In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

nonap "Ha Isten a nőt a férfi urává akarta volna tenni,
Ádám fejéből vette volna.
Ha rabszolgájává, a lábából.
Ámde oldalából vette, mert élettársává,
egyenlő párjává akarta."
(Szent Ágoston)

1910 óta nemzetközi nőnap

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.
Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével a nők emancipációjának kérdése is egyre inkább előtérbe került: 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.
1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első Nemzetközi nőnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket.

nonap1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevői alapították meg a nőnapot, mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt, és segítségként az egyetemes női választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos időpontot nem jelöltek ki. E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken résztvevő férfiak és nők a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés.
1914-ben miután két millió orosz katona esett el a fronton, az nonap1orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszországban akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami az általánosan használt Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg.
Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a Nemzetközi nőnapot.

  a no dicserete a no negy arca 

Weöres Sándor: A nő

A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék között jár, mint egy patikában.
Hiába száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
õ lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az õ köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
õ úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség. 

nonape 

                        Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás,
                        Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás.
                        Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel,
                        Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el,
                        Ő a fény, a meleg és minden ami jó,
                        semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható.
                        Ahogy tudatunk lassan a világra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik.
                        Előbb éteri szépség, ideál, trubadúrok álma, költők ihletője, szerelem és őrület forrása,
                        Majd társunk a jóban és rosszban, életünk néma napszámosa,
                        Vetett ágy, vasalt ing, étel és ital, kedvesség, szerelem,
                        a test gyönyöre, az apokalipszis kínja és a mennyország ígérete.
                        Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, aki értünk létezik és mi őérte.
                        Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekik mindazt a szépet,
                        amit érettünk ma és minden nap önként megtesznek.
                        (Szalai Pál) 

Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).
Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső: Hunyady című oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) című operájának szövegírója volt.
Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák (1983). A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója.
A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1975), a Mekk mester, (1974) valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.
Ő írta minden idők egyik legnagyobb magyar slágerének szövegét is. A Két vallomás című filmben hangzott el a Párizsban szép a nyár című szám. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.
Művei
Szamárfül (Móra, 1983; Gulliver, 1991, 1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2003)
Doktor Bubó (Móra, 1979, 1981, 1999, 2002, 2003; Pannónia, 1985)
A Mézga család (Móra, 2003)
Mézga Aladár különös kalandjai (regény) (Móra, 1974, 2000)
Bömbi (Minerva, 1967; Aranyhal, 1999)
Mese az egér farkincájáról (Minerva, 1966)
Misi meséi (Magyar Nők Országos Tanácsa, 1979)
Tíz pici coca (Móra, 1969)
továbbá opera-szövegkönyvek és videofelvételek

Podjebrád Katalin (Podĕbrady, 1449. november 11. – Buda, 1464. március 8.), születési neve: Kunigunda, csehül: Kateřina (Kunhuta) z Poděbrad, magyar királyné, Podjebrád György cseh király leánya, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége.
I. (Podjebrád) György cseh királynak és első feleségének, Sternbergi Kunigunda (1422–1449) bárónőnek a harmadik lánya, Szidónia (Zdena) (1449–1510) szász hercegnének az ikertestvére. Édesanyja az ikerlányai születése után pár nappal gyermekágyi lázban halt meg.
A Katalinnál majdnem 7 évvel idősebb Mátyás a fogságból való szabadulásakor a György királlyal kötött egyezmény megerősítéseképpen jegyezte el, és elhatározása mellett a szegedi egyezmény ellenére is kitartott. A házasságot a hercegnő 13 éves korában, Budán 1463. május elsején kötötték meg, és a még csak 14 éves királyné a házasságkötést követő évben, 1464. februárjában fiút szült, aki viszont nem sokáig élt, és Katalin 1464. március 8-án gyermekágyi lázban meghalt, akárcsak annak idején édesanyja. A budai Szent Zsigmond-templomban temették el.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés