In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

                                                Kányádi Sándor: Mátyás napi vásár
  

                                                                                      Nagy vásár volt még
                                                                                      keresztúri vásár,
                                                                                      csizmát venni mikor
                                                                                      odajárt a császár.
 

                                                                Híres volt kivált a
                                                                Mátyás-napi vásár,
                                                                arra járt el mindig

 

                                                                csizmáért a császár..."

 

Karl Friedrich May (magyarul sokszor May Károly, Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, jegyzett szakértője az amerikai vadnyugatnak. Munkái között megtalálhatjuk a két nagyon népszerű német dalt, a „Vergiss mich nicht”-et és az „Ave Maria” egyik változatát.

Karl May: Winnetou (kalandregény) winetou borito

A hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hősének a legeszményibb indiánnak neve – Winnetou – immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hőseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstől. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értékű átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. – Az új kiadás két kötetben, az előző kiadás teljes szövegével jelenik meg. 

Karl May: Az Ezüst-tó kincse (kalandregény) 

az ezust to kincse borito

Egyetlen olvasó sem tudja letenni Karl May könyvét, ha egyszer belekezdett. Kalandregényei és fiktív útirajzai kora – és korunk – egyik legnépszerűbb ifjúsági regényírójává tették. 

Az Ezüst-tó kincse az indiánok földjén játszódik, ahol ismét találkozunk a vadnyugat legendás hőseivel. Sok-sok izgalomban, kalandban lesz részünk, míg kiderül, milyen titkokat rejt a Sziklás-hegység déli nyúlványai között megbúvó, szinte megközelíthetetlen tó, amelynek nevét oly sokan hallották már, de színét alig-alig látta. 

 

Karl May: Az Olajkirály (regény)

az olajkiraly

  

A regényben sorra tűnnek fel az indiántörténetek rajongóinak kedvenc hősei: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank és mások. A cselekmény egy szélhámosság körül bonyolódik: Buttler és a nagystílű Grinley, az olajkirály összeáll és ördögi tervet eszelnek ki. Grinley egy értéktelen területet szeretne csillagászati áron rásózni egy mit sem sejtő bankárra. Ennek érdekében feltölt egy tavat olajjal, hogy úgy tűnjön, mintha értékes olajmező lenne.

 

Karl May: A SIVATAG SZELLEME

a sivatag szelleme

Bizonyára emlékszik még az olvasó A Medveölő fiára. Néhány onnan ismerős szereplő története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlő a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sőt megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hőseink, az életükért küzdő áldozatokkal együtt, végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki akár olvasta A Medveölő fiát, akár nem, izgalommal kíséri végig a regényt.

 

 

 

Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, antropozófus.

A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.

Török Sándor: Csilicsala csodái (meseregény)

csilicsala csodai

 

"Viri a varázslat, piri a parádé, Csilicsalamádé hipp és hopp." E bűbájos varázsszöveget több generáció ismerte és ismeri ma is, a napjainkra klasszikussá nemesedett meseregényből. Balogh Gyuszi és családja, valamint barátai életébe - Gyuszi hívására - minduntalan betoppan a kedves varázsló, hogy "elrendezze" széles érdeklődésű, de legtöbbször "ferde utakat" választó hősünk cselekedeteinek következményeit. Török Sándor felejthetetlen meseregényének újabb kiadása.

  

 

Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza

kokojszi es bobojszaA reális és a mesevilág motivumait megkapó humorral ötvöző ifjúsági művek kiemelkedő darabja Török Sándor 1939-ben megjelent meseregénye. Két főszereplője a törpe világ két illusztris figurája. Alakjuk egy másik művében is felbukkan (Hahó, Öcsi) de elsőként a jelen kötetben tűntek föl. A vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza selyemvitorlás, zászlós, lámpásos kis hajójukon, a Szent Kristófon jelennek meg esténként a történetbeli kisfiúnál, s viszik magukkal csodás kalandok felé. Mert a törpék afféle tündéri keresztapaságot vállaltak a történetbeli kisfiú felett. Már megszületése előtt tevékenykedtek, de akkor még kizárólag a szülőkre terjedt ki gondoskodásuk. A kisgyerek megérkezését követően minden percét figyelemmel kísérték, s ahogy nyiladozik Andris értelme, úgy gazdagodnak az élmények is, amelyekben a törpék jóvoltából részesül. A csodálatos hajó elröpíti utasait az Időkirály birodalmába, eljuttatja az Álomboltba az Emlékezés szigetére. A törpék kisgyermekek mellett teljesített szolgálata az évek múlásával lejár; Andrisnak meg kell állnia már a saját lábán, de hála a törpéknek, minden jel arra mutat, hogy ez sikerülni fog. A két felejthetetlen törpe és kisember barátjuk örökszép története minden gyermekolvasójának felejthetetlen élményt nyújt.

 

emlekezes gyertya kommunizmusMagyarországon: A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én megemlékezést tartanak a kommunista diktatúrák áldozatairól. A megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett. A politikus letartóztatása az első állomása volt annak a folyamatnak, amelynek során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését, a kisgazdapárt feldarabolását szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
terror haza A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.

 

A kommunista országokban inkább uralkodott diktatúra, mintsem demokrácia; inkább elfojtott és nyílt konfliktusok, a megfélemlítettség, mintsem egymást kölcsönösen tisztelő emberek törekvése a közös célok elérésére - így jellemezhető a kommunista társadalmak felépítése. A 'létező szocializmus' nem teremtett gazdasági bőséget, magas életszínvonalat és társadalmi egyenlőséget. És nem tett semmit azért, hogy megteremtse a felvilágosult állampolgárság intézményét. Ilyen negatív tapasztalatok után, és ha nem is mindegyik, de számos baloldali elméleti irány ellenére, számos elméletíró érezte igazolva magát, amikor úgy határozta meg a kommunizmust, mint a totalitarizmus sajátos formáját (Arendt, 1991), vagy, keserű iróniával, 'a kapitalizmustól a kapitalizmusig vezető leghosszabb utat'.

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés