In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                                                                  Radnóti Miklós: Február
                                                                               Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
                                                                               végül elolvad a hó:
                                                                               csordul, utat váj.
                                                                               Megvillan a nap. Megvillan az ég.
                                                                               Megvillan a nap, hunyorint.
                                                                               S íme fehér hangján
                                                                               rábéget a nyáj odakint,
                                                                               tollát rázza felé s cserren már a veréb.
                                                     Héra Zoltán: Ó-kalendárium költőknek
                                                   "... A Vízöntő havában minden a képzelet,
                                                   a végletes és végtelen: a lenni képes képtelen.
                                                   Hárfás Dávid és papírtrombitás Harlekin,
                                                   dionüzoszi öröm és prométheuszi kin
                                                   ilyenkor egyformán megkeresnek.
                                                   Fogadd pompával őket. 

  

                                                   Reviczky Gyula: Tavaszodik 

                                                   Tavaszodik már az idő,
                                                   Beköszönt a napsugár.
                                                   Lelkem édes gondolatja
                                                   Fönt, a felleg-honba jár.
 

                                                   Nem tudom, de olyan édes
                                                   még a bánat is nekem,
                                                   Kék egével, napsugárral
                                                   A tavasz, ha megjelen...
 

 tavaszahegyek

                                                   Tóth Árpád: Februárius
                                                   Februáriusban alighanem tél lesz,
                                                   Még a sóhaja is arccsippentő szél lesz,
                                                   Édesebb piros színt adva minden rúzsnál,
                                                   Békebelibb színt már sápadt háborúsnál.
                                                   Acélkorcsolyáknak finom zaja ha von,
                                                   Láthatsz boldog népet a ligeti tavon,
                                                   S láthatsz úri nyüzsgést lokálban és bárban,
                                                   S felkurjanthatsz vígan: Be jó február van!
                                                   Csak aztán, ha jégről s bálakból kilépnek,
                                                   Megmaradjon kedve a mulató népnek,
                                                   S ne lenne példájuk olvadó hóember,
                                                   Hanem igaz szívű, hűséges jóember..

 

Jules Gabriel Verne (ejtsd: zsül gabriel vern) (magyarosan: Verne Gyula) (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Kiemelkedő művei között szerepel a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány és a Kétévi vakáció.

Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény)

A gazdag, különc és zárkózott Phileas Fogg, a londoni Reform Klub 40 éves, kifogástalanul udvarias, de magának való tagja az újságolvasást és a whist játékot kedvelte leginkább. Az egyik napon a titokzatos és hallgatag úriember - mivel a borotválkozó vize 2 Fahrenheit fokkal eltért az előírtaktól - elcsapta James Forstert, az inasát. Egy 30 éves francia fiatalembert, Jean Passepartout-t vette fel inasának. Fogg egy klubbéli beszélgetést követően - 1872. október 2-án - vállalkozott arra, hogy egy 20.000 fontos fogadás keretében (ami teljes vagyonának mintegy felét tette ki) 80 nap (1920 óra) alatt körbeutazza a Földet. Megígérte, hogy bizonyságul minden határállomáson láttamoztatja majd az útlevelét. A fogadásban résztvevő felek az útvonalat is meghatározták: London - Szuez - Bombay - Calcutta - Hongkong - Jokohama - San Francisco - New York - London.

 

Nemo kapitány (regény)

Ki volt Nemo kapitány? Az óceánok titokzatos ura, aki már évszázaddal ezelőtt rendelkezett modern korunk technikai vívmányaival. Zseniális tudós, aki az emberiség üdvét szolgáló fölfedezéseivel bujdokolt a világ elől. Jules Verne halhatatlan fantasztikus regényei közül is kiemelkedik Nemo kapitány víz alatti birodalmának históriája, a Nautilus tengeralattjáró rejtelmes, izgalmas története.

 

 

Sztrogof Mihály (regény)

Sztrogof Mihály, a cár futárja, ezer veszélyen át viszi a rábízott parancsot Moszkvától Ázsia belsejébe, Irkutszkig. Vihar, sziklaomlás, öldöklő tatár lázadók, de még a megvakíttatás sem tudja megakadályozni célja elérésében. Sztrogof minden próbát kiáll, minden nehézségen diadalmaskodik … Méltán mondják Verne nagyszabású, romantikus regényére, hogy a kötelességteljesítés és a helytállás eposza. De nemcsak a helytállásé, hanem a testvériesen gyöngéd, áldozatos szerelemé is. Sztrogof ugyanis nem egyedül küzd meg a roppant nehézségekkel: útközben pártfogásába vesz egy fiatal lányt, aki száműzött apját kutatja. Később a megvakított Sztrogofot ő vezeti útja végcéljáig. A világhírű regényt, mely egyike a legizgalmasabb, legsikerültebb Verne-könyveknek, Supka Géza fordította, és Würtz Ádám készített hozzá megkapó illusztrációkat.

A rejtelmes sziget (regény)

Iszonyatos erejű szélvihar sodorja a Csendes-óceán fölött a léghajót, amelynek öt bátor utasa a rabszolgatartó déliek richmondi fogságából szökve egy teljesen lakatlan szigeten ér partot. A kis csapat tagjai a természet mostohaságán felülkerekedve a semmíből építik föl telepüket, amely az öt derék honfoglaló leleményének, szorgalmának, kitartásának eredményeképpen csakhamar virágzásnak indul. Kis birodalmuk életét csupán néhány megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség zavarja meg. A szigetnek valamílyen titka van, és a telepesek elhatározzák, hogy felderítik a rejtélyt. A sziget azonban pusztulásra ítéltetett, és hőseink megmenekülése után már csak egy sziklazátony jelzi az egykorí Lincoln-sziget helyét az óceánon.

Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő. A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.
Ferenczy Károly volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább „finom naturalistának” mondható, műveire a leíró ábrázolásmód jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták.
Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt, a kortárs és az utána következő festőnemzedékre. Képeit a szentendrei Ferenczy Múzeumban csodálhatjuk meg eredetiben.

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”.
Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Szép magyar nyelvével, könnyes humorával a Kincskereső kisködmön a magyar gyermekirodalom egyik gyöngyszeme. Egy Gergő nevű kisfiúról szól a mese, akinek apja, Márton szűcs gyönyörű kisködmönt varr, de a ködmön csak akkor kényelmes, ha viselője emberül viselkedik... Móra Ferenc ebben a könyvben is saját gyermekkorát idézi.
"A szeretet az élet!" Ezt megtanulni nem kis feladat, főleg Gergő számára. A kisfiú és szülei nagy szegénységben élnek egy malomházban. A szülők odaadással, bölcsességel és nagy-nagy szeretettel nevelik gyermeküket. De hát milyen egy gyermeki lélek? Szerintem, ezt mind tudjuk a legjobban. Gergő mindig álmodozik, terveket sző, és szeretne olyan gazdag lenni, mint a vele egykorú és egy társaságban lévő gyerekek. Mindent odadna azért, hogy szép ruhákban járhasson, főként egy csizmáért, amelyet a bíró fia húz a lábára nap mint nap. És láss csodát, Gergő megkapja vágyai tárgyát, a csizmát. Aztán szép lassan rá kell jönnie, hogy ez sem teszi boldoggá, hiszen a csizmában nem lehet sem járni, sem pedig kapálni. Pedig a fiú számára a boldogság keresés mellett fontos a munka szeretete is, hiszen az erőt és önbizalmat ad az embernek. Mégis valahogy Gergőn elhatalmasodik a gazdagság iránti vágy, amiből nem akar engedni. Erre a helyzetre pedig nincs más megoldás csak és kizárólag a mesék világa. Azt gondolja, hogy: "Ki ma szegény, holnap gazdag lehet!" Talán így van, talán nem. Mindenesetre az édesapa megpróbál kedvében járni a fiának és egy ködmönt ajándékoz neki, amelyben egy tündér lakozik. A kiskabátot a szülők féltő gonddal és szeretettel készítették, hátha majd ez valamelyest enyhít a fiú gazdaság iránti vágyán.
Gergő türelmetlenül várja már, hogy elkészüljön a nagy mű, és persze mindjárt egy álmot is kapcsol hozzá. Azt képzeli, hogy a ködmön őt kincses nagyúrrá fogja tenni. Épp hogy elkészül a ruhadarab, amikor a fiú édesapja elhalálozik, de a szívében lakozó tündér tovább él a ködmönben és végigkíséri Gergő további életét, amely eléggé nehézkesnek ígérkezik. Szép lassan rájön, hogy a vagyonos emberektől sok jót nem várhat, mert azoknak a szíve üres és nincs benne semmi emberi érzés. Felismeri, hogy vannak jó és rossz emberek, és a ködmön is csak akkor simul jól az emberhez, ha jót cselekszik, emberségesen viselkedik. Így aztán, ha bűnt követ el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes viselet. Az élet nagy igazsága kezd Gergő számára is egyértelművé válni, miszerint a tündér nem is az ő ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében. Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja önmagát és a saját lelkéhez vezető utat.

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés