In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

tavaszi laz Ignotus: Tavaszi bor
Gyenge rügyek, halványzöld levelek,Sorsomba
Negyvenedszer visszatérők,Új tavaszok,
Elvonuló telek,Lemondva múlók, követelve
kérők,Kékségek, miknek hűse is meleg ,És
meghalások, szürkeségbe térők-Mit tudom én,
mi az, ami ragyog,Mit tudom én, ki az , aki
vagyok!..."
 

6 tavasz

tavasz7

vers2

tavasz11

Kiss Benedek: Tavaszi lázban
Két fa között harkály hullámlik át,
tavaszi lázban üzemel a világ,
csattog a metszőolló,
kapák nyele fényesedik,
tenyerektől, nyéltől
tenyér kérgesedik,
tavalyi vöröshagyma
nyuszifül-szárat tol föl,
puha szőnyeget sző a tyúkhúr,
venyigerakás füstöl,
asszonyi nevetés
szikrája csap fölé,
telten az adomázó vadász
basszusa beledörren,
kerékpárjára dől,
úgy ugratja a menyecskét;
elhúz egy asztmás Trabant,
szeretnéd nyugtatni sajgó
tagjaid,
leülsz a padra,
gyújtasz,
s nagyot tüsszentesz
a képedbe cirmoló Napba.

tavasz10

tavasz4

tavasz3

Zenei ajánló: - Antonin Dvorák: 

http://www.youtube.com/watch?v=m34u5ZZNt7w&;list=AL94UKMTqg-9DBmRoY60qpmrE33ooqvx-i

 

 4 tavasz

tavasz9

5 tavasz

1 pipiter

tavasz8

tavasz2

sombokor

 elso napsugar

Simonyi Imre: Óda az első tavaszi sugárhoz
Micsoda tél volt!
Micsoda halottak-napjás szomorúság
a tájban és a szivekben,
micsoda vigasztalan homály
a tájban és az elmékben,
micsoda baljós felhők
az ég peremén, s a homlokok mögött,
micsoda kormos gyász
az ágyúgyárak felett s a szorongó lelkekben,
micsoda metsző ridegség
az északi szélben, s a fagyos tekintetekben,
micsoda úttalan magány
az útszéli jegenyén, s a jégcsap didergésű idegekben,
micsoda nyúlként lapuló rettenet
a farkasüvöltéses időben:
a tegnapokban, mákban, holnapokban!
Micsoda hidegen kiszámított fenyegetettség
térben időben létben!
Micsoda szégyen, micsoda szégyen, micsoda szégyen!
Micsoda tél volt
a tájban, s elfagyott reményeinkben!
Micsoda tél volt a térben,
s az ólmosan ránknehezült időben
már december óta — mennyi decemberek óta!
Által a rettenetes századokban,
boldog isten, micsoda tél volt!
Jöjj hát első tavaszi sugár,
májusi sugár, emberszabású tavasz!
Hozz olvadást — ölelő testközelt —
a vacogó tájba, s világosságot a setét agyakba!
Add hogy múljék a borostás decemberi zordság a létből,
pusztító indulat az időből,
jégcsapok dárdás ridegsége a szívekből,
s az állig begombolt lelkiismeret
tárulkozzon immár,
át téreken, s időkön átal
embertől emberig!
Add, ó add jóvégre nékem is
a régi ujjongást újuló hitemhez,
feledhessem a félelem szégyenét,
gályák szégyenét, máglyák szégyenét,
századok szégyenét, tegnapok szégyenét,
adj lélegzetvételnyi jóreményt:
van táj: költőhöz méltó költemény,
ahol megírható s embermód élhető
a méltóságos élet, s hogy tető
alá jutván meglelhetem honom
e hazában, s illőn sirathatom
az arra érdemes bút, s az öröm
jussként száll rám apai örökön.
S oldd ki belőlem a görcsös magányt,
hogy szivemben majd illendő derű,
s ágyamban kellő kényelem
fogadja azt a lányt!
S add meg végül a szelídség kegyelmét,
— mert lásd még téli ordas indulatok ragadnak —
az erőt add, a jóság erejét,
hogy megbocsássak
— aki belémmart tegnap —
annak a pimasznak

ii jozsef a kalapos kiralyII. József (Bécs, 1741. március 13. – Bécs, 1790. február 20.) osztrák főherceg, Mária Terézia magyar királynő és I. Ferenc István császár legidősebb fia. 1765-től (egyelőre anyja mellett, társuralkodóként) német-római császár, 1780-tól magyar és cseh király, az első uralkodó, aki a Habsburg–Lotaringiai-házból származott. Amint tehette, takarékossági intézkedéseket vezetett be, legelőször is a hivatalnoki kar működési költségeit kívánta mérsékelni. A következő rendelkezése az udvari kiadások csökkentését célozta meg. Addig az volt a szokás, hogy külön teljes udvartartása volt a királynőnek, a trónörökösnek és minden testvérnek, továbbá az udvaroncok hatalmas tömegét is külön cselédhad szolgálta ki. Alapos ii jozsef teljes nagycimeremegfontolás után kijelentette: teljesen fölösleges annyi külön konyha és ekkora személyzet. Attól kezdve az egész uralkodói család és az egész udvartartás egy közös konyháról étkezett, a szolgák felétől pedig megvált. A Hofburg régi testőrségét is elbocsátotta és újat – kisebb létszámút, de erősebbet – szervezett helyette.
A korszellemtől és a felvilágosult abszolutizmustól nem volt idegen az a hatalmas lendület, amellyel elkezdte politikai pályáját. Tíz év egyeduralmat szeretett volna kapni, ami elegendő lett volna birodalma átformálásához. A monarchia egységesítéséről, az igazgatás korszerűsítéséről, a kiváltságosok engedelmességre szorításáról, az alsóbb rétegek nagyobb megbecsüléséről szólt rövid fogalmazványában.

haggenmacher karolyHaggenmacher Károly, (Winterthur, 1835. március 13. – Budapest, 1921. augusztus 8.) malomgépész, feltaláló.
Svájcban született, nagyapja, apja szintén molnár szakmát tanultak. Református vallásúak voltak. Nevük (lefordítva: "szakállaspuska-készítő") mutatja, hogy régi, céhes hagyományokkal rendelkező kézműves família voltak.
A szakma elsajátítása után, mint molnár, először Csehországban vállalt munkát, majd bátyját követve, 1856-ban került Magyarországra. A Pesten élő testvérek (Károly és Henrik), a svájci szülők anyagi támogatásának köszönhetően, elhanyagolt malmok feljavításával és eladásával alapozták meg tőkéjüket. Előbb a Henrik által bérelt Teréz-külvárosi Ördögmalomban dolgozott, majd 1863-tól az Első Buda-Pesti Gőzmalmi Társaság szolgálatába lépett főmolnárként. 1869-ben házasságot kötött Szalay Gizella Juliannával (1845-1929) s ugyanekkor műszaki és kereskedelmi igazgatóvá nevezték ki. Ezt a tisztséget csaknem 50 éven keresztül, haláláig betöltötte. (Helyettese 1870-ig Julius Maggi, a híres nyugat-európai Maggi cég alapítója volt).
Életművét a szakmatörténeti jelentőségű 15 malomipari találmánya jelentette. Első találmányát 1873-ban, az utolsót 1907-ben szabadalmaztatta. A találmányok közül hetet síkszitára, hetet daratisztító gépre, egyet a gabona felületének tisztítására adott be. Találmányai közül a síkszita hozta meg számára a világhírt, amelyre Haggenmacher 1883-ben, illetve továbbfejlesztett változatára 1887-ben kapott szabadalmat. 1887 óta a malomiparnak nélkülözhetetlen gépévé vált a síkszita. A budapesti Wörner-gyár készítette és forgalmazója Fischer Adolf mérnök volt. A Wörner-gyár alig egy év alatt 200 db síkszitát készített, ami a múlt században kiváló gyártóteljesítménynek számított.

kodolanyi janosIdősebb Kodolányi János, (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.
Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus. Könyvei évek óta több kiadásban és nagy példányszámban jelennek meg, szerepe ezzel együtt is vitatott. A mai irodalmi- és közéletben és közoktatásban jelentőségéhez képest méltatlanul kevéssé (el)ismert; az irodalmi- és közélet más berkeiben és a szélesebb közönség körében ugyanakkor évtizedek óta töretlenül népszerű, sőt újabban Várkonyi Nándorral és Hamvas Bélával együtt – elsősorban Jókai Anna elnevezése nyomán – „a nagy triász” néven emlegetve, mint „szellemi iránytű”, meghatározó jelentőséggel bír.

Munkássága valamennyi irodalmi műnemre kiterjedt (líra, dráma, epika, ezen belül a novella és regény, továbbá az esszé). Életének inkább késői szakaszában regényíróként nemcsak a magyar, hanem a világirodalom nagyjai sorába is beírta magát, műveit több nyelvre is lefordították. Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő; Új ég, új föld), illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Julianus barát; A vas fiai) feldolgozó regényei fontosak.

Hernádi Lajos (Budapest, 1906. március 13. – Budapest, 1986. június 29.) Kossuth-díjas zongoraművész, zenepedagógus.
Zongoraművészi karrierje 1929-ben indult, és mind itthon, mind Nyugat-Európában sikeres koncerteket adott. Az 1933-as budapesti nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyen a Magyar Rádió díját nyerte el.

Nagy Gyula (Makó, 1907. március 13. – 1983) magyar szobrász.

a megriadt no a makoi venusz

petofi sandor szobor makoa putto szobor mako belvarosaban 

 

Horváth Sándor
(Marosvásárhely, 1953. március 13. –)

erdélyi magyar
matematikus, egyetemi
oktató.

                                       

arkossy istvn 1943 ban szuletett kolozsvaron

Árkossy István
(Kolozsvár, 1943. március 13.)
romániai magyar grafikus
és festő.

a pszeudoszfera emlekmu a bolyai teren horvath sandor tervezese

arkossy egi gondola

ii ulaszlo a tronon metszetII. Ulászló (lengyelül Władysław II Jagiellończyk, csehül Vladislav Jagellonský; Krakkó, 1456. március 1. – Buda, 1516. március 13.). Uralkodói mellékneve: Dobrze (Dobzse) László. Magyarország és Csehország királya.
Ragadványneve: Dobzse László; Magyar Királyság királya; II. Ulászló
Uralkodási ideje: 1490. július 15. – 1516. március 13.
Koronázása: Székesfehérvár, 1490. szeptember 18.
Elődje: I. (Hunyadi) Mátyás; Utódja: II. (Jagelló) Lajos

II. Sándor (oroszul: Александр II; teljes neve Alekszandr Nyikolajevics Romanov Александр Никола́евич Романов; Moszkva, 1818. április 29. – Szentpétervár, 1881. március 13.). Orosz cár 1855. március 3-ától egészen 1881-ben történt meggyilkolásáig. Uralkodása alatt reformokat próbált bevezetni, amelyek azonban csak alig javítottak valamit az életszínvonalon, és elidegenítették tőle az arisztokráciát. Halálával a reformok kérdése lekerült a politikai napirendről.
Titulusai Lengyelország királya, Finnország nagyhercege; minden oroszok cárja
Uralkodási ideje: 1855. március 3. – 1881. március 13.
Koronázása: 1856. szeptember 7.; Elődje: I. Miklós; Utódja: III. Sándor 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés