In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 19., csütörtök, Nándor napja van. Holnap Vendel és Irén napja lesz.

 a megtisztulas viraga vadalma

                                                             Csokonai Vitéz Mihály: 
                                                             A fársáng búcsúzó szavai
                                                             "...Élni kell a böjtbe is.
                                                             Azért aki szép párt lele,
                                                             Nem zsíros az - élhet vele.
                                                             Kukrikol a  Élni kell a böjtbe is!
 

                                                             Jaj, siessünk, híveim!
                                                             Mit érzek? -mi szent szag? wer da?--
                                                             
Jaj! jön, -jön a hamvas szerda!
                                                             Béhamvazza szemeim:
                                                             Jaj, siessünk, híveim!..."
 

hamvazoszerdaHamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 13-ra esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közti választónap, az előtte lévő vasárnap farsangvasárnap, azt követi farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda.

 

A 40-es és annak „gyöke”, a 4-es szám nem „csak úgy” jött, úgynevezett archetipikus számként végigvonul a zsidó-keresztény hagyományon a világ teremtésétől kezdve. Az édenkertnek 4 fája, 4 folyója van, ezek a 4 égtáj felé folynak. Később a Bibliában azt is olvassuk, hogy 40 napos özönvízzel pusztítja el Isten a világot (Noé bárkája), és a zsidók pusztai vándorlása Egyiptomból az ígéret földjére is 40 évig tartott, a rabságból a szabadságba. Az anyagi világ bűntől történő megtisztulásának, a rend helyreállásának szimbóluma is ezért a 40-es szám, ennek szellemében köszön vissza az Újszövetségben Jézus Krisztus 40 napos böjtje.

bojt ertelme

Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Az étkezési szokásokkal kapcsolatban kissé tévesen terjed, hogy „háromszor ehet és egyszer lakhat jól” a 18 és 60 év közötti felnőtt hívő hamvazószerdán és nagypénteken. Az előírás úgy szól pontosan, hogy egyszer lehet étkezni, és még legfeljebb kétszer valamit magunkhoz vehetünk. A péntekenkénti hústilalom viszont áll.
hamvazkodasHamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. Vatikáni Zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a keresztény katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
Régen az ilyen böjti napokon csak kenyeret, sót, száraz növényi ételt lehetett fogyasztani. De maga a negyven napos böjt is szigorúbb volt: egyes vidékeken negyven napig semmilyen tejtermékkel nem éltek, nem használtak zsírt, és húst sem ettek – halat természetesen lehetett –, néhol pedig csak növényi eredetű, nyers ételeket ettek. Voltak olyan falvak, ahol a böjtös ételeket külön edényben főzték. A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét szem búzaszemet ettek.
gondolatA bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá, ezen a napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és ezzel rajzolja a keresztet a hívek homlokára a következő szavak kíséretében: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel".
A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert, és mivel a hamu mosószer, és alapanyaga a szappannak is, egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.
A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek", "zabálócsütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Ez a megnevezést az egy héttel korábbi, hamvazószerdát megelőző csütörtökre is használták, valószínűleg a két nap szokásai egybemosódtak.
liturgikus szinA nagyböjt liturgikus színe a lila,  amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz megtisztulaskötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.
                  Próbáljunk meg ráhangolódni a közelgő húsvétra egy kis lelki megtisztulással!

 

 

Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1952) magyar festő, kiváló művész (1952).

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

Életében megjelent kötetei
A varázsló kertje (1908)
Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909)
Délutáni álom (1911)
Schmith mézeskalácsos (1912)
Muzsikusok (1913)

 

Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
A 19. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a német opera megreformálója volt. Zeneszerzőként operái tették halhatatlanná, bár számos más területen is alkotott (színpadi kísérőzenék, zenekari-, kamarazenei- és kórusművek, dalok, áriák, zongoradarabok, -átiratok és hangszerelések).
Igen jelentős zeneelméleti munkássága is, bár írásainak többsége művészettörténeti, filozófiai, esztétikai jellegű.

Zenei ajánló:

Richard Wagner: Lohengrin - Overtüre:

http://www.youtube.com/watch?v=AcekLCkaP0A&list=AL94UKMTqg-9Dgd70P_lB2FQy1VjK-YkWY

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés