In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

Csokonai Vitéz Mihály: Újesztendei gondolatok

Oh idő, te egy egész!
Nincsen neked sem kezdeted, se véged:
És csupán a véges ész
Szabdalt fel apró részeidre téged."

 

Kehidai Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) politikus, államférfi, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”.
Deák Ferencet 1833. április 15-én választották követté. Azonnal Pozsonyba érkezte után tevékenyen részt vett az országgyűlés tárgyalásaiban. Első országgyűlési beszédét 1833. május 6-án mondta el az alsótáblán.
Önzetlensége, szilárd megmaradása a kitűzött úton, lefegyverezte a kétkedőket. Kizárólag rábeszélés, meggyőzés révén kívánt hatni, ebben pedig nemcsak a szó hatalmával rendelkezett, hanem mindenekelőtt a dolog velejére, mélyére tekintő átható ésszel. Csak az igazságra törekedett és arra, hogyan teheti azt hazája számára gyümölcsözővé. A vitában a közös kiindulópont megkeresésével, az abból fakadó következtetések levonásával azt akarta elérni, hogy a szemben álló fél is magáénak érezhesse álláspontját. Ez nemcsak harciasságot nélkülöző alkatából, hanem pontos helyzetfelismeréséből is fakadt: a kiváltságait, hatalmát, vagyonát féltő nemességet csak lépésről lépésre lehet a reformok ügyének megnyerni.
„Ki őket íly módokkal szoktatja lassanként az egykor annyi rettegett új gondolathoz, sokat eszközölhet, ami előbb lehetetlennek látszott, mert az újsággal is megbarátkoznak idővel azok, kik egykor ellenzői valának, sőt végre azt hiszik, hogy ami javalltatik, az nem valóságos újítás, hanem okos és szükséges igazítás.” - vallotta még 1832-ben egy Vörösmartynak írott levélben.

Sokkal gyümölcsözőbb volt az 1839-40-iki országgyűlés, amelyen Deák államférfiúi bölcsessége és önmérséklete a legszebb sikereket aratták.
Elvi ellensége volt a halálbüntetésnek. Majd a vegyes házasságok kérdésében mutatott irányt a közvéleménynek. Zala vármegye híres feliratát e tárgyban, ő fogalmazta meg. Amikor az ellenzék a nemesség adózását, a közteherviselést írta zászlajára, a fanatizált papok által felizgatott és pénzelt köznemesség szótöbbséggel és erőszakoskodással megdöntötte a zalai közgyűlésen az adózás elvét, s bár Deákot akkor is - akarata ellenére, közfelkiáltással - megválasztották követnek, ő elvei ellenére, vérrel szerzett mandátumot vállalni semmi áron nem volt hajlandó. Más megye követségét sem vállalta el, s Zala követ nélkül maradt, mert akárkit jelöltek vagy választottak meg, azonnal lemondott.
Deák a Védegyletet elvével nem értett egészen egyet, de mivel a mozgalmat már megindították, nem akart elszakadni Kossuthtól, akivel akkoriban igen bensőséges viszonyban volt, s 1845. február 9-én Szentgróton (Zalaszentgrót) tartott beszédében felhívta a nemzetet a hazai ipar támogatására. Ettől Széchenyi támadása sem térítette el.

Johann Ernst Bach (Eisenach, 1722. január 28. – Eisenach, 1777. szeptember 1.), német zeneszerző, Johann Bernhard Bach fia.
Művei: zongorára és hegedűre írt fantáziái, ill. szonátái, egyházi kantáták, "Sammlung auserlesener Fabeln" és az "O Seele, deren Sehnen" c. oratórium.
Zenei ajánló:
Bach - Double Violin Concerto in D minor 2nd movement, Largo
http://www.youtube.com/watch?v=Fo0K_n3VLG4

 

 

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) festő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Benczúr Ida festőművész és Benczúr Gyula orvos apja.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc elfogatása). Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével. II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett (XVI. Lajos és Dubarry). Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompoziciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával, amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg. 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Pályafutása során számos művészeti díjat nyert. Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888).

  

 

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.

  

208 éve halt meg Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét.
« Hegyi Füstös István: Farsangi köszöntő   Burns: Ha a kedves volna az a... »
Komáromban ismerkedett meg Vajda Juliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a Csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak). 

                      Csokonai Vitéz Mihály: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban
 

                                                       Hát, Múzsáknak szentelt
                                                       Kies tartomány!
                                                       Ily számkivetve volt
                                                       Nálad minden tudomány?
                                                       Hát csak sertést nevelt-é
                                                       Itt a makk s haraszt?
                                                       Hát csak kanásznak termett
                                                       A somogysági paraszt?
                                                       Istenem!
                                                       Senki sem
                                                       Vette észbe,
                                                       Hogy e részbe
                                                       Árva még Somogy!
 

                                                       Hány jó ész lett vaddá,
                                                       Hogy nem mívelték?
                                                       Hány polgár bunyikká,
                                                       Hogy jóba nem nevelték?
                                                       Dudva lenne dudvák
                                                       Közt az ananász:
                                                       Kanász marad akinek
                                                       A nevelője kanász.
                                                       Hát már hogy
                                                       A Somogy
                                                       Ily tudatlan,
                                                       Formálatlan,
                                                       Kié a hiba?
 

                                                       Debrecen és Patak
                                                       Messze estenek
                                                       Ide, hol a Múzsák
                                                       Nem is esmértettenek,
                                                       Ami kevés pénz bejött,
                                                       Két-három póra,
                                                       Nagyobb dologra ment el -
                                                       Borra avagy disznóra.
                                                       A szegény
                                                       Pórlegény
                                                       Vagy bodnárnak
                                                       Vagy betyárnak,
                                                       Vagy zsiványnak állt.
 

                                                       Ó, szomorú sorsa
                                                       Egy szép megyének!
                                                       Hol a magyar lelkek
                                                       Megvetve heverének.
                                                       Ó, nem fáj-é a szíve
                                                       Minden magyarnak,
                                                       Hogy a magyar fiakkal
                                                       Gondolni nem akarnak?
                                                       De tán jő
                                                       Oly idő,
                                                       Melyben nékünk
                                                       A vidékünk
                                                       Új Helikon lesz.

 

oldal eleje>>>

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés