In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

                                                 

                                                           Erdélyi József: Olvadás

                                                                 Olvad a hó a hegyen,
                                                                 csörög a folyóka:
                                                                 nem volt ilyen jó kedvem
                                                                 tavaly tavasz óta.

                                                                 Zajlik a jég a Dunán,
                                                                 veri a híd lábát:
                                                                 aki legény, aki lány,
                                                                 most éli világát.
                                                                 Hej, dínom-dánom,
                                                                 a szerelem álom.

                                                                 Ráncos arca felderül
                                                                 az öregembernek,
                                                                 néz a Napra s úgy örül,
                                                                 gajdol, mint a gyermek.
                                                                 Hej, dínom-dánom,
                                                                 a halál is álom...

 

Farsanghétfő, asszonyfarsang: farsanghétfőn, ezt a napot asszonyfarsangnak - húshagyóhétfőnek, böjtelőhétfőnek - nevezik, ilyenkor az asszonyok felmentést kaptak a házasszonyi teendők alól, férfiruhába öltöztek s a kezük közé kerülő férfiakat jégcsappal ,,borotválták" meg. Szórakozhattak a pincékben, mulathattak féri módra, ihattak korlátlanul. Egyes helyeken szokás volt, hogy a nők férfiruhába öltöznek, este pedig zenés-táncos macskabált tartottak, szigorúan csak nőknek. Előre elkészített ételeket fogyasztottak: pogácsát, sonkát, fánkot. Farsanghétfő után tilos volt az esküvő, tánc és vigadalom, így az asszonyoknak ez az utolsó lehetőségük mulatni.
                                    

A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, a farsang "farkán" tartották - azaz - farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden. Ilyenkor maskarába bújt emberek jártak házról házra, adományokat gyűjtöttek, köszöntőket mondtak, mellyel az esztendő bőséges termését az emberek jövőbeli sikereit hivatottak megjósolni. Ebben az időszakban zajlik hazánk egyik legérdekesebb, legrégibb népszokása Mohácson a busójárás tavaszköszöntő-téltemető jelmezes karnevál.

 

Betegek világnapja. 1993-tól II. János Pál pápa kezdeményezésére ünneplik. Célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését.”

Kovács Dénes (Vác, 1930. április 18.Budapest, 2005. február 11.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze.
Játékát a sallangmentesség, a fegyelmezettség, tisztaság és egyszerűség jellemezte. Szólistaként végigjátszotta szinte a teljes klasszikus repertoárt, de a kortárs zeneszerzők hegedűversenyei sem maradtak ki koncertjeiből, lemezfelvételeiből. Nagyszámú hangfelvétel őrzi mesteri játékát. 1959-ben Milánóban Giuseppe Ornati hegedűkészítőtől rendelt egy koncert hegedűt.

Zenei ajánló:

Corelli: Sonata for Violin Solo and Continuo in D major (Op. 5, No. 1) - Denes Kovacs

http://www.youtube.com/watch?v=ezT56lms8mE

 

Szilárd Leó (Budapest, Terézváros, 1898. február 11.La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan tervben.
A karburátor, más néven gázosító - a köznyelvben általában porlasztónak nevezik - Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. A karburátort 1893-ban Bánki Donát és Csonka János találta fel. Kisebb, egyszerűbb motorokon és motorkerékpárokon ma is meg lehet még találni, de a gépkocsiknál gyakorlatilag az üzemanyag befecskendezés - melyet az 1950-es évek óta sikerült kereskedelmileg elfogadtatni - teljesen kiszorította. Motorkerékpárokon most is általánosan elterjedtek olcsóságuk és egyszerűségük miatt, és mert a befecskendező rendszer áramellátása nem mindig biztosítható egyszerűen.
A többhengeres motorok is általában egy porlasztóval rendelkeznek, de vannak kivételek.
Működési elve: Az ábrán látható egyszerű változatnál a levegő, melyet a szívóütemben a motor dugattyúja szív be, alulról áramlik az (1) Venturi-csőbe. A Venturi-cső az állandó keresztmetszetű szívócsőbe helyezett konfúzor-diffúzor, vagyis szűkülő, majd bővülő keresztmetszetű csőszakasz. A levegő áramlása a Venturi-cső legszűkebb keresztmetszetében Bernoulli törvénye értelmében lecsökkenti a légnyomást és a megfelelően kialakított fúvókából a (2) üzemanyagot apró cseppek formájában kiporlasztja. A köd formájában kiporlasztott üzemanyag a levegővel keveredik és robbanóképes keveréket alkot. A levegő mennyiségét a (4) pillangó-szeleppel lehet szabályozni. Gépkocsikon ezt a fojtószelepet mozgatja a vezető a gázpedál lenyomásával vagy felengedésével.
Az üzemanyag mennyiségét az úszóházban helyet foglaló (3) úszóval (üres lemezhenger, mely úszik az üzemanyagban) mozgatott tűszelep szabályozza. Ha az üzemanyag szintje csökken, az úszó lejjebb mozdul, és nyitja a tűszelepet.

 

oldal eleje>>>

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés