In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                                                                farsang

                                                                Radnóti Miklós: Február

                                                                újra lebeg, majd letelepszik a földre,
                                                                végül elolvad a hó:
                                                                csordul, utat váj.
                                                                Megvillan a nap. Megvillan az ég.
                                                                Megvillan a nap, hunyorint.
                                                                S íme fehér hangján
                                                                rábéget a nyáj odakint,
                                                                tollát rázza felé s cserren már a veréb.

farsangi lakodalmas menet

A farsang

Jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén farsangfarka, ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette valójában télbúcsúztató is. 
 

Csörögefánk
Hozzávalók: 40 dkg finomliszt, 10 dkg vaj, 5 tojássárgája, 5 dkg porcukor, 1 és fél pohár tejföl, fél dl rum, 4 dl olaj, 5 dkg vaníliás cukor és só.
Elkészítése: A vajat a liszthez morzsoljuk, hozzáadjuk a tojássárgáját, a porcukrot, kevés tejfölt, majd enyhén megsózzuk, és a rummal ízesítjük. Jól összegyúrjuk, és cipót alakítunk belőle. Letakarjuk, 20–25 percig pihentetjük, majd egy centi vastagságúra nyújtjuk, derelyevágóval kétujjnyi darabokra szabjuk. Mindegyik közepébe vágást ejtünk, és a tészta végét ezen a kis résen áthúzzuk. Végül forró olajban aranysárgára sütjük a fánk mindkét oldalát, papírra szedjük, jól lecsepegtetjük az olajat. Vaníliás cukorral meghintve tálaljuk.

 

Kenesei Kenessey Albert (Gerjen, 1828. február 4. – Bród, 1879. július 15.)hajóstiszt, hajózási szakember, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvű hajózási szakirodalom megteremtője, a hazai folyamhajózás technikai, történeti, gazdasági és jogi vonatkozásainak úttörő jelentőségű kutatója volt.
1852-ben nevezték ki a Balatonon hajózó Kisfaludy gőzös kapitányává, 1853-tól pedig az Első Dunagőzhajózási Társaság alkalmazásában állt mint hajókormányos, 1855-től mint hajókapitány. A kiegyezés évében, 1867-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium felkérésére országos hajózási biztos lett.

Takáts Gyula 1911. február 4-én született a Somogy megyei Tabon - Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, kritikus, tanár.. Polgári családból származott, élete során mindvégig Kaposváron élt.
Múzeumigazgatóként elévülhetetlen érdemeket szerzett a somogyi népművészet elismertetésében. Pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányaiban a somogyi Nagyberek és pásztorvilág avatott ismerőjét tisztelhetjük benne.
Művészetpolitikai munkásságát is e „szűkebb haza” kultúrtörténeti örökségének feltárása, megőrzése motiválta. Nem csupán e témában írt esszéi és tanulmányai jelentősek (pl. Csokonai Vitéz Mihály-lyal, Berzsenyi Dániellel, Rippl-Rónai Józseffel foglalkozó írásai), hanem gyakorlati tettei, szerepvállalása is a keszthelyi Helikon-ünnepségek, a badacsonyi Egry Múzeum, a niklai Berzsenyi Kúria, a szennai Falumúzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Emlékmúzeum elindulásában.

                                              Keresve lent
 

                                             A darázs a fürtbe költözött,
                                             sovány és karcsú teste fázik.
                                             Dideregve dőzsöl a szemek között,
                                             nektárba, napba, dérbe ázik.
 

                                             Érett vesszők sorában járok.
                                             Aranylik a megszedett sok tőke.
                                             Elmaradt fürtökre vadászok.
                                             Így érek föl a hegytetőre,
 

                                             ahol vörösből kékbe nőtt az ég
                                             és párás fényporában vadludak
                                             hullámzó ékje vonja az utat
 

                                             s keresve lent a lenvitorlát,
                                             emléked itt suhog a szélben;
                                             pirosló rózsaszál alkony kezében.

 

Püski Sándor (Békés, 1911. február 4. – Budapest, 2009. augusztus 2.) magyar könyvkiadó.

Földműves család gyermekeként született Békésen. 1929-ben érettségizett a helyi gimnáziumban. 1930-ban iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1935-ben avatták jogi doktorrá. Még ugyanezen évben házasságot kötött a vele egy évben született Zoltán Ilonával, aki 2006-ban bekövetkezett haláláig a családi életben és a könyvkiadásban életre szóló társa, s férje mellett a magyar könyv nagyasszonya lett.

1938-ban nyitotta meg könyvesboltját, egy évvel később, 1939-ben alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót. A kiadó főként a népi írók műveit jelentette meg, de nem riadt vissza elsőkötetes szerzők alkotásainak a megjelentetésétől sem. A líra, a próza és a dráma műfajában is időt álló műveket adott ki, elég csak a Solymosi Eszter vére című költeményéről később hírhedtté vált Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Szabó Pál, Takáts Gyula és Tersánszky Józsi Jenő nevét megemlítenünk.

Macskássy Gyula (Budapest, 1912. február 4. – Budapest, 1971. október 29.) Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező. A magyar rajzfilm „atyja”.
Miután 1950-ben megindult a rajzfilmgyártás, az elsők között készített nagy sikerű filmeket a Pannónia Stúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel. Az 1960-as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte.
Ismertebb filmjei
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1950, társrendező Fekete Edit)
Két bors ökröcske (1956)
Ceruza és radír (1960)
Párbaj (1961)
Peti-sorozat (1963)
Gusztáv, az életmentő (1964)
Gusztáv, jó éjszakát (1964)
Tíz deka halhatatlanság (1966)
Peti-sorozat (1967)
Film-miniatűrök (1970)
Szobor (1971)

 

Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. –) magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a Nemzet Sportolója, 86-szoros magyar válogatott. A sportsajtóban elterjedt beceneve „a fekete párduc” volt (ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán).
Részese az évszázad mérkőzésének nevezett 6:3-as londoni diadalnak. Az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmese.

  

Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek.
1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a margit-szigeti szabadtéri színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula). Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával.

Zenei ajánló:
Máté Péter - Most élsz
http://www.youtube.com/watch?v=0bx7blXygrc&list=ALHTd1VmZQRNrb11sbuzb_SZap0Oscvs3j

 

rejto sandor konnyuipari

Rejtő Sándor (Kassa, 1853. augusztus 21. – 1928. február 4.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja.
Fő tudományterülete az anyagvizsgálat volt. A szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó elmélete nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki. Elsőnek mutatott rá, hogy a fémes anyagok tulajdonságai az anyagszerkezetük függvénye. Elmélyedt kutatásokat folytatott a fém-, fa-, textil-, papír- és malomipar technológiáinak területén, színvonalas előadásokat tartott a gépészmérnök hallgatóknak.

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés