In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

                                                             Jókai Mór: Az arany és az ember

                                                             Te úr vagy a földön, és én halott
                                                             A föld alatt: por, csöndes és szegény.
                                                             Nincs ott különbség a porok között,
                                                             Minden sötét a sírok éjjelén.
                                                             Te fölkutatsz, s földedre fölviszesz,
                                                             A mindenen ott úrrá leszek én -
                                                             Te meg helyembe fekszel, s por leszesz
                                                             A föld alatt: por, csöndes és szegény.

 

Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Jókai regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg.

Jókai Mór (1825-1904) irodalmunk legolvasottabb és legtermékenyebb regényírója, helye kétségtelenül literatúránk klasszikusai között van.

Hatalmas életművet hagyott maga után, s az ő munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget. Betetőzője a magyar romantikának, noha korabelileg már túlélte azt. A romantikus cselekményregény folytatója és továbbvivője, de művészetébe beleszövődtek a népiesség, majd a realizmus szálai is.

Jelentősebb alkotásai közül:

A kőszívű ember fiai (regény)

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent ... Folytatás ›› "A kőszívű ember fiai".
Cselekményének középpontjában egy család, a Baradlayak élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát - természetesen eltérő módon, mert a történet "lélekcserélő időkben", az 1848-as forradalom és szabadságharc idején játszódik. A tömegjelenetek, gyűlések, forradalmi pillanatok, csaták, Budavár ostroma egy nemzet gigászi küzdelmét átütő erővel tükrözik. A regény így válik az 1848-as szabadságharc hőskölteményévé.
A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, azaz a föld szíve anyailag meglágyul, még e kőszív is kiengesztelhető.

 Az arany ember (regény)

arany ember borito

Írója legkedvesebb regénye volt. Azért-e, mert szülővárosához, Komáromhoz kötődik vagy mert a maga zaklatottságát, titkos szerelmét rejtette bele? De valami általánosabbat is: a modern ember csömörét, elvágyódását egy zavartalan szerelembe, egy romlatlan édenbe. Hányan írták  meg ezt a vágyakozást később, Jókai után? De ugyan hányan ilyen gyönyörűen? Oly szép, mint egy hajnali álom, mondta rá Mikszáth.

  sarga rozsa borito

Sárga rózsa (kisregény) 

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek.

  

 

Zrínyi Ilona
Zrínyi Péter és Frangepán Katalin lánya akkor vált igazán közismerté, amikor férjhez ment 1666. március 1-jén I. Rákóczi Ferenchez. Két gyermekük született: Julianna, majd 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc. Házasságuk nem volt boldog és nem is tarott sokáig. Nem a válás vezetett a történelmi frigy felbomlásához, hanem a Wesselényi által vezetett rendi mozgalomban való részvétel, amely miatt I.Rákóczi Ferencet börtönbe zárták. S bár fogsága nem tartott hosszú ideig, hiszen kegyelmet kapott, 1676-ban elhunyt. Zrínyi Ilona özvegy lett, és árván marad a két gyermek is. Anyósa halála után végül a hatalmas Rákóczi birtok úrnője lett. Könnyedén irányította az ügyeket, miközben leveleket váltott egy nála öt évvel fiatalabb férfival. Ő volt a késmárki gróf, akit mi Thököly Imreként ismerünk. A levelek természetesen nem voltak érzelemtől mentesek, sőt még a házasság gondolata is megfogalmazódott bennünk. Erre azonban még pár évig várniuk kellett. A "kuruc király" 1680-ban egy ebédmeghívás alkalmával megcsodálhatta a szépséges jövendőbeliét. Akkor már biztos volt, hogy hamarosan az esküvőre is sor kerül, ehhez azonban szükség volt a bécsi udvar engedélyére. A szerelmeseknek erre 1682-ig kellett várniuk. Házasságkötésükről még egy francia romantikus regény is született.
Zrínyi Ilona második férje mellett megtalálta mindazt, amire vágyott. Sőt még annál többet is, hiszen 1678-ban már vagyonával is támogatta a kurucok megmozdulásait a Habsburgokkal szemben. De ismerjük a mondást, miszerint egyszer fent és egyszer lent, és a kezdeti sikerek után jöttek a súlyos vereségek. 1685-ban Thökölyt elfogták és rabláncon vitték Nándorfehérvárra, ahol sorsa végképp megpecsételődött. Zrínyi Ilona nem tehetett mást, mint hogy Munkácson maradt két gyermekével és 3 évig sikeresen védte otthonukat a császári csapatok támadásaival szemben. 1688-ban azonban kénytelen volt feladni a várat, a bécsi udvar pedig elszakította gyermekeitől, őt magát pedig zárdába küldték. 1691-ben azonban férjének sikerült egy csere révén kihozni a zárdából, így aztán együtt voltak az emigrációban Nikodémiában. 1703. február 18-án halt meg, nem sokkal a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt.
Zrínyi Ilona határozott és keményszívű volt. Egyetlen dolog tudta csak megingatni elveiben, ez pedig a Thököly Imre iránt érzett szerelem volt. Sokan azonban, köztük II. Rákóczi Ferenc is, egyszerűen hozományvadásznak tartották a férfit, aki csak színlelte a szerelmet.
Egy azonban biztos: Zrínyi Ilona jóban-rosszban kitartott párja mellett. Ezzel pedig legendát teremtett. Egy hős, harcos, küzdő szellemű asszony legendáját.

 

Zenei ajánló:

Relaxing Piano Music

http://www.youtube.com/watch?v=hh5toDqjFb8

Top Tracks for Wolfgang Amadeus Mozart

http://www.youtube.com/watch?v=Qb_jQBgzU-I&list=AL94UKMTqg-9AiM0Iv4kt5HDuiZuAsnm89

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés