In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                                                     Áprily Lajos: Március
                                                     A Nap tüze, látod,
                                          a fürge diákot
                                          a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
                                          Csengve, nevetve
                                          kibuggyan a kedve
                                          s egy ős evoét a fénybe kiált..."

mucha no dicserete

 

3 istvan 1147 1172III. István 1147-ben született, keresztapja VII. Lajos francia király lett, aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult át az országon. Istvánt 1152-ben hivatalosan is trónörökösnek nevezték ki, amit ellenségesen figyelt Géza két fivére, László és István, akik Konstantinápolyban, I. Mánuel bizánci császár udvarában várakoztak bátyjuk halálára, ami végül 1162. május 31-én következett be. III. Istvánt néhány nap múlva megkoronázták. Királyként mögötte állt anyja és Lukács esztergomi érsek. Eufrozina elsősorban a német területekkel fennálló jó viszony kiépítésében segített. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1168-ban István feleségül vette Anna ausztriai hercegnőt, II. Henrik herceg lányát.
A folyamatos harcok közepette István igyekezett támogatni az egyházat és felvirágoztatni az országot. Apjához hasonlóan lemondott az invesztitúra jogáról, és kijelentette, hogy az egyház javait csak végszükség esetén használja fel saját céljaira. Ő volt az első magyar király, aki városi – közelebbről székesfehérvári – polgároknak privilégiumokat adott.
Eléggé fiatalon, 1172. március 4-én hunyt el – talán mérgezés következtében. Lukács temette el az esztergomi Szent Adalbert székesegyházban, így ő lett az első király, akit Esztergomban temettek el. A trónon öccse, III. Béla követte, saját Béla nevű fia nem érte meg a felnőttkort.

 

karolyi

Nagykárolyi gróf Károlyi Mihály, teljes nevén: Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök.
Nagybirtokos grófi családban született, Édesapja nagykárolyi gróf Károlyi Gyula, édesanyja nagykárolyi gróf Károlyi Georgina. Felesége csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Katalin, akivel 1914. november 6-án kötött házasságot Budapesten.a karolyi grofok nagykarolyi varkastelya

 A Magyar Népköztársaság létrejötte: 1918 október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat "őszirózsás forradalom"-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszül katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Nemsokkal később IV. Károly '18 novemberében lemondott a trónról, s kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett. 1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. Ekkor Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyit elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek. Másnap megalakult a Tanácskormány és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez egy éven belül megbukott a kisantant támadásai és a vörösterror miatt. A következő kormány küldöttséget menesztett a békekonferenciákra. A magyar küldöttség vezetője azt tanácsolta, hogy Horthy Miklós tengernagyot válasszák kormányzóvá. 1920 márciusában ez be is következett, így Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, Magyarországot megfosztották területeinek kétharmadától.

Emigráns baloldali, másfél évig a Rákosi-rezsim „útitársa” volt. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök unokatestvére konzervatív arisztokratából vált radikális demokratává és ellenzéki politikusként a Monarchiában fennálló rendszer kérlelhetetlen kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és az első magyar polgári demokrácia vezetőjévé, emigrációba vonulva pedig a kisantant, majd a sztálinista Szovjetunió munkatársává. A második világháború után több évtizedes emigrációból hazatérve rövid ideig nagykövet volt, de Rajk László letartóztatásának hatására ismét emigrációba vonult. Bírálói „vörös grófként” szokták említeni. A Horthy-korszak idején Franciaországban élt. 1949-től halmagyarorszag cimereáláig emigrációban élt.

magyarorszag zaszlajaKárolyi Mihály gróf A Népköztársaság (Első magyar köztársaság) miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke

 

Nyikolaj Vasziljevics Gogol (Szorocsinci, 1809. április 1.Gerg. [március 20.Jul.] – Moszkva, 1852. március 4. Gerg. [február 21.Jul.]) ukrán származású orosz író. Az orosz irodalom klasszikusa, az orosz széppróza és drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja.
Az 1830-as években a romantikát az orosz irodalomban is fokozatosan felváltotta a realista ábrázolásmód. Lassanként előtérbe került a próza a verses műfajok helyett, az életszerű helyzetek és alakok ábrázolása a rendkívülire növesztett hősök, vad szenvedélyek helyett. Ez az átmenet vagy kettősség Puskin és Gogol írásművészetében egyaránt megfigyelhető.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor

a revizor„Revizor érkezett!” A vidéki orosz kisvárosban fejvesztett kapkodás kezdődik: mindenáron meg kell nyerni az inkognitóban érkezett revizor tetszését. Küldöttséget menesztenek hozzá, ünnepséget rendeznek tiszteletére, a polgármester még a leányát is feleségül adná hozzá.

Ám ekkor, mint derült égből a villámcsapás, úgy éri őket a hír…

Gogol kitűnő felépítésű, sziporkázóan szellemes vígjátékban állítja pellengérre a cári Oroszország hivatalnoki karát, megvesztegethető bürokráciáját. A világirodalom egyik legmulatságosabb vígjátékát a magyar olvasóközönség színpadról is jól ismeri.

 

Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek (könyv)

holt lelkekA szélhámos Csicsikovnak nagyszerű ötlete támad: halott jobbágyokat fog felvásárolni, mivel így – papíron – gazdag emberré válhat, s aki "gazdag", az könnyen lehet még gazdagabb. Járja hát a végtelen orosz tájakat, száguld vele a trojka, és földesurakat látogat meg, isten háta mögött élő embereket, akik mindannyian saját elmaradottságuk, tudatlanságuk, előítéleteik, ravaszkodásaik, bűneik foglyai. A különlegesen gazdag regényvilág részint a XIX. századi orosz valóság realista ábrázolása, s ugyanakkor eposzi léptékű vízió – vagy legalábbis eposzparódia. De bízvást fogalmazhatunk úgy is, hogy egyszerre fordulatos, mulatságos pikareszk és komor látomás a Pokolról: alakjai nem élő alakok, hanem holtak – élettelen, a tárgyi vagy az állati létezés szintjére helyezett "dolgok", akik mellett a megvásárolt holt jobbágyok már-már élőnek mutatkoznak...

Szabó Magda a Tarasz Bulbáról:

„…olyan volt számomra ez a különös, prózában írt eposz, mint egy nagyon erős, nagyon bátor, vadságában lenyűgöző kiáltás. Mintha a népmese testet öltött volna, s az süvítené felém, vagy Homérosz vált volna orosszá, s úgy mondaná el az Iliasz egy énekét. Ugyanekkor magyarnak is éreztem valamiképpen, mert a Hajdúságon, ahol csupa férfi közt, a hajdú őrszobán csimbókos gubák és nagy bajuszú legények között felnőttem, szinte a születés előttről ismerős volt ez a férfivilág, annyira ismerős, hogy én természetesnek és egyedül logikusnak találtam Bulba minden tettét. Tiszta sor, hogyha egy gyermek az apja képviselte ügyhöz méltatlanná válik, azt meg kell ölni, ha az embert máglyán égetik, még oda kell kurjantani az utasításokat a túlélőknek, ez így illik, így helyes, ez a törvény, mint ahogy törvény az is, hogy az anya, a feleség hallgasson, mert a férfi dolga az, hogy szálljon, mint a sólyom, és aki asszony hozzátartozik, az legyen büszke rá és ne sirassa. Iszonyú dolgok történnek ebben a könyvben, engem mégis erőssé, jókedvűvé tesz.”

Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg (könyv)

a koponyegGogol a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő – hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől.

Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért.
Gogol – és nagy utódai – művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége – az időben távolodva – egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza „bújt ki a köpönyegéből”, groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is.

vivaldi

 

Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – Bécs, 1741. július 28.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi, a velencei Szent Márk-székesegyház hegedűse volt, valószínűleg ő tanította a fiát hegedülni.

The Best Of Vivaldi

http://www.youtube.com/watch?v=MPtPLCKe6w8

 

 

 

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés