In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 22., vasárnap, Előd napja van. Holnap Gyöngyi napja lesz.

 

Gergely-napi diáktoborzó
Adjatok szalonnát,
omne dignum leverendum laude,
hadd csináljunk rántottát,
tótusz kápusz de mirezum
forum domine!

Adjatok ludat,
omne dignum stb.
hadd mutasson deákoknak
iskolába utat,
tótusz kápusz stb.

Adjatok leánykát,
omne dignum stb.
hadd söpörje iskolát,
tótusz kápusz stb.

Szent Gergely doktornak …
(részlet)

Szent Gergely doktornak
Híres tanitónknak
Az ő napja:
Régi szokás szerint
Menjünk Isten szerint
Iskolába.

Lám a madarak is
Hogy szaporodjanak,
Majd eljönnek;
A szép kikeletnek
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.

 nagy szent gergely 

Március
népi mondóka
Gergely-napi szél/Szent György napig él.
József kezessége /Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök/Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,/Neki fáj márciusi hó.

 

tn falt gergelyjarasGergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely.
NAGY SZENT GERGELY (Róma, 540 körül – Róma, 604. március 12.) ősei régi római arisztokraták voltak. Ifjúkorában közigazgatási pályára készült és gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali méltóságok fokozatain. Harmincévesen Róma prefektusa lett. A siker dacára azonban csendes magányra vágyott, hogy csak szellemi értékekkel foglalkozhasson. Lemondott a prefektusi tisztségről és visszavonult atyja palotájába, amelyet kolostorrá alakított és Szent András apostol oltalma alá helyezett. I. Benedek vagy II. Pelagius pápa kiválasztotta és felszentelte a római egyház diakónusává, később kinevezte apokrisziárnak. Az apokrisziár a pápa követe és állandó képviselője a császári udvarban Konstantinápolyban, aki biztosította az összeköttetést az Egyház nyugati és keleti része között. 585-586-ban tért vissza Rómába, lemondott hivataláról és visszavonult az általa alapított kolostorba. 589-ben a Tiberis elöntötte Rómát, járvány pusztított, maga a pápa is életét vesztette. A római nép és a klérus egyetlen jelöltet látott csak: Gergelyt. 590. szeptember 3-án püspökké szentelték. Gazdaságpolitikája rendkívül sikeres volt. Liturgikus szövegeket írt, irodalmi hagyatékában 854 levél maradt ránk, Lelkipásztori regula című művében a papi méltóságot fogalmazta meg, Jób könyvéhez írt magyarázatokat, Dialógus című munkája az itáliai szentek életrajzainak gyűjteménye. Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák közé sorolta Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé, bár teológiailag nem volt önálló gondolkodó. Nagy Szent Gergelyt 604. március 12-én temették el Rómában.

A 8. századtól temetése napján ünnepelték. Mivel ez a nap a nagyböjtbe esik, ünnepét 1969-ben szeptember 3-ra helyezték át (ezen a napon szentelték püspökké Nagy Szent Gergelyt 590-ben). A Gergely név népszerűsége miatt azonban az ünnep eredeti helyén, március 12-énél szerepel.

Forrás: Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

 (részlet)

„A tengeri sziklák rabja”
Már pápa, amikor egyszer a Tiberis kiárad, s a folyó mindenféle kígyót, szörnyet és egy nagy sárkányt „zúdít” a városra. Ugyan a „hullámok megfojtották és a partra vetették őket,” – írja az Arany legenda – de „rothadásukkal megfertőzték a levegőt.” Pestis tör Rómára, aminek a végét egy csodás látomás jelzi Gergelynek. Az Angyalvár tetején megjelenik Mihály arkangyal, és véres kardját a hüvelyébe dugja. A pápa neve napján nemcsak a Szűz és a Serleg csillagkép uralkodik az éjszakai égen, hanem a Szűz kezében látszó Mérleg csillagkép is, az Ítélet angyalának attribútuma. Mihály arkangyal, akinek névünnepét épp az évkör átellenes pontján tartjuk (szept. 29.) a Mérlegelő Szűz (Angyal) csillagképét is megtestesítette. (Nem mellékes, hogy a két napéjegyenlőségi csillagkép: a Halak és a Szűz együtt a kereszténység legfontosabb asztrális jelképei.) Ideillenek a pápának az Arany legendában idézett, a pestis során lejegyzett állítólagos sorai: „Mérlegelem, hogy mit kell most elviselnem, és mérlegelem azt, amit elveszítettem, s midőn látom a veszteséget, még nehezebbemre esik, amit hordoznom kell. Íme, nagy tenger hullámai csapdosnak, s lelkem hajóját hatalmas vihar lökései hányják-vetik.” (Kiem. tőlem.)

 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

(részlet)

Az egyháztörténet úgy tudja, hogy a gergelyezés IV. Gergely pápa (827-844) intézkedésére terjedt el, aki ezzel hősünket, Nagy Szent Gergelyt, az iskolák, diákok egyik védőszentjét akarta megtisztelni. A játékot eredetileg három diákgyerek adta elő: egy püspök és két káplánja. A többi gyerekek megfelelő öltözetben egy-egy mesterséget képviseltek. A gyermekpüspök a templomban versbeszedett prédikációt mondott, majd tavaszköszöntő seregével bejárta a várost. Az ünnep egyúttal a diákok tavaszi félévének kezdete is volt, amikor új társakat toboroztak.
„A Calendae Martiae pogány szokásának – egészíti ki Kardos Tibor – és a görög tavaszdaloknak közös örökségeként Gergely pápát március elsején tavaszdalokkal köszöntötték... Valószínűleg római példára vált állandó jogává e kórusoknak a rekordálás is, vagyis köszöntő énekek előadása, karban való szereplés nagy ünnepeken, világi alkalmakkor is, sőt később már lakodalmakon és keresztelőkön...” Így lett Gergely pápa a középkori diákok és iskolák egyik legkedveltebb patrónusa. Névünnepe tavaszi félévkezdetnek számított, amelyet a diákok felvonulással, új tanulótársak felkutatásával ünnepeltek meg.
Ez volt a gergelyjárás, gergelyezés: a rekordáció egyik jellegzetes alkalma, amely régi hazánkban is virágzott, tudomásunk szerint a magyarok, németek, erdélyi és szepesi szászok, szlovákok között, de járta a cseheknél is. A hazai játékba részben az Aprószentek napján választott gyermekpüspök középkori hagyományvilága is beleépült.

 Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás

(részlet)

Gergelyjárás, Balázsjárás
Az iskolás gyermekek köszöntőinek, dramatikus játékainak külön időpontja Balázs-nap (február 3.) és Gergely-nap (március 12.). A XVII. század óta gyakran szólnak a feljegyzések a gergelyjárásról, balázsjárásról. A kettő közül a gergelyjárás szokása a régebbi és elterjedtebb, valaha egész Közép-Európában és Nyugat-Európában igen népszerű volt. E nap az iskola téli időszakának befejező napja volt, s egyben a mezőgazdasági munka egyik kezdő napjának is tekintették. Gergely pápát, az iskolák patrónusát püspöki ruhában személyesítették meg, az iskolások katonás rendben, néha lovon vonultak fel. Ezen a napon kirándulásokat is rendeztek.

(Adomány átvétele utáni záróének:)
Az Istennek szent áldása szálljon err’ a házra!
Köszönjük, amit jó szívvel adtak a számunkra.
Éljenek jó egészségben és szent békességben;
Holtuk után jusson lelkük örök dicsőségbe!

(Ha nem adtak ajándékot:)
Az Istennek szent áldása ne szálljon e házra!
Köszönjük, amit rossz szívvel nem adtak számunkra!
Éljenek rossz egészségben, békételenségben;
Holtuk után jusson lelkük örök sötétségbe!

magyar népdal
Gergő pápa napja ma van e világba.
Készülj, gyerök, mindjár viszünk iskolába.
Eleget hevertél itthon a kuckóba;
Sokat kandikáltál a kásás fazékba.
Ne bújj azér, István, Gyurka, Pétör, Jankó!
El ne szaladj, András, Mihály, Samu, Ferkó!
Könyvet vétess, József, Dániel és Lackó!
Elbírsz egy ábécét te is, öcsém, Palkó

koszeghi fologoKőszeghi-Mártony Károly (Sopron, 1783. március 12. – Brünn, Osztrák Császárság, 1848. július 21.) építőmérnök, hadmérnök, feltaláló. A földnyomáselméletek első magyarországi kutatója, a kísérleti talajmechanika megalapítója, a sűrített levegőt használó légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója volt.
Több hadászati jelentőségű találmány fűződik a nevéhez. 1828-ban bízták meg egy olyan életvédő készülék megtervezésével, amely használóját meg tudja védeni az aknafolyosót elárasztó lőporgázoktól. 1829-ben elkészítette sűrített levegővel működő légzőkészülékét, amelynek 6 literes acélpalackjában 2 millió pascalos (azaz 20 baros) nyomáson 120 liternyi levegőt tároltak, illetve vezettek hajlékony csövek segítségével a fejre húzható kecskebőr sisakba. Így a készülék használója 25-30 percen keresztül tartózkodhatott akár mérges gázokkal telített levegőjű helyen is. Találmányát, illetve annak működési elvét a várostromok során robbantásokat végző aknászok, a későbbiekben pedig bányamentők, tűzoltók és könnyűbúvárok is eredményesen alkalmazták. A készülék egyik példánya a budapesti Tűzoltó Múzeumban megtalálható. Ugyancsak ő találta fel a mozgó tábori főzőkészüléket, közismertebb nevén a gulyáságyút is.

Schulhof Lipót (Léopold Schulhof, Baja, 1847. március 12. – Párizs, 1921. október 10.) magyar származású francia csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bolygók és üstökösök pályaszámítását kutatta, nevéhez fűződik a 147 Protogeneia nevű kisbolygó felfedezése. Róla nevezték el a 2384 Schulhof nevű kisbolygót.
Kutatásainak jelentős részében az üstökösök, bolygók és kisbolygók pályaszámításával, illetve a Nap körüli keringésével foglalkozott. Jelentősek a kisbolygók területén az úgynevezett pályaháborgások számításában és kimutatásában elért eredményei.
1872 novemberében figyelte meg Baján a meteoresőt, később Edmund Weiss osztrák csillagásszal kimutatta, hogy az ilyen jelenségek eredete az üstökösök szétszóródásában keresendő. 1875-ben fedezte fel a 147 Protogeneia kisbolygót. Ez volt az első kisbolygó, amit a bécsi egyetemi csillagvizsgálóból fedeztek fel. Franciaországi éveiben foglalkozott a Delunay-féle holdmozgás-táblázatokkal, pontosítva őket. Ezenkívül a Joseph Bossert halála miatt félbe maradt csillag-sajátmozgással foglalkozó katalógusát fejezte be. A Vaillant-díjat a „csillagászati többtestprobléma egyik speciális esetének kidolgozásáért” kapta meg.
Róla nevezték el a Nizzában, 1943-ban, Marguerite Laugier által felfedezett 2384 Schulhof nevű kisbolygót.

Jávorka Sándor (Hegybánya, 1883. március 12. – Budapest, 1961. szeptember 28.) Kossuth-díjas botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1936), rendes (1943), majd igazgató (1946) tagja. A 20. századi magyar növénytani, azon belül a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt, nevéhez fűződik a magyarországi és Kárpát-medencei flóra teljességre törő, átfogó feltérképezése és leírása az addig és azóta is egyedülálló, A magyar flóra című monográfiában (1924–1925). Egy életen át volt a Magyar Nemzeti Múzeum – ma a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló – növénytárának munkatársa, 1919-ben és 1934–1940-ben igazgatója. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Jáv.”.
 javorka sandor csapody vera a magyar flora kepekbenjavorka sandor emleke poly rosJávorka Sándor emléke
Leírás: 60 cm magas, mérsékelten szétterülő bokor.
Lombozata középzöld, levele kicsi, fényes.
Virágja telt, 6 cm átmérőjű. Betegségekkel szemben toleráns, szárazságtűrő, fagyálló. Ágyrózsa. Szín: tüzes cseresznyepiros.
Méret: 60 cm. Illat: nincs

 

Dr. Lékai László (Zalalövő, 1910. március 12. – Esztergom, 1986. június 30.) bíboros, prímás, esztergomi érsek.

200px-laszlolekaidrbiborosÉletrajzi adatok
Születési név: Lékai László;
Született Zalalövő: 1910. március 12.; Elhunyt Esztergom: 1986. június 30. (76 évesen);
Munkássága
Vallás római katolikus
Hivatal esztergomi érsek
Hivatali idő 1976–1986
Elődje Mindszenty József; Utódja Paskai László

kissmanyiKiss Manyi, Kiss Margit (Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő.
1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni.
1954-ben a Madách Színház szerződtette. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére (Kurázsi mama). „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt a szerepe szerint felvenni az adott figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.

Fejes Tóth László (Szeged, 1915. március 12. – Budapest, 2005. március 17.): magyar matematikus, geométer, az MTA tagja.
Elsősorban a diszkrét geometria nevű tudományterületen ért el kiemelkedő eredményeket. 1970-1983 között az MTA Matematikai Kutatóintézetének igazgatója volt. 1953-ban a legsűrűbb gömbkitöltés problémáját véges számolásra vezette vissza. Ez lett a kiindulópontja azután Thomas Hales bizonyításának, amivel igazolta a Kepler-sejtést. „Megkerülhetetlen, impozáns, teljes életművet hagyott maga után.” (Pach János)

Dienes Gábor (Debrecen, 1948. március 12. – Budapest, 2010. július 5.) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, főiskolai tanár.

dienesdienes2

 

schoepf-merei-agoston 1804 1858Schöpf-Merei Ágost, (eredetileg Schoepf-Merei) (Győr, 1804. szeptember 24. – Manchester (Anglia), 1858. március 12.) gyermekgyógyász, az MTA levelező tagja.
1835-ben az MTA levelező tagjául választották. A következő évben ő létesítette Pesten az első ortopédiai intézetet. Az épület az 1838-as pesti árvíz idején elpusztult. Ezt követően 1839-ben megnyitotta az első pesti kisdedkórházat. A vizsgálati módszereket tökéletesítette: ő vezette be a hallgatózással és kopogtatással végzett diagnosztikai vizsgálatokat; előírta a kórtörténetek módszeres feljegyzését és vezetését, ő honosította meg a bőr alatti (szubkután) ín- és izommetszéssel végzett műtéteket, például a kancsalság javítására. 1836-tól az orvostörténet címzetes rendkívüli tanára volt, majd 1844-től gyermekgyógyászati előadásokat tartott a pesti egyetemen. Ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet. Ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot.

250px-hubayHubay Jenő (született: Huber Jenő, Pest, 1858. szeptember 15. – Budapest, 1937. március 12.), hegedűművész, zeneszerző és pedagógus. 1921-ben az MTA tiszteleti tagjává választották.
Zenei ajánló: 

Mága Zoltán: Hubay Jenő - Hullámzó Balaton tetején

http://www.youtube.com/watch?v=hIXeb2Cb1XI

 

Vaszy Viktor (Budapest, 1903. július 25. – Szeged, 1979. március 12.) zeneszerző, karmester.
Nevéhez fűződik Bartók Béla Divertimento (1941), valamint Cantata profana (1930) című műveinek magyarországi bemutatója.

Fasang Árpád (Krakkó, 1912. június 30. – Budapest, 2001. március 12.) karnagy, kórusvezető, zeneszerző, zenepedagógus.
Ő volt a „Röpülj, páva!” mozgalom elindítója.

Zenei ajánló:

Fasang Árpád - A keresztfához megyek...

http://www.youtube.com/watch?v=zWbh2WWSKv0

fenyomiklosFenyő Miklós (Budapest, 1947. március 12. –) eMeRTon-díjas magyar rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs.
Édesapja Fenyő Elemér gépészmérnök, édesanyja Gonda Alice kozmetikus. Tanulmányait a Pannónia utcai általános iskolában kezdte. Szüleivel együtt 1956 novemberében távozott az Amerikai Egyesült Államokba. A New York-i Jackson Heights Primary Schoolban és a First Manhattan Grammar Schoolban tanult. Hazatérésüket követően a Landler Jenő Villamosipari Technikumban Barta Tamás osztálytársa volt, majd a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett.
1967-ben alapította a Hungária együttest, ekkor jelent meg első kislemeze, mely a Csavard fel a szőnyeget és a Rémlátomás című dalokat tartalmazza. Egy évre rá a Csavard fel a szőnyeget című számmal első helyezést ért el a Ki mit tud?-on. 1970-ben jelent meg első nagylemeze a Hungáriával közösen, Koncert a Marson címmel, majd országos koncertturnéra indult. 1973-1979 között turnézott a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Nyugat-Berlinben, valamint az NSZK-ban. 1977-ben részt vett a Metronóm '77 fesztiválon, ahol közönségdíjat kapott. Ugyanebben az évben vette fel a Hungáriával a Beatles-láz című lemez hanganyagát, mely csak 20 évvel később jelenhetett meg, mivel az MHV letiltotta.

2009-ben Made in Hungaria címmel film készült az életéről.

Zenei ajánló:

Fenyő Miklós

http://www.youtube.com/watch?v=GNVJwtaJpiE&;list=PLD60C830BE500E631

http://www.youtube.com/watch?v=oMRE4K9Mybg&;playnext=1&list=PL565889D4B17279E4&feature=results_main

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés