In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

mi nekunk a no

 

József Attila: Két hexameter
Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.

 

220px-amerigo vespucciAmerigo Vespucci (Firenze, 1451. március 9. – Sevilla, 1512. február 22.) olasz utazó, felfedező.

Az elmúlt néhány évszázadban polgárjogot nyert egy olyan feltételezés, miszerint az Imre név olasz megfelelője az Amerigo. Nincs ugyan rá bizonyíték, de amerikai katolikus magyarok állítják, hogy a középkori Itáliában elterjedt Szent Imre kultusz hatására kapta Vespucci az Amerigo nevet.

Életéről – felfedezésén kívül – kevés adat áll rendelkezésre. 1490-ben ugyanabba a kereskedőházba lépett be, amelyikben kortársa, Kolumbusz Kristóf is hajózott. 1499-ben a mai Suriname-ba hajózott, s közben egy új országnevet ötlött ki: miközben a part mentén hajóztak, így kiáltott fel Vespucci: Hiszen ez egy kis Velence – Venezuela! Hazatérte után portugál lobogó alatt az Újvilág felé indult. Végül Vespucci saját állítása szerint 1504-ig összesen négy ízben járt Amerikában. Kétszer spanyol, kétszer portugál megbízásból, de Kolumbusz után.

Kolumbusz mindvégig abban a hitben élt, hogy az Indiába vezető nyugati utat találta meg: ebben a tudatban is halt meg 1506-ban. Ugyanakkor 1501–02 köré tehető az az időpont, mikor Vespucci önálló földrésznek nevezi ki új felfedezését, noha akkorra még csak Dél-Amerika északi és keleti partvidékét járta be. Ám a keleti partvidéken tényleg eljutott a déli szélesség 52.fokáig. A lotaringiai St. Diében működő Martin Waldseemüller német kozmográfus 1507-ben kiadott világtérképén nevezi először Amerikának az új déli földrészt, melyet addig Újvilágként emlegettek. Kolumbusz nevét utóbb egy országnév örökítette meg: a mai Kolumbia.

Josef Mysliveček (Prága, 1737. március 9. – Róma, 1781. február 4.) cseh zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart barátja volt.

Mozarttal először 1770-ben találkozott Bolognában, akivel jóbaráti kapcsolatba került. A 19 évvel fiatalabb Mozart néhány művében határozottan kimutatható az ugyancsak nagyon termékeny Myslivecek (26 opera mellett számtalan egyéb zeneművet jegyzett) hatása.

Zenei ajánló:

Josef Mysliveček (1737-1781) Larghetto un poco sostenuto

http://www.youtube.com/watch?v=BJ8CKHzLQgk

gagarin in swedenJurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – 1968. március 27.) az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. Gagarin később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. 20 társával együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint és társát, German Tyitovot kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján választották ki az űrutazásra. (Gagarin 157 cm magas volt.)

1961. április 12-én Gagarin az első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3KA–2 (Vosztok–1) fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet.

Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő – ebben a beosztásában szerepelt a TASSZ híradásában is. Földet érése után Nyikita Hruscsov üdvözölte. Gagarin a hirtelen rászakadó népszerűséget rosszul viselte. Részben ennek, részben pedig megromlott házasságának hatására inni kezdett.

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben Komarov űrhajós tartalékjának választották a Szojuz–1 repülésre, az űrkabin a visszatéréskor lezuhant, a pilóta életét vesztette.

200px-laszlo lovasz mg 1867 flipped horizontallyLovász László (Budapest, 1948. március 9.) Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (és az amerikai National Academy of Science) rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2011 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézete igazgatója.

Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.

A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL) algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása.

A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

Lányi Sámuel (Igló, 1792. április 15. – Kékkő, 1860. március 9.) vízépítő mérnök, festőművész.

1823-ban szerzett diplomát a pesti Institutum Geometricumban. Állami alkalmazásban, Huszár Mátyás munkatársaként, majd helyetteseként részt vett a magyarországi folyók felmérésében. 1823-tól a Sajónál, 1824-től a Duna Dévénytől Péterváradig terjedő szakaszán dolgozott. Az 1830-as évek közepétől a Tisza és mellékfolyói felmérését vezette, ezt a munkát tévesen sokáig Vásárhelyi Pálnak tulajdonították. Vásárhelyi Pál halála (1846) után a Tisza szabályozási munkálatainak irányítását nem kapta meg, ezért kilépett az állami alkalmazásból és a kékkői Balassa-uradalom mérnöke lett. Térképeit és kéziratos feljegyzéseit a Magyar Országos Levéltár őrzi.

Fiatal korában Müller János Jakabnál tanult rajzolni és festeni. 1826-ban Mocsáry Antal Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése (Pest, 1826) című művében több rajza jelent meg. Barabás Miklós baráti köréhez tartozott, de mérnökként csak kedvtelésből festegetett, elsősorban táj- és arcképeket. Önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

darvas1Darvas (Konstantin) Szilárd (Budapest, 1909. november 30. – Budapest, 1961. március 9.) Magyar költő, humorista, konferanszié; a háború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.

Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot, kabaré jelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsó sorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a Vidám Színpadon, a Kamara Varietében és a Budapest Varietében is. Állandó szereplője volt a rádiónak. Gádor Béla, Kellér Dezső és Vajkó[5] mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. Kellér és Gádor fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádor Bélával találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez, egyik legtöbbet idézett száma.

Fiatalon, ötvenegy éves korában halt meg. Igazolva ezzel szállóigévé lett állítását: „Feltaláltam a rövid élet titkát.”

Humoreszkek
A csodálatos papagáj (1947)
Ugyanaz viccben (1950)
Tréfás kalauz (1955)
Nevetni is lehet! (1959)
Bíz' isten nem kötekedem (1961)
Hogy köhögjünk - mit köhögjünk...? (1967)
A Patyomkinnál fogok jelentkezni (1987)
Legenda az örökkévalóságról (2009)
Sanzon és táncdal szövegek
Régi szép idők; Önzetlenség (Hajdú Júlia)
Liliom presszó (Csanak Béla)
Glauziusz bácsi dala (Kerekes János)
Nem wurlitzer a verkli (Tamássy Zdenkó)
Én nem akarok minden áron férjhez menni (Tamássy Zdenkó)
Én mellettem elaludni nem lehet (Polgár Tibor)
A kis Yvett (Tardos Péter)

Jankovich Ferenc (Székesfehérvár, 1907. november 29. – Budapest, 1971. március 9.) magyar költő, író, műfordító.

„Jankovich Ferenc neve ismerős, széles olvasótábora van, de inkább történelmi regényei révén. A lírikusé kezd elhalványulni. Az irodalmi tudat gyorsan vált, a felhangosult kor talán nem is kedvez az ő férfias ugyan, de bársonyos lírai hangjának. Már egyre kevesebben hallják vissza a „fényes szellők” költőjének ifjúságébresztő szavát, s még kevesebben a Nyugat költőjét. Nem volna kárpótlás, ha a prózaíró sikere feledtetné a költőt, akinek még mindig nemzedéke első sorában a helye.” (Kiss Tamás, költő)

„Ha visszagondolok rá, azt kell mondanom, hogy származása, ifjúkori élményei szerint szinte mintája volt a népi írónak, műveltsége és verskultúrája jellegzetes filozopter értelmiségi volt; keményen férfias becsületessége, segítőkész kedvessége az irodalmi élet egyik legszeretettebb egyéniségévé tette.” (Hegedüs Géza)

„Indulásakor György Oszkár tanára és barátja, aki a Nyugat-ban köszöntötte bemutatkozó kötetét, a népi irodalomban jelölte meg a helyét. De amíg a népi líra sokaknál beszűkülést eredményezett, Jankovich szintézisbe tudta hozni a »nyugatosságot« és a népköltészet sugallatait. E szintézist fejezheti ki – jelképes módon – a Kenyérszegés (Párizs, 1932) és Párizs fogalompárja is. A magyar népköltészet mellett a modern francia líra, a francia népdal és a hazai klasszikusok hatása egyaránt felismerhető nála. A kevesek közé tartozik, akik a két költői réteget – a népit és a modernet – természetes módon tudták egyesíteni. A fiatal Jankovich Ferenc Mészöly Géza vásznaira kívánkozó balatoni életképeket, varázslatos pannon tájakat festett verseivel. Minden vers mögött ott rejlik a megnevezhető szülőföld, nem csak a természet, hanem a történelmi táj is, pontosabban az a táj, amelynek története, hagyományvilága van. (Kenyérszegés, Barangoló, 1934) Az idill mégsem az indulás egyetlen élményforrása. Jankovich nemcsak a tájban érezte otthon magát, hanem a népéletben, a dunántúli parasztság gondjaiban is. Képzeletéből gyengédségre és zord erőre egyaránt futotta, de meg tudta szólaltatni a nyers realizmus hangját is.” (Pomogáts Béla)

Emléktáblája:

I. kerület Mátray utca. Mint értő kritikusa, Halász Gábor írta róla: „Békére áhítozik, de nem kerüli a harcot, a kor kihívását elfogadja. A harcban mégsem esküszik fel zsoldosnak, nem jelszavakat kiált, hanem a maga lázbaborult igéit.”
Ó, barátaim,
hozzuk fel, mi, a lelkek gyöngyeit
a kusza mélyből – hadd ragyogjanak
tömegben, a lelki tündökletek!
S – egy hajszállal is – jobb lesz a világ.
(Liszthez 1957-60)

 

covers 106198teli-szivarvanyJankovich Ferenc: Téli szivárvány

Az 1942-ben megjelent Téli szivárványt a korabeli kritika valóban úgy fogadta, mint eredeti, költőiségben, Móricz és a népiek után is újat hozó alkotást. A regény az I. világháború pusztító következményeit idézi föl a II. világháború idején, anélkül, hogy az analógiára, a politikai időszerűségre erőszakoltan hívná fel a figyelmet. Cselekménye a fehérvári Széna tér, a szegénynegyed zárt világában játszódik, s csak közvetve, a javarészt asszonyokból, gyerekekből, öregekből, rokkantakból és hadifoglyokból álló mikrotársadalom viselkedését ecsetelve utal minden rossz végső forrására, a háborúra. A helyszín rögzítése, egy közösség reagálásának szociológiailag átgondolt elemzése Jankovichnál nem merevül vezércikké vagy leíró, statikus társadalomrajzzá. Az író egy kamaszodó fiú szemével láttatja, “gyerektükörben” mutatja a felbolydult világot, voltaképpeni közlendője a gyermeki lélek eltorzulása a háborús viszonyok következtében. Cocteau Vásott kölykök című regénye, a gyermeki elvadulást moralizáló kommentár nélkül bemutató nagy hatású alapmű Jankovichot is inspirálhatta, nála azonban a pszichikai folyamatok ábrázolása társadalmilag és történetileg gondosan motivált, realisztikus. A “szutykosok” kegyetlenségének hidegvérűen tárgyilagos leírását, a felnőtt társadalom patologikus jelenségei (betegség, hisztéria, erkölcstelenség) iránti érdeklődést és némely alak pamfletszerű karikírozását általában elégségesen indokolja a háttér, a béke és biztonság törvényeit felrúgó korszak. A Téli szivárványban – a Szerb Antal-i regényesztétika terminológiáját átvéve – a hétköznapok között a “csoda” is felcsillan, de igen mértéktartóan.

 

covers 224371rugyfakasztoJankovich Ferenc: Rügyfakasztó Benedek

Mesejáték, amely a Tél és a Tavasz évről évre megújuló küzdelméről szól.
"Én vagyok a Rügyfakasztó
paripástul, kantárostul,
hol ugratom a paripámat,
a nyomomban tavasz támad." – dalolja a ragyogó fiatalember, Benedek.
Ő megvív a gonosz, öreg Tél Fábián katonáival.
Az erdő lakói, a madarak, az állatok, a napsugárra vágyó virágok,

mindnyájan a Rügyfakasztó diadalát várják.

 

covers 129063huszarokJankovich Ferenc: Huszárok a tengeren

Négyszáz évvel vezet vissza a mai korból a török hódoltság világába, s megmutatja ama fényes emlékű végvári vitézek életét, akik 150 évig tartó szakadatlan harcot vívtak a hazánkba tolakodott idegen elnyomók, a törökök sokasága ellen. Mindvégig a nemzeti függetlenség, a földönfutó nép, a szegénység védelmében. Ez a szó: földönfutó, akkor született, akkor nyert értelmet, 150 éven itt volt földönfutó saját hazájában a magyar nép.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés