In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

csorba zoltan margithid februarban

Babits Mihály: Ősz és tavasz között

                                                         "...olvad a hó, tavasz akar lenni.
                                                         Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
                                                         Pehely vagyok, olvadok a hóval,
                                                         mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
                                                         Mire a madarak visszatérnek,
                                                         szikkad a föld, híre sincs a télnek..."

  

                                                            Petőfi Sándor: A tél halála
                                                                        (részlet)

 

                                                             Durva zsarnok, jégszivű tél,
                                                            Készülj… készülj, a halálra!
                                                            Jármodat megunta a föld,
                                                            És ledobja valahára;
                                                            Szabadság lesz! ím, az ég is
                                                            Ideszegődött a földhöz,
                                                            Fegyvertárából, a napbul,
                                                            Tűznyilakkal rád lövöldöz.
  

Kosztolányi Dezső: Negyven pillanatkép
35. Február

                                                     Halvány ezüstfüst futja be a fákat.
                                                     A téli reggel éles, zúzmarás.
                                                     Olykor, mikor lehúzzuk téli kesztyűnk,
                                                     belénkharap a fagy, s mi sírni kezdünk,
                                                     mert fáj a seb, mint a farkasmarás

 

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Moszkva, 1821. november 11.Szentpétervár, 1881. február 9.) orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. filozófiai-ideológiai regény vagy eszme-regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.

Bűn és bűnhődés (regény)

Az író első nagy regényének a hőse Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák úgy érzi, hogy rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát, a kártékony uzsorásasszonyt. Raszkolnyikov úgy véli, hogy a "nem közönséges" (napóleoni típusú) ember joggal követ el bűnt, ha eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja. Tettét próbának szánja: valóban olyan nagy-e a lelkiereje, olyan éles-e az értelme, megérdemli-e a szabadságot, uralkodásra született-e vagy a közös emberi sorsok rabszolgájának? A végzetes kísérlet nem sikerül: nemcsak a gonosz vénasszonyt, hanem annak együgyűen jóságos húgát is meg kell ölnie, tehát rosszul számított logikai számításból, a feltámadó lelkiismeretfurdalása pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy nem Napóleon típusú érzéketlen világhódító. Az író két lehetőséget villant fel Raszkolnyikov előtt: vagy öngyilkos lesz, mint Szvidrigaljov, aki megmérgezte feleségét, vagy a prostituálttá lett Szonya példájára vállalja a szenvedést, a bűnhődést

Feljegyzések az egérlyukból (regény)

A Feljegyzések az egérlyukból talán az író művészi szempontból legtökéletesebb, legérettebb alkotása. „Odúlakó” hőse rendkívül érdekes figura, aki felismerve a környező világ zűrzavarát, a társadalom fonákságait, feljogosítva érzi magát a hitványságra, hiszen csak azt adja vissza, amit az élettől kapott. Az író azonban nem azonosítja magát odúlakó hősével, s ha szánja is őt, nem fogadja el az egyént az egész világgal szembeállító, abszurd filozófiáját.

A félkegyelmű (regény)

Az író így vallott a Bűn és bűnhődés mellett mindmáig legnagyobb hatású és legnépszerűbb művéről: „Egy tökéletes szépségű embert szeretnék ábrázolni. De nincs ennél nehezebb a világon, különösen most… A szép az eszményi, de se a mi eszményünk, se a civilizált Európáé nincs még kidolgozva. Csak egy tökéletesen szép személyiség van a világon: Krisztus…” Dosztojevszkij tehát félreérthetetlenül kimondja, hogy művének hőse, Miskin herceg nem más, mint a XIX. század orosz társadalmába helyezett „földöntúli jellemű” lény. Vajon mit hozhat a világnak ez az eszményi szépségű ember? Elcsitíthajta-e a szenvedélyeket, diadalmaskodhat-e a pénz, az önzés hatalma felett, és egyesítheti-e embertársait a szenvedés és a szeretet jegyében? … Ezt a kérdést tárja az olvasó elé gyönyörű regényében az író. S a sokszálú történet elbeszélése során a maga teljességében mutatkozik meg a géniusz írásművészete: előttünk áll mind a tragikus, mind a lírikus, mind a szatírikus Dosztojevszkij.

Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877. július 27.New York, 1960. február 9.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus

Zenei ajánló:

Erno Dohnanyi - Konzertstuck Op. 12 for Cello and Orchestra (1904)

http://www.youtube.com/watch?v=Mb-sBD2-EtE

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés