzene ügyét. A győri Székesegyház, valamint a Palestrina-kórus zenei vezetője volt. Mintegy 700 egyházi művet hagyott hátra, mely közül 1945 után egy sem jelent meg nyomtatásban. Az 1950-es években koholt vádakkal másfél éves kényszermunkára ítélték.

Zenei ajánló:

Halmos László – H-moll mise

http://www.youtube.com/watch?v=74oBrvA8FK8

Mindek földek (Halmos) - Összkar

http://www.youtube.com/watch?v=VJEbfrobfH0

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés