In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

 

ezerarcu tavasz mednyanszky laszlo festmenye

Radnóti Miklós: Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

 
benczur andrassy gyulaIdősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (Oláhpatak, 1823. március 8. – Volosca (Fiume mellett), 1890. február 18.); magyar politikus, államférfi, 1867–71-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871–79-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, ifj. Andrássy Gyula apja.
1848 áprilisától Zemplén vármegye főispánja, Jellasics betörése után a megyei önkéntes nemzetőrök parancsnokaként részt vett a pákozdi csatában, majd harcol Schwechatnál is. A tavaszi hadjáratban Görgey Artúr segédtisztjeként szolgált. 1849 tavaszán honvéd ezredessé léptették elő. A Szemere-kormány külügyminiszterének gróf Batthyány Kázmérnak megbízásából Konstantinápolyba utazott diplomáciai küldetésben, a szorongatott magyar szabadságharc számára igyekezett külföldi támogatást szerezni. Többször utazott Párizsba és Londonba is. A szabadságharc bukása után nem térhetett haza.
1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen (in effigie) felakasztották a szabadságharcban való részvételéért.

1857-ben hazatérhetett. Azonnal bekapcsolódott a politikába, Deák Ferenc követőjeként. Kegyelmet nem kért, a főispáni tisztséget sem vállalta el újra, meg kívánta várni, míg újra alkotmányos viszonyok jöhetnek létre. Továbbra is kapcsolatban maradt az emigrációval. Sátoraljaújhely követe az 1861-es és az 1865–1868-as országgyűlésen, 1865 és 1867 között a képviselőház alelnöke volt. A kiegyezést előkészítő tárgyalások egyik vezetője lett, a kiegyezést megszövegező ún. Hatvanhetes bizottság tagjaként.
Deák Ferenc javaslatára 1867. február 17-én, Ferenc József miniszterelnökké nevezte ki. Az Andrássy-kormány, Magyarország első kormánya az 1848–49-es forradalom és szabadságharc óta február 20-án tette le hivatali esküjét.

andrassy gyula kormanya

Andrássy Gyula kormánya megalakulásakor (1867. február 20.) Felül középen: Andrássy Gyula miniszterelnök ; felső sor balról: Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Wenckheim Béla belügyminiszter, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter ; alsó sor balról: Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Festetics György király személye körüli miniszter, Gorove István földművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter (Barabás Miklós kőrajza)

Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
                                                       
AZ ELTŰNT IFJUKOR

  eltunt ifjukor

                                                        Száll mosolygva hegytetőkről
                                                        Rózsafényben a tavasz;
                                                        Jönnek vígalomra kelve 
                                                        Lyánykák, ifjak, énekelve: 
                                                        Idvez légy, te szép tavasz! 
                                                        «Idvez légy, hajnalpirúlat; 
                                                        Halmok illatos szele!
                                                        És te csendes völgy patakja! 
                                                        És te zengő fülmile!»
                                                        S ajkokon édesen olvad az ének, 
                                                        Hangzik az ormon, a néma magányban, 
                                                        S tánckoszorúba szövődve kerengnek 
                                                        Vígan az ifju virányban.
 

                                                        S ah körűlök mint viradnak 
                                                        A szép kornak álmai!
                                                        Szebbé válva mint derűlnek 
                                                        A mezők virágai!
                                                        Kéjt lehel a berek árnyaibúl,
                                                        Zengnek a pásztori sípok
                                                        Élnek az erdők,
                                                        S lelkökön édeni béke virúl. 
 

                                                        A sziv-élvet feltalálni 
                                                        Mely vidékbe térjek én? 
                                                        Szerte bolygok andalogva 
                                                        Rét, völgy hímes szőnyegén; 
                                                        A kelő nap, a virágok
                                                        Égi bája tűn elém:
                                                        De mint hajdan oly varázsló 
                                                        Arccal egy sem int felém.
 

                                                        Oh tavaszmenny! oh te hajnal! 
                                                        Halljatok meg engemet; 
                                                        Hozzátok még vissza egyszer 
                                                        Eltűnt rózsaévimet! -
                                                        Ah de ők nem érzenek, 
                                                        Csak mosolygva fénylenek.
 

                                                        Ti arany álmak, 
                                                        Az ifju világnak 
                                                        Mennyei képeivel 
                                                        Merre repűltetek el?
                                                        Nem jöttök ti vissza többé -
                                                        Messze messze tűntetek,
                                                        S a legszebb lélekvirágok 
                                                        Elhervadtak véletek.
                                                        Hallgass el, te völgy patakja! 
                                                        Szűnj meg zengni, fülmile! 
                                                        Hangotok csak búm alakja, 
                                                        S veszteségem festi le.
 

                                                        Tűnnek évek, jönnek évek. 
                                                        Köd s homályra fény terűl, 
                                                        A leszállott esti csillag
                                                        Reggel újra felderűl:
                                                        De az ifjukor kihervadt, 
                                                        Véle kéj és szerelem,
                                                        S nem hozhatja vissza többé 
                                                        Semmi földi kérelem.

 

deri miksaDéri Miksa (Bács, 1854. október 24. – Merano, Olaszország, 1938. március 3.) mérnök, feltaláló, erőmű építő, az elektromosság géniusza.
Tanulmányait a budapesti Műegyetem Mérnöki Karán és a bécsi műegyetemen végezte, ahol vízépítő-mérnöki oklevelet szerzett 1877-ben. Az egyetem befejeztével Budapesten és Szegeden a Folyammérnöki Hivatalban dolgozott, részt vett a Duna és a Tisza szabályozási terveinek elkészítésében.
Szakterülete:az elso transzformatorok
mérnök, feltaláló, erőmű építő, a párhuzamos kapcsolású, az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor, valamint a transzformátor egyik szabadalmaztatója.
Elektrotechnikai kérdésekkel foglalkozott, s ennek révén ismerkedett meg Zipernowsky Károllyal 1882-ben, és a Ganz gyár elektrotechnikai osztályára került. A két feltaláló első közös munkája egy SW típusú generátorként és motorként is üzemeltethető, öngerjesztésű váltakozó áramú gép volt, amelyet 1883-ban kezdtek el gyártani.

 

Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
1925 decemberében a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert.

Paál László (Zám, 1846. július 30. – Charenton-le-Pont, Franciaország, 1879. március 3.) magyar festő. A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja, aki elsősorban erdőrészleteket ábrázoló, mély intuícióval, lírai realizmussal festett olajképeivel írta be nevét a magyar művészettörténetbe.

paal laszlo-surroundings of the fortresses in paris smallpaal laszlo erdei ut 1876paal laszlo  nyarfak 1876

A magyar tájképfestészet mindmáig egyik legnagyobb hatású alakja, munkásságának nagy szerepe volt a műfaj későbbi közkedveltségében. Korai műveit a sötét színek, a fény-árnyék hatások játéka jellemezte. Munkácsyval együtt nagy csodálói voltak a 17. századi németalföldi aranykor mestereinek, köztük Frans Hals és Rembrandt művészetének.

Horváth Endre (Bazin, 1896. március 3. – Budapest, 1954. október 13.) magyar grafikusművész, számos pengő- és forintbankjegy és magyar bélyeg tervezője.
huszpengosHorváth Endre munkássága csúcsának sokan ezt a húszpengőst tekintik
A réz- és acélmetszés területén volt kiemelkedő. Tervezett bankjegyeket, bélyegeket (a metszet-mélynyomtatásos bélyegkészítés hazai meghonosítója), plakátokat és ex libriseket. Bankjegytervezői munkássága a legkiemelkedőbb: a klasszikus stílus és a népi motívumok ötvözése stílusteremtő volt. Bankjegyein előszeretettel ábrázolt palóc modelleket. 1950 és 1953 között több postabélyeg készült az ő tervei alapján.

bellAlexander Graham Bell (Edinburgh, Skócia, 1847. március 3. – Baddeck, Új-Skócia, Kanada 1922. augusztus 2.) skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a süketnéma oktatási rendszer kidolgozója. Egyik alapító tagja, és második elnöke a National Geographic Society-nek.
Bell hitt az eugenikában, az örökletes süketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

Zenei ajánló:

Claude Debussy

http://www.youtube.com/watch?v=CvFH_6DNRCY&;list=AL94UKMTqg-9BeZ-zZZdfoZFRkRMmxEUs4

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés