In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

 A néphagyomány szerint Zsuzsanna napja elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták, jelezve a tavasz közeledtét.

zsuzsanna_elviszi_a_telet

Azért találták fel, - emeljünk kalapot! -
Régi bölcs atyáink hajdan a névnapot:
Máskép a szeretet közülünk kihalna;
Máskép a halandó, nem lévén alkalma,
Sohasem óhajtná embertársa javát, -
És akkor az élet nem érne egy kovát.

/Arany János/

 

Az év 50. napja. A héber Sosanna nevet a biblia görög és latin fordítással Susanna alakban vette át, ebbõl lett a magyar kiejtés. A héber név jelentése: liliom.

 

Zsuzsanna rövid története:
Zsuzsanna egy Joakim nevû, Bábelben élõ, igen gazdag és tekintélyes férfinak volt a felesége.
Nemcsak szép volt, hanem erkölcsös is, mert szülei a mózesi törvény szerint nevelték.

 

Az asszony mindennap déltájban férje gyümölcsöskertjében sétált. Itt látta meg õt két öreg bíró, akiknek megtetszett Zsuzsanna...
Történt egyszer, hogy Zsuzsanna a nagy melegben fürdéshez készülõdött. ...
Mikor a vének elérkezettnek látták az idõt, elõbújtak rejtekhelyükrõl, odafutottak Zsuzsannához, és erõszakoskodni kezdtek vele.
Zsuzsanna azonban ellenált, sikoltozni kezdett, de a vének is kiáltoztak és erkölcstelenséggel vádolták az asszonyt. A törvény elõírásai szerint Zsuzsanna bíróság elé került.

Zsuzsannát halálra ítélték házasságtörés címen.
Egy Dániel nevû ifjú megállította a menetet, amely a vesztõhelyre kísérte Zsuzsannát, és hamis tanúskodással vádolta a véneket. Erre visszatértek az ítélkezés helyére, hogy meghallgassák Dániel ellenvetését.

Dániel elkülönítette egymástól a véneket, és egyenként hallgatta ki õket. Mindkettõjüktõl megkérdezte, hogy milyen fa alatt látták együtt Zsuzsannát az ifjúval. Az egyik azt felelte, hogy mézgafa alatt, a másik pedig, hogy tölgyfa alatt történt az eset.
Dániel ily módon meggyõzõen bebizonyította a vének gonoszságát.
(Gecse Gusztáv: Bibliai történetek, Kossuth Kiadó 1985, 212-214.o.)

 

Népi bölcsesség:
Zsuzsanna napján ha megszólal a pacsirta, akkor közeledik a tavasz, de ha a pacsirtát alacsonyan látják repülni, tovább tart még a tél.

 

A néphagyomány szerint Zsuzsanna napja elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták, jelezve a tavasz közeledtét.

Ilyenkor tartották/tartják a Zsuzsanna-napi bálokat.

 

Ne felejtsétek el köszönteni, Zsuzsanna nevű nőismerőseiteket!


                                                           Sipos Gyula: Varjak télen

 

varjak_telen 

 

                                                           "...Rendetlen rend ez. Megfoghatatlan.

                                                           Szállnak a varjak.

                                                           Nincs parancsszó az ilyen csapatban,

                                                           nincs V-alakzat.

 

                                                          Szétszórod őket?Egybekering.

                                                          Bölcsebb törvényű ez a sereg.

                                                          Együtt repül s külön maga mind.

                                                          És túlél mindeneket.

 

Szemere Pál (Pécel, 1785. február 19. – Pécel, 1861. március 14.) a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, költő, író. Első költői kísérletei a Magyar Hírmondóban (1802–04) jelentek meg. Költeményei, cikkei a 19. század első felében és az 1850-es években a legtöbb szépirodalmi és vegyes tartalmú lapban, folyóiratban és évkönyvben jelentek meg; ezeken kívül megjelent egy ódája a Magyar Kurirban, a Tavaszi Virágokban.

 

K e s e r v .

 

Ah, mért kelle téged látnom           Ach, warum musst ich dich sehen

Ha a sors ily kínra tett?                   Warum war das Schicksal mir so gram

Mért repült rád pillantásom,           Dass ich dorthin musste gehen,

Mely tőlem mindent elvett?            Wo dein Blick mir alles nahm

Boldogságom, nyugodalmam,      Ruh und Freude sind verloren,

Szép örömím mind oda!                Sind geopfert, sind dahin,

Mind örökre feláldoztam;               Ach, warum wurd' ich geboren,

Bár ne születtem volna!                  Da ich so unglücklich bin.

Eddig csak a néma szirttáj            Lange hab' ich meine Klagen

Hallá tőlem jajt panaszt;                 Stumm und in mir zugebracht,

Néked ami e szívben fáj,                Ach ich durfte dir's nicht sagen,

Nem szabad fölfednem azt.           Was ich leide Tag und Nacht.

Érzed te a gerjedelmet,                  Kenntest du die heissen Triebe,

Melyet bús szívem elzár;                Die so sehr mein Herz verhüllt,

Szeretet az, szép szeretet,            Die Liebe, die unsel'ge Liebe,

De mely engem kínra vár.              Die mich so unendlich quällt.

Végkép, végkép kell hallgatnom,  Ewig, ewig muss ich schweigen,

Szörnyű e tiszt énnekem;               Schrecklich fällt mir diese Pflicht

Nem szabad magam mutatnom,   Und ich darf es dir nicht zeigen,

így akarja végzetem.                       Denn das Schicksal will es nicht.

Végkép fog lelkem gyötretní,         Ewig, werd' ich mich betrüben,

Érted örök kínnal vív:                       Immer fühlend diesen Schmerz,

De, ha nem szabad szeretni,         Und darf ich dich gleich nicht lieben,

Legalább becsül e szív!                  So verehrt dich doch mein Herz.

 

Szemere Pál Dalok azoknak, akik szeretnek c. ifjúkori dalfüzérének

(1806) javarészt németből fordította - A német érzelmes dalköltészet magyar emlékei

 

Kossuth Zsuzsanna (Kossuth Zsuzsa), Meszlényi Rudolfné (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.) az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga.

Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna (könyv)

kossuth_zsuzsanna_borito Kertész Erzsébet könyve a fiatalokhoz szól, Kossuth Zsuzsanna élettörténetével érzelemgazdag történelmi életrajzot tár eléjük, hogy megmentse a feledéstôl az ország elsô fôápolónôjének, a magyar történelem egyik kiemelkedô nôalakjának emlékét.

A Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem. Zsuzsanna, bátyja révén, egész fiatalon megismerkedett kora égető problémáival. Míg más fiatal lány bálozott, ő a Törvényhatósági Tudósítások kis szerkesztőségi szobájában Kossuth Lajos valóságos „titoknokaként” buzgólkodott. A szabadságharc idején mint a tábori kórházak főápolónője fáradhatatlanul járta az országot. Férje elvesztése csak rövid időre bénította meg, bátyja hívó szavára vállalta a nagy felelősséggel, sok gonddal járó feladatot. A világosi fegyverletétel után többször bebörtönözték, végül emigrálnia kellett. Brüsszelben, majd később New Yorkban, még betegen is ő gondoskodott családjáról. Az erős egyéniségeket a sors gyakran próbára teszi. Életében a legnagyobb tragédiát talán mégis az jelentette, hogy Kossuth sohasem bocsátotta meg a sikertelen Makk-féle összeesküvésben való részvételét, és Zsuzsannát tette érte felelőssé. A jellemükben oly sok hasonlatosságot mutató testvérpár kapcsolatának ábrázolása külön érdeme az életrajznak.

 

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben (könyv)

csipkebolt brusszelben boritoPodmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye, melyben a kor a más kiemelkedő személyiségei - Wesselényi, Pulszky, Jókainé, Kossuth Zsuzsa - is fontos szerepet játszanak.

 

 

Bartók Béla 1927 szeptemberében írta meg a III. vonósnégyest (Sz. 85, BB 93). Hangzása és formai megoldása egyaránt szokatlan, újszerű és a maga idejében meghökkentő volt. Bartók vonósnégyesei közül ez az a kompozíció, ahol a legélesebb ellentétek csapnak össze, a legkeményebb disszonanciák súrlódnak: mintha a szerző ekkor ütközött volna az őt körülvevő társadalom legridegebb ellenállásába.

A bemutató 1929. február 19-én volt, ahol a Waldbauer-Kerpely Quartet játszott. Még ugyanebben az évben a művet a Universal Edition jelentette meg

 

Zenei ajánló:

Top Track for Béla Bartok

http://www.youtube.com/watch?v=s2cNKn80xKY&;list=AL94UKMTqg-9CWz8uN_DVCKEWSQjfnUsMK

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés