In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                                                                               Berda József: Vizafogó

                                                           "...Mint idegen arc,
                                                           úgy bámul reám e vidék,
                                                           mintha csak intene:
                                                           nincs mit keresned többé e tájon!
                                                           Marnyica néni se mosogat már
                                                           nem sulykolja a beáztatott ruhát
                                                           a tavaszi parton:
                                                           meghalt ő is azóta, mint minden érzelmes
                                                           s mulandó szépsége e világnak,
                                                           mely nem jő vissza soha már,
                                                           akár a tündöklő ifjúság.

A Szabad Nép első száma 1942. február 1-jén jelent meg A lap életének meghatározó eseményei gyakorlatilag egybeesnek hazánk legújabb kori történelmének legfontosabb állomásaival. 1942-ben megjelenik a Szabad Nép első, illegális kiadása, mely 1945-től legálisan kerül utcára. 1956. november 2-án, a Szabad Nép utódjaként jelent meg először a Népszabadság mint a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja. A lap innentől egészen 1989-ig pártirányítás alatt állt.
1989. október 8-án a lap új alcímmel jelent meg: szocialista napilap. 1990 márciusában az állampárt jogutódja lemondott a Népszabadság tulajdonjogáról, az új lapgazda a Szabad Sajtó Alapítvány lett.
1990-ben megalakul a Népszabadság Rt. a Bertelsmann-csoport részvételével. 1992 októberében megjelent az első, magyar napilapban elhelyezett színes televíziós műsorújság, a TévéMagazin, a Népszabadság mellékleteként. 1994. május 31-től a lap elhagyja a szocialista jelzőt és a továbbiakban „országos napilapként” jelenik meg.
2001 novemberében a svájci Ringier Kiadó 49,9 százalékos részesedést szerzett a Népszabadságban, megvásárolva a Bertelsmann tulajdonrészét. 2003 április 26-tól színes szerkesztőségi felülettel, korszerűbb arculattal jelenik meg a lap. A színes küllemet követte a formai és tartalmi megújulás 2004 áprilisában. Az új szlogen: „A tájékozottság magabiztossá tesz.”A Népszabadság Rt. többségi tulajdonrészét, 67,7%-ot a Ringier Kiadó szerzi meg 2005-ben.

Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. – Brüsszel, 1924. november 29.) a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek.
Puccini operái többnyire tragikus befejezésű darabok. A Nyugat lánya, a Gianni Schicchi című vígopera cselekménye azonban boldog véget ér; tragikus fordulata után az utolsó mű, a Turandot is.
A Bohémélet Giacomo Puccini négyfelvonásos operája. A szöveget Henri Murger „La vie de Bohéme” című műve nyomán Puccini útmutatásait követve Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta. Az ősbemutató Arturo Toscanini vezénylésével 1896. február 1-jén volt a torinói Teatro Reggio színházban. A játékidő két óra.
Puccini Bohémélet című operája a Csokonai Színházban
http://www.youtube.com/watch?v=7dSEcQ3JJ7o

 

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Jandó Jenő (Pécs, 1952. február 1. – ) Kossuth-díjas magyar zongoraművész.
Lemezfelvételei számos rangos nemzetközi folyóiratban részesítették elismerő kritikában. Liszt Ferenc műveinek válogatását lemezre vette a zeneszerző saját hangszerén. 1992-ben a Liszt Társaság Nagydíjával jutalmazták Liszt posztumusz zongoraversenyének felvételéért. Lemezre vette Bartók Béla összes zongoraművét, Haydn, Mozart és Beethoven összes zongoraszonátáját, J. S. Bach Wohltemperiertes Klavier-ját, Mozart, Grieg, Schumann, Dvořák és Brahms zongoraversenyeit, Liszt és Schubert zongoraműveit.

Liszt- Romance ** Katona Bálint, Jandó Jenő (HD).avi .
http://www.youtube.com/watch?v=vrAFcdrO5gE

Géza fejedelem (945 körül – 997. február 1.), magyar fejedelem 971 és 997 között. Géza Taksony fejedelemnek, s egy előkelő besenyő nőnek – valószínűleg Tonuzoba lánya – a fia volt. Az ő fia volt Szent István, akit a magyar állam megalapítójának tekintünk, bár ezt a munkát nagyban Géza tevékenységére építette.

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés