In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                                                  Tinódi Sebestyén: Sokféle részegesről

                                                       "Bátor igyunk az jó borban, jó kedvet vegyünk,
                                                        Istenünknek, nemzetünknek csak mi ne vétsünk,
                                                        Ha külömben cseleködünk, lelkünkben veszünk.

                                                        Az, ki szörzé, neve Sebestyén szoméhságában,
                                                        Nyírbátorban ezerötszáz és negyven nyolcban
                                                        Udvarbírák bort, nem adnak, vannak átkjában.

Sávoly Pál (Budapest, 1893. január 30. – Budapest, 1968. december 20.) Kossuth-díjas (1955) mérnök, statikus. Állami Díjas (1965).
A vezetésével épült hidak közül említendők a Naft-folyó kábelhídja, az India részére tervezett híd, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd. Ugyanakkor több nemzetközi hídpályázaton szerepelt sikerrel (Casablanca, Mechra, Abbei stb.) Részt vett az óbudai Duna-híd (Árpád híd) tervezésében. Ő tervezte a Boráros téri Petőfi híd hídfőit, alul- és felüljáróit, továbbá az angyalföldi szennyvízátemelőt. A II. világháború után közreműködött számos híd újjáépítésében. A Ferenc József-híd (Szabadság híd), a szobi Ipoly-híd, majd a Széchenyi lánchíd helyreállítási munkáinak volt a tervezője. Tervezte az 1958-ban átadott heluani (Egyiptom) 800 m hosszú közúti és vasúti Nílus-hidat. Legjelentősebb alkotása, az új budapesti Erzsébet híd tervezése és építése. 1965-ben Állami Díj I. fokozat elismerésben részesült az Erzsébet híd megtervezéséért, Magyarország első kábelhídjának gazdaságos és korszerű megoldásáért.

szabadsag hszechenyi lanchidpetofi hiderzsebet hidarpad h

Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője. Születési helye pontosan nem ismert, vagy a Fejér vármegyei, vagy a Baranya vármegyei Tinód.
Tinódon született, polgári szülőktől származott. Iskoláit Pécsen végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. Valószínű, hogy kezdetben vitézi pályán volt, Török Bálint szolgálatában. Első fennmaradt műve a Jáson históriája, 1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron. E műből következtethető, hogy egy ütközetben megsebesült és további hadi szolgálatra alkalmatlanná vált.
1541-ig Török Bálint szigetvári udvarában élt, művei szerint nagy megbecsülésben. Buda eleste és ura fogságba esése fordulópontot jelentett életében. Ekkor lett politikai költővé. Énekeiben ettől kezdve az egyetértést és a török elleni elszánt küzdelem szükségességét hangoztatta. Néhány évig még ezen a vidéken élt, majd mikor a törökök egyre nagyobb területet foglaltak el a Dunántúlon, Kassán telepedett le. Itt családot alapított és innen járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, majd tapasztalatait versekbe szedve írta meg. Énekeihez dallamokat is szerzett és lanttal kísérve, mikor tehette elő is adta őket. A vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek hitelesen a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről. Felismerte ennek jelentőségét Nádasdy Tamás nádor is, aki 1545-ben a nagyszombati országgyűlésen találkozott Tinódival és ettől kezdve pártfogásába vette a lantos krónikást. Az 1546 és 1551 közötti viszonylagos béke időszakában régebbi magyar történeteket, vagy külföldi témákat dolgozott fel. Az 1552. évi török hadjárat ismét bőséges, megörökítésre méltó eseménnyel szolgált. A palásti csata Tinódi Lantos Sebestyén révén a szépirodalomba is bekerült Ördög Mátyás veszödelme címmel (megtalálható a Cronicaban).
Tinódi fel is kereste az egyes várostromok színhelyeit és a legapróbb részletekig összeszedte az ostromra vonatkozó adatokat. Számos érdekes mozzanatról csak az ő énekeiből értesülhetünk. Eger diadalmas megvédése után is rögtön a várba ment. Ekkor írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi híre eljutott Ferdinánd király udvarába is aki 1553. augusztus 23-án Nádasdy ajánlására „az éneklés művészetében és a históriáknak magyar nyelven ritmusokba való ékes foglalásával” szerzett érdemei elismeréseként nemesi rangra emelte és számára címereslevelet adományozott. Jó kapcsolatban volt Dobó Istvánnal és mikor az egri várkapitány erdélyi vajda lett, követte őt Erdélybe. Itt fejezte be az Erdélyi história című énekét, amelyben Erdély történelmét beszéli el János király halálától 1551-ig. Műveinek gyűjteményes kiadása 1554-ben jelent meg Kolozsvárott, Cronica címmel. 1555-ben visszatért Erdélyből, majd rövidesen meghalt.

 

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
Már nem diákként, hanem elismert fiatal költőként kapott ösztöndíjat Bulgáriába, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson. 1949 őszétől 1951 nyaráig közel két évet töltött Bulgáriában, s később is gyakran visszajárt.
1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit (1928–1990) költőnővel. 1953-ban született meg András fiuk. Eleinte albérletben laktak, gyermekük a pestlőrinci anyai nagyszülőknél nevelkedett, majd Zuglóban kaptak lakást. 1953 augusztusától 1957 februárjáig a Kisdobos szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1957 elején megszűnt irodalmi állása és évekig műfordításból élt. 1959-től haláláig az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa volt.
1966-ban Kossuth-díjat kapott. Az 1960-as években néhány verseskötetéhez illusztrációkat is készített. 1975 februárjától napi rendszerességgel vezetett naplót, amely 1994-ben jelent meg Krónika töredékek címmel. Ugyanebben az évben - a költő ötvenedik születésnapjára - készült Zolnay Pál portréfilmje, melyben Kormos István és Nagy László beszélgetett.
1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzői estjén. Másnap reggel meghalt. A halál oka: szívinfarktus. A Farkasréti temetőben temették el.

Fontosabb művei
Adjon az Isten;
Gyöngyszoknya;
Ki viszi át a Szerelmet;
Rege a tűzről és a jácintról;
József Attila!;
Jönnek a harangok értem;
Versben bujdosó;
Irodalmi díjai
József Attila-díj (1950, 1953, 1955)
Kossuth-díj (1966)

 

Ajánló:
Nagy László - Himnusz minden időben
http://www.youtube.com/watch?v=CMrg8nK1LqM

Nagy László: Adjon az Isten
http://www.youtube.com/watch?v=8MQiWEK7qqA

Nagy László - Ki viszi át a szerelmet / Sebő együttes
http://www.youtube.com/watch?v=frybRd3snVY

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés