In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

                                Devecseri Gábor: Az egyes emberek dala együttaz emberek dala egyutt                                             Megszületünk hirtelen,
                                             egyikünk se kérte.
                                             Kérve kérünk, szép jelen:
                                             meg ne büntess érte.
 

                                             Kértünk, kurta pillanat,
                                             ne vess tűzre, lángra,
                                             szép olajfa-lomb alatt
                                             várhassunk halálra.
 

                                             Hadd teljék az életünk
                                             -mint lehet- szeliden,
                                             gyolcsban zengjük énekünk,
                                             nem csalános ingben.
 

                                             Wass Albert: A februári álom
                                             Kint tél van még; hideg, könyörtelen,
                                             az ablak alatt elsüvölt a szél.
                                             Fedélcsatorna pléhe felzokog,
                                             ott fent a kémény jajgat és beszél.
                                             A képzelet varázsa messze száll,
                                             s mint őszi pára itt-ott fennakad;
                                             egy szürke dombon s néhány régi fán
                                             meg-megpihen s halkan tovább szalad…
                                             Már lefolyt a bércek hó-palástja,
                                             sötét-lilára vált a vén havas;
                                             szalonka száll a csendes esti szélben,
                                             s a napsugár már zöld rügyet fakaszt.
                                             A kismadár is megcsendül az ágon,
                                             tavaszi vágyak vidám dallama;
                                             túl a ködbe burkolódzó fákon
                                             mintha bíbor-eső hullana.
                                             Jön az alkony. Az áldott nap leszáll.
                                             Vonulnak már a szürke vadludak;
                                             a légben kezdődik a szúnyog-bál,
                                             s a völgyben tompán harsog a patak.
                                             Azúr-egen a csillagok kigyúlnak:
                                             arany szegek a tündér kárpiton.
                                             A földre sápadt csillagocskák hullnak:
                                             pásztor-tüzek, a vén hegyormokon.
                                             Kint még zokog a vén fedélcsatorna,
                                             ablakom a szürkületbe tárom.
                                             Hideg havát a szél szemembe hordja:
                                             elsuhant már a februári álom.
 

 

                                              Weöres Sándor: Tavaszvárók

szinyei merse pal viragzo almafak 1902 

                                             Megládd, megint futunk a berken át,
                                             
feledve tél jegét,
                                             a záros kert-ajtón, s a kerten át,
                                             ha felszikkadt a rét.
                                             Most hűs estére hűsebb éjszakát
                                             borít fehér sötét,
                                             de majd megint futunk a berken át,
                                             s fogjuk köröskörül az almafát,
                                             feledve tél jegét,
                                             ha felszikkadt a rét.
 

  

constantinusCaius Flavius Valerius Aurelius Constantinus, más néven I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, a görög katolikus és ortodox egyházban Szent Konstantin (272. február 27. – 337. május 22.), római császár, akit csapatai 306. július 25-én kiáltottak ki augustusszá és ettől kezdve uralmát a Római Birodalom egyre nagyobb részére, majd egészére kiterjesztve egészen haláláig uralkodott.
Constantinus Naissus (ma Niš, Szerbia) városában született, Moesia Superior provinciában, 272. vagy 273. február 27-én.
Constantinus leginkább arról ismert, hogy ő volt az első római császár, aki felvette a kereszténységet, bár lehetséges, hogy továbbra is hitt korábbi hitében. Egyes források szerint pedig csak politikai okok miatt engedélyezte a keresztény hitet. Társcsászárával, Liciniusszal ő engedélyezte elsőként a keresztény vallás gyakorlását (religio licita – engedélyezett vallás). roma-ponte milvio hid a milvius hidi csata helyszineBár csak a halálos ágyán keresztelték meg, egyes források szerint már korábban áttért a keresztény hitre – a legenda szerint egy jelnek köszönhetően: a Milvius-hídi csata előtt, 312. október 28-án, mikor katonáival menetelt, egy kereszt jelent meg előtte a Napban, e szavakkal : „E jelben győzni fogsz!” (In hoc signo vinces). Később álmában azt az utasítást kapta, hogy új jelet tegyen a zászlóira (labarum). Ugyanakkor ez a motívum egyben utal a Győzedelmes Nap (Sol Invictus) kultuszára is, így szinkretikus, a keresztény katonák szája íze szerinti vallásos szónoklatot is takarhat.
A Constantinus és Licinius által kiadott milánói ediktum (313) eltörölte a kereszténység gyakorlásáért korábban kirótt büntetéseket, melyek miatt rengetegen szenvedtek mártírhalált. Az egyház elkobzott vagyonát is visszaadta.

 

John Ernst Steinbeck (Salinas Valley, Kalifornia, 1902. február 27. – New York, New York, 1968. december 20.) amerikai regény-, novella- és színdarabíró. Összesen huszonöt könyvet írt: tizenhat regényt, két novelláskötetet, és különböző prózai műveket.
Steinbeck írásaira a realizmus a legjellemzőbb. Széles érdeklődési körében helyet kapott a politika, a pszichológia, és a történelem éppúgy, mint a jazz vagy a mitológia. Realizmusának legmegkapóbb példája az Érik a gyümölcs, mely könyv hősei földhözragadt szegények, akiket még az ág is húz. Nyelvezete egyszerű, mégis kifejező. Képzelete egy a természettel: azt és úgy írja le, ahogyan a dolgok vannak és történnek. Ilyenek a szűnni nem akaró oklahomai porviharok, melyek szinte szimbólumai a nyomor elől való menekülésnek. Steinbeck igazi elbeszélő hangját akkor találta meg, amikor témáiban visszatért serdülőkora színteréhez. A mexikói és ázsiai munkások beözönlése Kaliforniába egy olyan sokszínű kulturális változatosságot hozott létre, amely rányomta egyedülálló bélyegét írásaira is.

John Steinbeck: Édentől Keletre - East Of Eden (regény)

Eredeti megjelenés éve: 1952

edentol keletreSteinbeck egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet rnodern változata – két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója.
Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete.
A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain.

A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

John Steinbeck: Egerek és emberek - Of Mice and Men

Eredeti megjelenés éve: 1937

egerek es emberekA kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejű óriás. Egy közeli tanyára tartanak, munkát keresnek. Bár a tanya lakói és munkásai korántsem barátságosak, nincs más választásuk: itt kell maradniuk, ha meg akarják valósítani közös álmukat, hogy vegyenek egy saját tanyát, ahol majd önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t ártatlan együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. Barátságuk ritka kincs az őket körülvevő sivár, brutális világban, amely könyörtelenül megsemmisülésre ítél mindent, ami emberi. A szikár, minden sallangtól mentes, sodró erejű kisregény a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikusan felemelő történetén keresztül mutatja be a modern társadalom elidegenedésének, az emberi kapcsolatok kiüresedésének pusztító hatását. Mondanivalója a mai napig sem veszítette el érvényét.

Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest 1971. július 31.) magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliaszt és az Odüsszeiát is beleértve, Devecseri Gábor korszerű és élvezetes fordításában ismerheti meg a mai magyar olvasó.
Devecseri Gábor Állatkerti útmutatója első ízben a felszabadulást követően jelent meg allatkerti utmutatoaz Officina kiadásában. A könyvet kisfiának ajánlotta a költő, „hogy ha majd nagy lesz, és állatokkal találkozik, azokat ne csak nézze, hanem lássa is, és az állatkertben pontosan tudja, hogy melyik állat mire való”. Az első kiadása ma már könyvészeti ritkaságnak számít, a mai gyerekek és fiatalok legföljebb szállóigeként ismerik az elragadó humorú állatversenyek néhány sorát.
A második, bővített kiadásban az eredeti huszonnégy vers helyett több mint ötvenet talál az olvasó. Devecseri Gábor a nyelvi és képi humor friss költői ötleteivel gazdagította a tréfás állatversgyűjteményt, és a két kiadás között eltelt negyedszázadot csak az jelzi, hogy az utószóban már a költő unokájáról esik szó.
A kötet verseit – az első kiadáshoz hasonlóan – Borsos Miklós könnyed vonalú, lendületes, szellemes illusztrációi kísérik.

 

Jósika Miklós, branyicskai báró (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, a magyar romantikus regény megteremtője.
Erdély közéletében 1834-ben kezdett szerepelni, midőn az ottani országgyűlésen félénken és tartózkodva bár, de határozott szabadelvű irányban lépett föl a megtámadott közvélemény védelmére. Természeti félénkségével és túlzott szerénységével maga sem érezvén magát közéleti szereplésre hivatottnak, egészen az irodalomnak kezdett élni, s azontúl Pestre tette át lakását és csak a nyarat szokta a szamosmenti, regényes fekvésű Szilágy megyei Szurdokon tölteni, a szép természet kebelén, keresve képeket és lelkesülést regényei számára. Wesselényi Miklóst követve birtokain elengedte a robotot és a dézsma nagy részét.
Bajza, s Vörösmarty buzdítása bírta rá, hogy erdélyi mágnás rokonai s barátai ellenzése dacára fellépjen Abafi című regényével, melyről, kétségkívül egyik legjobb művéről, a Figyelmezőnek bírálója Szontagh Gusztáv, elragadtatva az új tünemény szépségei által, jónak látta bírálatát e szavakkal kezdeni: «Uraim, le a kalapokkal!» Művét mind a kritika, mind a közönség lelkesedéssel fogadta. (A regény a 16. században, Báthory Zsigmond korában játszódik.) Ezután évekig az Athenaeum folyóirat munkatársa volt. Termékeny író volt, későbbi műveiben még inkább jellemzőek a romantikus túlzások.
Pesten tartózkodása alatt 1836-ban megismerkedett báró Podmaniczky Júliával, akivel tíz évig járt jegyben, és akit csak 1847 augusztusban, miután válópere véget ért, vehetett nőül.
A világosi gyásznapok után nejével együtt Lippára bujdokol, itt váltak el egymástól. Jósika rábeszélte nejét, hogy a menekülés megkönnyebbítése végett külön-külön menjenek külföldre. Találkozóhelyül Lipcsét tűzték ki, álutakon bolyongva jutottak el oda. Jósika előbb érkezett meg mint felesége, s álruhában, mint angol molnár, idegen név alatt bujdosott a városban, ahol a gyanakvó osztrák hatóságok folytonosan zaklatták. Néhány napi tartózkodás után kiutasították a városból anélkül, hogy nejével találkozott volna. Nem akart a hatósággal ellenkezni, összeszedte csekély poggyászát és gyalog indult meg Lipcséből, maga sem tudta hova. A város határában találkozott nejével, aki sok veszély leküzdése után éppen akkor ért a város falai alá. Egy ideig Türingiában húzódtak meg Bülow bárónőnél és itt határozták el, hogy Brüsszelbe mennek.
A sok szenvedéstől megtört Jósikát búskomorság fogta el. Érzéketlen lett minden iránt. Hazája jövője felől sötét sejtések gyötörték és elrabolták minden nyugalmát. Brüsszelbe érkezésükkor még mintegy kétezer forintnyi vagyonkájuk volt. Magyarországi birtokaikat a hadi törvényszék lefoglalta, rokonaikkal nem érintkezhettek, s így senkijük sem volt, akitől segélyt várhattak. Neje csipkeüzlete mellett, németre fordította férje regényeit és azoknak kiadót szerzett; később Jósika regényeit is kiadhatták névtelenül és így mindez idővel gondtalan anyagi életet biztosított számukra.
Pár év után elérte legforróbb vágyát: házat építtetett Brüsszelben, körülötte kis kertet rendezett be, s mindent úgy, amint azt egykor a szurdoki lakban látta. Újra feltámadt boldogságukat Jósika betegeskedése zavarta meg. 1859-ben Jósika vezetése alatt központi iroda állíttatott fel az emigránsok számára, hogy minden világlappal érintkezvén, folyton napi kérdéssé tegye a magyar ügyet és tartsa iránta ébren az érdeklődést; november 1-jén kezdte meg működését; Jósika e tárgyban 130 levélnél többet váltott Kossuthtal. Az élénk működés azonban 1861 májusában a pénzhiányon akadt fenn. Az ekkor már Európa-szerte népszerű író hetven év terhe alatt roskadozni kezdett. Lelke, szelleme erős volt még mindig, de a teste kimerült a folytonos küzdelemben. Csak rövid ideig laktak az új otthonban. Jósika betegsége miatt az enyhébb éghajlatú Drezdába költöztek át. Itt érte Jósikát az a csapás, hogy magyarországi kiadói minden alapos ok nélkül felmondták szerződéseit. Kis tőkéje hamar felemésztődött és kénytelen volt brüsszeli házát eladni, hogy megélhessen.
Jósika betegeskedése napról-napra súlyosbodott; hasztalan volt neje önfeláldozó ápolása: a kór pusztító erejével nem tudott versenyezni a hitves szeretete.
Jósika Miklós báró sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.

Jósika 1865. február 27-én meghalt.
szurdoki lakohazSzurdok, kis oláh falu Szolnok-Doboka megyében, vadregényes helyen, a Rákóczy-hegy tövében. Itt tölté Jósika, nagyanyja védőszárnyai alatt, gyermekkorának egy részét, később is idevonult pihenni és dolgozni a meleg nyári hónapokban és innen rándult át gyakran Zsibóra, Wesselényi látogatására. A Jósika udvarház tágas, szép kerttel környezett, egyszerű földszintes épület, a melynek tornáczáról elragadó kilátás nyílik a közeli hegyekre. Itt írta a költő: Zólyomi, A csehek Magyarországban, Az utolsó Bátory, Zrínyi a költő stb. czímű regényeit. A házzal átellenben látható tornyos épület, az udvari kápolna.

Forrás: OSZK MEK

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés