In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 22., vasárnap, Előd napja van. Holnap Gyöngyi napja lesz.

 csokonai dorottya

                                                             Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya

                                                       "...A szegény Dorottya, nem lévén már foga,
                                                       Csak holmi lágyacskább csemegén nyámmoga.
                                                       Néhány kráfli álla tányérján előtte,
                                                       Mellyel görcsös gyomrát apránként töltötte.
                                                       Éris hát tündéres erejét felvevé,
                                                       S magát egy gömbölyű kis formába tevé:
                                                       S midőn a fortélyban jó módot talála,
                                                       Dorottya tányérján egy kráflivá vála.
                                                       Ah! Vigyázz kisasszony, most vigyázz ám nagyon,
                                                       Ím a tányérodon méreg s veszély vagyon..."

Dorottya-nap időjárási regulája közismert: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő.
Itt a vigasság és a bolondozás ideje! A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a bálok és a vidám összejövetelek időszaka. 2013-ban a farsang január 6-tól február 13-ig tart.

Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya

A mű ún. könyvekre oszlik, az egész történet pedig négy könyvben olvasható. Teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon. A főszereplő maga Dorottya, aki olyan idős, csúnyácska és fogatlan, hogy a hamut már mamunak, a szöszt pedig pösznek ejti.
1799-ben Csokonai Somogy megyében tartózkodott, részt vett az ottani farsangi mulatságon, s itt látott modelleket Dorottyára.
A négy könyv a farsang napját mutatja be szakaszokra bontva. Az első könyvben ebédig olvashatjuk a történteket. Az eposz a tárgy megjelölésével indít, majd ezek után a költő fohászkodik, hogy mindent úgy írhasson le, ahogyan az tényleg megtörtént. Nem múzsához, nem mitológiai személyhez fordul, hanem a jó borocska támogatását kéri.
Dorottya egy hozzá hasonló vén dámával, Orsolyával érkezett meg hintón. A pohárköszöntők után, Carnevál előveteti a matrikulát, ami tartalmazza azon dámák nevét, akik már betöltötték a 17. életévüket, de még nem múltak el 64 évesek. Külön jelzés van azok mellett, akik már férjhez mentek, vagy mennyasszonyok. A nyilvános ismertetés nagy vihart kavar, ezért inkább bort rendel, és táncra hívja a vendégeket. Maga a farsang nemcsak a mulatozásról szól, hanem arról, hogy a hajadon lányok párt találjanak maguknak, s házasságok szülessenek.
A második könyvben, amely az estéig történteket foglalja össze, arról szól, ahogyan Dorottya gúny tárgyává válik amiatt, hogy idáig még egyetlen egyszer sem kelt el a férfiak társaságában. Megelégelvén, hogy mindig kigúnyolják, megvetik, fejében bosszút forral. Egy oltáron áldozatot is mutat be, hogy terve sikerüljön. Az oltárra egy szájára fordított éjjeliedényt tesz, kéngyertyát gyújt, amire néhány bálbilétát, három szűzkoszorút, három fürtöt a hajából és egy tucat kártyát dob. Az áldozatáért cserébe egy férfit kér a farsangon résztvevő sokaságból, vagy ha „továbbra is rajt köszörüli nyelvét e gonosz társaság, a bosszúhoz kér segítséget Ámortól”.
A harmadik könyvben olvashatjuk, ahogyan Dorottya elkezdi megszervezni bosszúját a gúnyolódó népségen, s négy másik vén dámával köt szövetséget: Adelgundával, Rebekával, Orsolyával és Mártával. Egyre többen csatlakoznak Dorottyához, aki nagy hatással van a vén dámákra. Követséget küld Rebeka személyében, aki kilenc kísérővel megy az ifjakhoz, hogy előadják a követeléseiket.
A követeléseket hallva az emberek gúnyolódni és nevetni kezdenek. Egyre keményebb eszközöket vetnek be a dámák, hogy elérjék céljukat, mely elsősorban az, hogy ne nevessék ki őket.
                                                             „…Csatáztak a merész dámák az ifjakkal
                                                             Szerelem mérgébe mártott szemnyilakkal,
                                                             De a kézszorítás és sóhajtás heve
                                                             Sok szépek szívében nagy pusztítást teve.” 

Opor, az egyik fiatal ifjú azonban olyan haditervet eszel ki, amellyel felveszi a harcot Dorottyával. Kitalálja, hogy a férfiak még aznap feleséget választanak, ő pedig annak adja a szívét, akitől az első csókot kapja. Ezt a kijelentést hallva még azok a dámák is rohannak Oporhoz, akik Dorottya szövetségesébe tartoznak – s mivel ők tartották baldachinját is, szegény Dorottyának eltörik keze-lába.
A negyedik könyv az éjfél utáni eseményeket meséli el. Miután a dámák rájönnek, hogy az ifjak jól rászedték őket, haragjukban sírva fakadnak. Segítenének Dorottyának, de ő ezt visszautasítja, majd elkezdi diktálni végrendeletét a dámáknak. Mikor Dorottya észreveszi, hogy foglyul ejtették Carnevált a mátrikulával, hirtelen jobban lesz, s úgy felpattan betegágyáról, mintha semmi baja sem lenne.
Elhatározzák, hogy a hadifoglyot kiheréltetésre ítélik, a matrikulát pedig elégetik. Azonban hirtelen tűz üt ki, s a dámák kiszaladnak, Carnevál pedig meg tud szökni.
Mivel elég sokan haragszanak Carneválra a rövid farsang, és a sok pártában maradt leány miatt, Dorottya újra harcra hívja a népet.
Hajnalban megjelenik Citeré (Venus), a szerelem és a szépség istenasszonya, aki azért jött, hogy békességet és örömöt hozzon. Közli, hogy jövőre hosszabb farsangra lesz mód, s mindenki találni fog párt magának. Megszépíti a dámákat: Dorottya csodás hajadonná változik, Ámor nyilait Oporra és a megszépült Dorottyára lövi ki, akik szerelembe esnek, majd papot hívatnak.

Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) művelődéspolitikus, reformer, publicista, közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd pedig elnöke volt.
Trefort érdeklődése az irodalom irányába fordult ebben az időben. 1839-ben sajtóba javasolta a magyar képzőművészet ápolására egy „Művészeti Egylet” alapítását. Ez volt első fellépése a nyilvánosság előtt, és ennek eredménye lett a Műegylet, amelynek első elnöke is lett. Ezekben az időkben bontakozott ki a centralista csoport (Eötvös, Trefort, Szalay stb.). Az évtized végén kilépett állami hivatalából. Történeti vonatkozású cikkei, majd komoly közgazdasági tanulmányai elismerése révén 1841-ben, alig 24 évesen az MTA tagjává választották. Részt vett az Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság munkájában. Zólyom szabad királyi város követeként részt vett az 1843/44. évi országgyűlésen, és egy, a kereskedelmi ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjává választották. Az aktuális politikai kérdésekről (hitelbank, örökösödési jog, adó, iparosítás stb.) a Pesti Hírlapban publikált. 1847. március 14-én feleségül vette Rosty Ilonát, Rosty Albert Békés vármegyei földbirtokos és alispán lányát, így Eötvös József sógora lett, mivel annak felesége Rosty Ágnes Ilona testvére volt.

1848. március 16-án kinevezték a helytartótanács ideiglenes sajtórendészeti osztályába, tiszti rangot kapott a pesti nemzetőrségben.

Gábor Zsazsa - (eredetileg Gábor Sári, angolul Zsa Zsa Gabor; Budapest, 1917. február 6.) Golden Globe-díjas magyarországi zsidó származású amerikai színésznő -  első filmszerepét 35 évesen a Lovely to Look at (1952) című filmben játszotta, majd a Ginger Rogers főszereplésével készült We're Not Married!-ben szerepelt. Az Oscar-díjas John Huston rendezte Moulin Rouge-ban már a női főszereplőként tünt fel a mozivásznon. 1953-ban a Lili című musicalben Mel Ferrer oldalán szerepelt. 1958-ban Orson Welles A gonosz érintése (Touch of Evil) című filmjében játszott Orson Welles, Charlton Heston, Janet Leigh és Marlene Dietrich oldalán. Ezt követően 65 filmben szerepelt kisebb-nagyobb szerepekben. Legutolsó szerepét 1993-ban, hetvenhat évesen a Beverly Hill-dili (The Beverly Hillbillies) című amerikai vígjátékban játszotta, többek között Rob Schneider és Dolly Parton oldalán. 1996-ban A Brady család 2 (A Very Brady Sequel) című vígjátékban önmagát alakította.

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés