In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

                                                        Arany János: A vigasztaló
a vigasztalo
                                                        Mi a tűzhely rideg háznak,
                                                        Mi a fészek kis madárnak,
                                                        Mi a harmat szomjú gyepre,
                                                        Mi a balzsam égő sebre:
                                                        Mi a lámpa sötét éjben,
                                                        Mi az árnyék forró délben..
                                                        S mire nincs szó, nincsen képzet:
                                                        Az vagy nekem, óh költészet!
 

                                                        Ha az élet útja zordon,
                                                        Fáradalmit fájva hordom,
                                                        Képemen kel búbarázda,
                                                        Főmön a tél zúzmaráza:
                                                        Néhol egy-egy kis virág nyit,
                                                        Az is enyhit egy parányit:
                                                        A virágban téged lellek,
                                                        Öröme a kietlennek!

                                                        Ha szivemet társi szomja
                                                        Emberekhez vonva-vonja,
                                                        De majd, mint beteg az ágyba,
                                                        Visszavágyik a magányba:
                                                        Te adsz neki puha párnát,
                                                        Te virrasztod éji álmát,
                                                        S álmaiban a valóság
                                                        Tövisei gyenge rózsák.

                                                        Jókedvem te fűszerezed,
                                                        Bánatomat elleplezed,
                                                        Káröröm hogy meg ne lássa,
                                                        Mint vérzik a seb nyilása;
                                                        Te játszol szivárvány-színben
                                                        Sűrü harmatkönnyeimben,
                                                        S a panasz, midőn bevallom,
                                                        Nemesebb lesz, ha kidallom.

                                                        Verseimben van-e érdem:
                                                        Sohse' bánom, sose kérdem;
                                                        Házi mécsem szelíd fénye
                                                        Nem hajósok létreménye,
                                                        Nem a tenger lámpatornya,
                                                        Mely felé küzd száz vitorla,
                                                        Mely sugárát hintse távol...
                                                        Elég, ha nekem világol.

 
arany janosArany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

elveszett alkotmanyIrodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.
„Nem a való hát: annak égi mássa
Lesz, amitől függ az ének varázsa:
Jelennek írunk... és tán a jövőnek,”
(Arany János: Vojtina ars poétikája; részlet)
 

Arany Világos utáni útkeresésének legrangosabb állomását az ötvenes évek nagykőrösi balladái jelentik, amelyek a 48-as forradalom bukása utáni politikai, történelmi körülményeiből születtek. A bukott forradalmat kétféleképpen értékelte: elégikusan és ironikusan.
Történelmi balladáinak igazi célzata a kor politikai viszonyaira irányul. A Walesi bárdok célzatosságát a szerkezet egyszerűsége, világossága segíti érvényesülni. A költőnek ez az egyetlen idegen tárgyú balladája, de mégis a magyar költő hazaszeretetének, állhatatosságának jelképe ez a vers.
A költő hangja nem boldog, de szilárd, mert a szabadságért halálba menők hangját semmiféle hatalom sem némíthatja el.

"De túl zenén, túl sípon-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát."

agnes asszonyAz Ágnes asszony című műben lezárul az első rész, de az előzményeket homály takarja. Ágnes mos, ez feltűnést kelt a hajnali órákban. A bűnjel eltüntetésével kezdődik a tragédia. A vérfolt ébreszti fel a bűntudatát. A láthatatlan folt egyre terjed, és elsötétíti a lelkét, s a bűnhődés élete utolsó napjáig tart. Ágnes refrénjei egyre fájdalmasabban hangzanak „Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.” A halálbüntetés megváltás lenne neki.
voros rebekA Vörös Rébék népmondai töredékre épül. Különös lény lehet, tudjuk róla, hogy „általment” a pallón, mintegy ember (mint majd Pörge Dani is átmegy a keskeny pallón), s ezután felrepül, amit csak a madarak tudnak. A két sor elegendő Aranynak, hogy boszorkánytörténetet kerítsen belőle. A vaskosan reális, hétköznapi falusi események, szokások is megjelennek a balladában. Rebi néni kerítőnő. A gonoszság jellemzi, nem is jellemzi: ő maga is Gonosz. Öregasszony vagy varjú alakot ölt. Mindegy is, lényege a rontás. „Akinek azt mondja: kár!  Nagy baj éri és nagy kár:” Arany látszólag visszahozza az indítást: „Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón: most repűl;”, csakhogy a múlt idő jelenre változott: a Vörös Rébék, a gonoszság közöttünk van, jelen van a világban „vég nélkül” száll a lelke, vég nélkül szedi áldozatait.

 

Jánossy Lajos (Budapest, 1912. március 2. – Budapest, 1978. március 2.) Kossuth-díjas fizikus, asztrofizikus, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (rendes 1950). A 20. századi kozmikus sugarzasmagyar fizika történetének egyik legsokoldalúbb, iskolateremtő egyénisége volt, egyaránt kimagasló eredményeket ért el az asztrofizika, az atomfizika, a kvantummechanika, a fizikai matematika és statisztika, az elektrodinamika és az optika területén.
Nevéhez fűződik a Geiger–Müller-féle koincidenciamérő műszer továbbfejlesztése és alkalmazása a kozmikus sugárzás szekunder komponenseinek (pionok, müonok, kaonok, gamma-sugárzás stb.) mérésére. Kimutatta a primer kozmikus sugárzás és a földi légkör ütközéséből keletkező légizáporokat, meghatározta és jellemezte ezek kiterjedt és áthatoló vált. Érdeklődése korán kiterjedt a fizikai matematika és statisztikai analízis kérdéskörére, s ez a terület élete végéig foglalkoztatta.

 

Demény Attila (Kolozsvár, 1955. március 2. –) romániai magyar operarendező, zeneszerző, zongoraművész.
1992 Parafarm – kamaraopera. Librettóját George Orwell Állatfarm című műve nyomán Visky András írta. A Magyar Rádióban megtartott koncertet egyenes adásban közvetítették a kolozsvári Operastúdió előadásában. Ősbemutató a kétszáz éves kolozsvári színjátszás jubileumán.
Aki úgy sejti, az operamûfaj muzealitását mélyreható szerkezeti újragondolással lehet csak feledtetni; aki szerint nem elég a meghökkentõ rendezés polgárpukkasztó ruháját adni az alapvetõen régi típusú dramaturgiára, s aki nem holmi énekelhetetlenül újszerû intonációban véli feltalálni a jövõ operáját. Demény kísérletezik, de nem a hang vagy a játék rovására.
Immár két egyfelvonásosa van, az egyik 25, a másik kevesebb mint 20 perces. Természetesen kamaraoperák: viszonylag kevés szereplõvel, gondosan megválasztott, választékosan kezelt hangszerapparátussal. Témájuk sokat markol. Az 1992-es Parafarm George Orwell híres Állatfarmját parafrazeálja Visky András librettójában, amelybe Christian Morgenstern és Petri György sorait is injektálja. Ez a mû a kelet-közép-európaiság 20. századi alapélményének emblematikus kifejezõje, éppúgy groteszk, mint a kilenc évvel késõbb keletkezett Bevégezetlen ragozás, mely Örkény István azonos címû egypercesét fakasztja zenés színpadi húszpercessé, ugyancsak Visky közremûködésével. Az egypercesek operásítása Demény Attila ötlete volt: õ biztatta kollégáit is hasonló alkotásokra, ennek köszönhettük Serei Zsolt néhány éve a Bárkában bemutatott, figyelemre méltó kompozícióját is. A Demény-darabokat a Millenáris Teátrumban állították színpadra.
2001 Bevégezetlen ragozás – Haláltáncjáték. Librettóját Visky András írta, Örkény István egyperces novellái alapján.
Bár a Bevégezetlen ragozás – haláltáncjáték műfaji megjelölése kamaraopera, inkább sorolható az oratóriumok családjába, mivel tulajdonképpeni cselekménye nincs – állapotokat, hangulatokból fakadó absztrakciókat fejez ki. Ha a haláltáncjáték szót értelmezzük műfaji megjelölésként, talán közelebb kerülünk a lényeghez. A mű ugyanis egyfajta továbbgondolása a közel tíz évvel előtte készült Parafarmnak: a szereplő személyek lebontása lényegükre, olyannyira, hogy már nevesítve sincsenek, a partitúrában csupán mint hangfajok szerepelnek: szoprán, mezzoszoprán stb. Mint azt Angi István esztéta megállapítja: „Demény haláltáncjátéka műfajilag is az opera replikája: míg a Parafarm a kamaraopera, a táncszínház és a musical találkozása, a Bevégezetlen ragozás az énekelt pantomim jegyében fogant.”
A mű harmóniai felépítése Bartókra utal, a bartóki modelleket használja. A zeneszerző által alkalmazott technikák széles skáláját lelheti fel a figyelmes hallgató: üres kvintek, melyek mint hangközök szólalnak meg egymást imitálva, kvintek, melyek lassan tágulnak, alászálló kromatikus motívumok, hosszú, tartott pedálok, melyek felett imitációs tömbök bontakoznak ki, imitációs technika néhol kadenciális jelleggel stb. A kompozíciós technikák, az egyre inkább elszemélytelenedő zenei replikák tökéletesen szolgálják a mondanivalót, a szöveg „elfogyásával” természetszerűleg csúsznak az abszurd felé.
Laskay Adrienne (Részletek a Demény Attila szerzői CD-jéről írt méltatásból, 2003)

 

kis ulaszlopiast erzsebetI.Ulászló, más néven Kis Ulászló (1261 – 1333. március 2.), Lengyelország újraegyesítője és hosszú idő után a lengyel királyi cím felújítója.
1314-re sikerült egyesítenie Lengyelországot Pomeránia, Mazóvia és Szilézia kivételével és 1320-ban lengyel királlyá koronáztatta magát. Sziléziáért Luxemburgi János cseh királlyal vetélkedett, aki a lengyel királyi címet is felvette, hogy kifejezze egész Lengyelország iránti igényét. Pomerániáért a Német Lovagrenddel folytatott háborút. A németek és a csehek ellen Magyarországhoz, Károly Róberthez igyekezett közeledni akihez lányát - Piast Erzsébet magyar királyné (1305 – 1380). I. Károly magyar király felesége -, Erzsébetet 1320-ban feleségül adta.

 

Nagy Károly (Révkomárom, 1797. december 6. – Párizs, 1868. március 2.) magyar matematikus, csillagász.
A hazai mértékrendszer szabványosításának szószólója. 1839-től szorgalmazta a méterrendszer hazai bevezetését, 1844-ben, Párizsban saját költségén vásárolt is egy-egy platinából készült méter, kilogramm és liter etalont, azonban azok csak jóval később, 1874-ben váltak hivatalos hitelesítő ősmértékké.
A csillagvizsgáló kilenc tagból álló épületegyüttesének ma már csak egy tornya áll, az is romos állapotban. A csillagvizsgáló műszereit a gellérthegyi Uránia Csillagvizsgálóban őrzik.
1847-ben Bicskére költözött, megtakarításából 11 és fél holdas birtokot vett Batthyány Kázmér gróftól, amin csillagászati obszervatóriumot kezdett el létesíteni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után feljelentés alapján letartóztatják, mint felforgató republikánust (a csillagvizsgáló előtt amerikai zászló benyomását keltő zászló volt, de nem kívánta a királyság megszüntetését, csak alkotmányos királyságot). Szabadulása után külföldre ment, a csillagvizsgálót az államnak adományozta.

 

Bedřich Smetana (Friedrich Smetana, Litomyšl, 1824. március 2. – Prága, 1884. május 12.) cseh zeneszerző, a cseh klasszikus zene megteremtője. Művei a romantika korszakában keletkeztek.

 

Zenei ajánló:

BEDŘICH SMETANA - VLTAVA

bedrich smetana vltava

 http://www.youtube.com/watch?v=uI8iTETiSqU

Top Tracks for Bedrich Smetana

http://www.youtube.com/watch?v=PeHvitoLeb0&;list=AL94UKMTqg-9DW6LxIF_BCUAk8ZbLqyBbU

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés