In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

Vivaldi - Tavasz (Spring)

http://www.youtube.com/watch?v=l-dYNttdgl0

 

                                                        Szabó Lőrinc: Nyitnikék

csontvary kosztka tivadar mandulaviragzas

                                                        "...Nyitni kék! Ébred
                                                        a hegy, a völgy,
                                                        tudom mire gondol
                                                        a néma föld.

                                                        Ő volt a szája,
                                                        a Nyitnikék,
                                                        elmondta a holnap
                                                        üzenetét:  

  

                                                        Demény Ottó:
                                                       
Tél végi dal

csontvary kosztka tivadar tavasz mosztarban

 

                                                           Havas ágra szállt a veréb,
                                                           pity-pity, pityereg:
                                                           elvihetné, aki hozta,
                                                           már el a telet! 
 

                                                           Sehol egy árva cirokmag,
                                                           se meggy, se kökény,
                                                           nyáron bezzeg vígan éltem
                                                           a tarlók ölén. 
 

                                                           Ősszel is volt körte, szőlő,
                                                           dió, mogyoró,
                                                           csak ez az egy, ez a hosszú
                                                           tél mire való? 
 

                                                           Még szerencse, hogy szűnik már;
                                                           hogy olvad a jég,
                                                           s fényes arany napot nyit
                                                           a márciusi ég. 
 

                                                           Varró Dániel:
                                                           Nyúl tavaszi éneke

                                                           Mert, jaj, a nyár, mint lepke röppen
                                                           és ősszel minden oly riadt,
                                                           és télen sűrű, lassú ködben
                                                           dideregnek a nyúlfiak.
 

                                                           Tavasz, te cuppanásnyi szikra,
                                                           ha tappancsod a sárba lép,
                                                           vidorság száll a kis nyuszikra,
                                                           s megédesül a sárgarép’.
 

                                                           Bajuszt pödörsz a napsugárból,
                                                           s ugrálsz, mint gyönge, lenge nyúl.
                                                           Ó, jaj, tavasszal szép a zápor
                                                           és sokkal később alkonyul.
osz p zoltan marcius

Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Hónapunkat nevezték Kos havának is a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról. 

 Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek

(részlet)  

A futó évek margójára 

Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolta az emberiség, s ennek megfelelő babonás szokásokat fejlesztett ki márciusban. Így március 15-én, a hírneves „március Idusán” ülték meg Itáliában az Anna Perenna ünnepét, aki eredetileg valószínűleg valamilyen holdistennő lehetett, s ünnepe az örökké kihunyó, majd újra feltámadó éjjeli istennőt dicsőítette. Ebből formálódott ki az Esztendő vénasszonyának ünnepsége, akit március 15-én ünnepélyesen elégettek (nálunk is megvan a nyoma az úgynevezett kiszehordás szokásában), s az olaszok még ma is elégetnek (bruciar la vecchia = elégetni a vén banyát). Innen aztán persze már csak egy lépés volt, hogy az Anna Perennában egyáltalán valamilyen éjjeli démont, vén boszorkányt lássanak, akit el kell égetni. Következésképpen aztán március 15-e egyáltalán a boszorkányok nagy napja lett, akik ezen a napon kötözött seprűnyélen lovagolnak fel a magas hegyekre (Blocksberg), hogy ott megüljék a „boszorkányszombatjukat”. Így lett március tizenötödike általában a nyugtalanságok böknapjává. 

Március
(népi mondóka )
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.  

Tőkés István: Hétköznapok, ünnepnapok (részlet)

Bod Péter szerint a hónapot „Martiusnak” nevezték (Kos hava) „Marsról, aki volt a hadakozásnak istene”. Átvitt értelemben azért találó ez az elnevezés, mert Krisztus valóban a legnagyobb Hadakozó (a Zwingli szóhasználata), aki „hadakozik érettünk”, s a győzelemnek a Golgotát legyőző húsvéti Istene. Márciusi szenvedésével (Márk 8, 31; 9, 31; 10, 32—33) legyőzte az egyetlen igazi ellenséget: a Sátánt, a Gonoszt, a Kígyót, a Fenevadat, az ördögöt mint a bűn szerzőjét, és a bűnt, valamennyi következményével együtt. 

A Figaro házassága Wolfgang Amadeus Mozart 1786. március 1-jén Bécsben bemutatott négy felvonásos vígoperája.
A maga korában nem örvendett nagy népszerűségnek, ugyanis egy eléggé kényes témát érint: az első éjszaka kegyúri jogát. E körül bontakozik ki a cselekmény. A konfliktus az úr és a szolga között bontakozik ki (illetve később a gróf és a grófnő, vagyis férj és feleség között) a végeredmény pedig az, hogy a szolgák megszégyenítik urukat.
Figaro házasságát Magyarországon 1795. szeptember 28-án mutatta be német nyelven a budai Várszínház. A magyar nyelvű premierre 1858-ban került sor a Nemzeti Színházban.

Zenei ajánló: 

"The Marriage of Figaro"

http://www.youtube.com/watch?v=6YF3vmqJLQQ

Sandro Botticelli, eredeti nevén Alessandro di Mariano di Vanni Filipepi (Firenze, 1445. március 1. – 1510. május 17.) itáliai festő, a korai reneszánsz (quattrocento) idején a firenzei iskola legjelesebb képviselője.

sandro botticelli venus szuletesesandro botticelli madonna del magnificatbotticelli primavera tavasz

II. Ulászló (lengyelül Władysław II Jagiellończyk, csehül Vladislav Jagellonský; Krakkó, 1456. március 1. – Buda, 1516. március 13.). Uralkodói mellékneve: Dobrze (Dobzse) László. Magyarország és Csehország királya.
II. Ulászló uralkodásának legfőbb jellemvonása a gyenge királyi hatalom volt. A központi kormányzat szétesett, Mátyás reformjainak nagy része megsemmisült, pénz híján szélnek eresztették a„fekete sereget”, melynek a Délvidéket pusztító maradékát Kinizsi Pál szétverte. Általánossá vált a bárók és a köznemesek közötti küzdelem, de rosszabbodott a parasztság és a korábban fejlődésnek indult mezővárosok helyzete a rájuk erőszakolt jobbágyi kilenced miatt (nem véletlen, hogy az 1514-es parasztfelkelés bázisát a mezővárosban élők alkották). A világgazdasági viszonyok alakulása sem kedvezett térségünknek, mivel az Anjouk korától meginduló fejlődés - melynek alapját a magyar arany és a cseh ezüst képezte - a földrajzi felfedezések eredményei miatt a 15. század végén megtört, ennélfogva Közép-Európa elvesztette gazdasági jelentőségét.
A néphagyomány Ulászló nevéhez kapcsolja a „lacikonyha” elnevezést, pedig jóval régebbi hagyománya van. Az elszegényedett udvar viszonyait jól illusztrálja az a legenda, hogy a királyi éléskamra kiürültével a király kénytelen volt a pórnéphez fordulni ennivalóért. A királyt kiszolgáló, korabeli „gyorsétkezdét” nevezték gúnyosan Ulászló, azaz „Laci konyhájának”.
II. István (1101. – 1131. március 1.), Árpád-házból származó magyar király. 1116. február 3-ától haláláig uralkodott. Apja Kálmán magyar király, anyja Kálmán első felesége Felícia, szicíliai normann hercegnő volt. Ikertestvére, László 1104 körül meghalt. Nővérének Zsófiának későbbi férje nem ismert, csak annyit tudunk róla, hogy az ő fia volt Saul, aki rövid ideig trónörökösként szerepelt a magyar történelemben. István féltestvére volt Borisz, aki Kálmán második, elűzött feleségétől született, és Kálmán nem ismerte el fiának.
Felvett francia nevén Frédéric François Chopin, eredetileg Fryderyk Franciszek Chopin, (lengyel levelezésében olykor Szopen is) (Żelazowa Wola, 1810. március 1. – Párizs, 1849. október 17.) lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz.
Chopin zongoramuzsikája egyedülállóan ötvözi különleges ritmusérzékét (különösen a rubato és a kromatikus hajlítások használatát), valamint Johann Sebastian Bach stílusát, továbbá a maga alkotta zongoratechnikát. Ezen elegy különösen törékeny melódiát és harmóniát alkot, amelyet masszív és érdekes összhangzat támaszt alá. A zeneszalonokkal megismertette az ír John Field által kitalált noktürn egy magasabb szintre emelt változatát, valamint olyan népszerű tánczenéket, mint a lengyel mazurka vagy a bécsi keringő. Chopin szerzett először balladákat, és önálló darabként scherzókat. A Bach-féle prelűdök továbbfejlesztése is Chopinnek köszönhető.

Zenei ajánló: 

FREDERIC CHOPIN - NOCTURNES complete

http://www.youtube.com/watch?v=V60USaluxGA

Frédéric Chopin

http://www.youtube.com/watch?v=MCAybXN5ojA&;list=AL94UKMTqg-9CV_AbJjKQc6G_9ENU8odck

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés