In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

sandorek0tavaszWeöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él...."
 

szep napot

„Keresd az életben mindig a szépet!
Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz!
S ha cudar is sokszor az élet,
Mindig találni benne kedveset, szépet!
Goethe

 

Kiss József (Buda, 1748. március 18. – Zombor, 1813. március 13.) magyar vízépítő mérnök, hadmérnök.
Mérnöki tanulmányokat a bécsi hadmérnöki akadémián folytatott. Nemzetközi tapasztalatot is szerzett, hiszen nyugat-európai tanulmányút keretében tanulmányozhatta az új vízépítési eljárásokat. Pályája elején a hadseregben szolgált hidászként, majd leszerelését követően kamarai mérnök lett Bécsben. E tisztségében a pozsonyi Duna-szakaszon, később a bácsi kamarai kerületben működött. A bácsi kerületben végzett eredményes vízrendezési tevékenységének köszönhetően 1788-tól Zomborban már mint kamarai igazgató vezette a környéken folyó munkálatokat. Öccsével, Gáborral a bácskai Ferenc-csatorna tervezője és kivitelezője volt, de a munkát befejezni nem tudták, mert menet közben megvonták tőlük a megbízatást. Ő és testvére is mellőzötten, szegénységben haltak meg.
Hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi. Számos értékes felmérési lapja és szabályozási terve maradt fenn a Duna Dévény és Komárom közti, valamint mohácsi szakaszáról és a bácskai mocsarak lecsapolásáról.

ballagi morBallagi Mór (eredeti nevén: Bloch Móric, Inóc, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a pesti református teológiai akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
ballagi konyvMivel Magyarországon csak kevés zsidó származású kaphatott diplomát, ezért 1839-ben Párizsba költözött, és az ottani egyetemen folytatta tanulmányait. Párizsi tartózkodása alatt ült össze Pozsonyban az országgyűlés, amelynek témája a zsidók egyenjogúsítása volt. Az akkor már jó tollú újságírónak ismert Ballagit 1840-ben Eötvös József báró biztatására felkérték egy cikk elkészítésére, ekkor írta meg a „Zsidókról” című röpiratát, mellyel az országgyűlésben is elismerést keltett. A röpirat fogadtatása alapján Eötvös József felkérte, hogy térjen haza és vegyen részt abban a programban, amiben a magyar nyelvet a zsidóság körében akarták terjeszteni.
Hazatérve 1840–1841-ben kiadta a „Mózes öt könyvét”, kötetenként jelent meg, kétnyelvűen, magyar-héber nyelven. A fordítást kiegészítette a Talmudból vett magyarázatokkal. A Tóra fordítása eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia az akkor még Bloch Móricot levelező tagjává választotta. Akadémiai székfoglalója is a nyelvészettel foglalkozott.
Az 1848-as szabadságharc idején a forradalmi hadsereg Békés vármegyei ügyeit intézte. Nemsokára honvédkapitányi rangot kapott és Aulich Lajos, majd Görgey Artúr mellett szolgált. Ott volt a világosi fegyverletételnél is. A szabadságharc bukása után Szarvasra internálták, a tanári foglalkozástól eltiltották. Kondoroson bérelt földet, gazdálkodott, így élt meg 1851-ig, amikor is kinevezték a kecskeméti református teológiára.
Ballagi Mór portréja. Pollák Zsigmond metszete Klösz György fényképfelvétele alapján (1875)

250px-rimsky-korsakov elson 1915Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (Tyihvin, 1844. március 18 – Ljubenszk, 1908. június 21orosz zeneszerző, az Ötök tagja.
Szerzeményei Rimszkij-Korszakovot Csajkovszkij mellett a legelismertebb orosz zeneszerzővé avatták. Az új orosz nemzeti művészet gondolatával indult, a népdal gyermekkora óta foglalkoztatta. Közös elvek alapján alakította társaival a nevezetes zeneszerző-csoportot, az Ötöket. Az orosz zene mellett vonzották a keleties témák és zenei motívumok. Operái szövegét többnyire ő írta. Minden munkájára az élénk, színes hangszerelés és hangulatfestés a jellemző, már kortársai is kiváló hangszerelőnek tartották, több kollégájának darabját írta át, hangszerelte (Borisz Godunov, Hovanscsina, Igor herceg, A kővendég). Hangszerelés tankönyvet is írt.

Zenei ajánló:

Nikolai Rimski-Korsakov:

http://www.youtube.com/watch?v=dLdi56TWaEE&;list=AL94UKMTqg-9BpkV8gEpEY6rn_wI9MptQn

dieselRudolf Christian Karl Diesel (Párizs, 1858. március 18. – La Manche, 1913. szeptember 30.) német mérnök, a róla elnevezett öngyulladó belsőégésű motor (dízelmotor) feltalálója.
Rudolf Diesel belsőégésű motorjára 1892. február 23-án kapott szabadalmat. Ez a szabadalom a gáztörvényeken alapult levegősűrítéssel működő, tehát gyújtógyertya nélküli (öngyulladásos), belsőégésű motorokat írta le. 1893-ban közzétette elméleti munkáját a hőerőgépekről. A működő prototípust az augsburgi MAN cég készítette el. A motort eredetileg „olajmotornak” nevezték, mivel általában gázolajat használ fel. A Diesel-motor – tökéletesített formában – máig is népszerű, főleg kis fogyasztása miatt.

Berény Róbert (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.
A magyar, avantgárd mozgalom jeles képviselője.
A festészeten és plakát tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt, vörös krétát, diófa pácot, hígított tust, alkalmazott, így egyediek lettek, nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.

berenyi csellozoberenyi csendelet kancsovalberenye monacoi hazak

Pécsi Sándor (Sajószentpéter, 1922. március 18. – Budapest, 1972. november 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész. A 20. század magyar mozijának és színpadjának kivételes tehetségű alakja.
                                                     "Maradj gyermek örökké.
                                                     Kerüld a feltűnést.
                                                     Hogy több légy , mint a többi,
                                                     többet kell élned
                                                     (főleg szenvedésben)
                                                     s tenned!!"
                                                     – Pécsi Sándor
 

ills egyuttesIllés Lajos (Budapest, 1942. március 18. – Budapest, 2007. január 29.) magyar zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, a „Kossuth-díjas kántor”.
Testvérével, Illés Károllyal együtt alapították az Illést 1960-ban és az új zenei stílussal fellépő, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre szert tett együttes a nevét is a testvérekről kapta.
Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika.
Az Illés-együttesnek 3 korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. „Családi zenekarként” az együttes már 1957-ben létezett (az Illés-fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként). A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dob.

little richardilleskeglidal illes

Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).

1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után. 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára.

Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idején ritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: „Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel” – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.

Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő. A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

ferenczy karolyferenczy gyermekek ponikon

Márk Lajos (Retteg, 1867. augusztus 25. – New York, 1942. március 18.) magyar festőművész és grafikus.

Több műfajban eredményesen működött, kiváló portréfestő, könyvillusztrátor, karikaturista és plakátkészítő volt.

mark lajos parkban

Mihailich Győző (Temesrékas, 1877. október 14. - Budapest, 1966. március 18.) hídépítő mérnök.

220px-ujpesti viztorony p4270600-1000220px-temesvar ligeti hidÚjpesti víztorony a korai magyar vas- és vasbeton-építészet kimagasló alkotása, épült 1912 Mihailich Győző tervei alapján.
Hitte és vallotta, hogy az egyetemi oktatónak nem szabad elszakadnia az ipari élettől. Elméleti és gyakorlati munkájának eredményeit a hazai és külföldi szaksajtóban számos tanulmányban ismertette. Fő elméleti művei a több kiadást megért Vasbetonszerkezetek (1922) - mely tankönyv a diákok és kézikönyv a már mérnökök számára - és a XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (1960)
Ő tervezte a szolnoki Tisza-hidat (1910-11), a Sebes-Körös berekböszörményi hídját (1910-11) és a tamáshidai Fekete-Körös hidat (1911-12). Mihailich erősítési és szélesítési tervei alapján építették újjá 1935 és 1937 között a budapesti Margit-hidat. Folly Róberttel közösen tervezte a polgári hidat (1938-41; 1947-48) és a szegedi hidat a Tiszán (1948). Díjazottak voltak az óbudai és lágymányosi Duna-hidak építésére készített tervei. Szakértőként tevékenyen vett részt a felrobbantott budapesti hidak újjáépítésében.

Tervezett még 35.000 tonnás gabonatárházat Csepelen (1927-29), autóbuszgarázs csarnokot Zuglón, Szabó József út (1929-30), víztornyot Újpesten.

180px-meszolygyula02180px-meszolygyula03Mészöly Gyula (Suhopolje, (Verőce vármegye), 1910. január 6. – Kecskemét, 1974. március 18.) Kossuth-díjas növénynemesítő, biológus, az MTA rendes tagja.
Magyar Gyula tanítványaként a paradicsom nemesítési munkákban vett részt. Mészöly Gyula szervező, vezető munkássága mellett elmélyült kutatómunkát végzett. A paradicsomnemesítés volt életének igazi szenvedélye. Vallotta: Csak kollektív munkával lehet eredményt felmutatni. Genetikus, agrotechnikus, növényvédő és vegyész szakemberek közös munkasikerekén születtek paradicsomfajtái. Sikeres nemesítő munkásságát 13 államilag elismert paradicsom, és számos egyéb fajta mutatja.

 

banhidy antalBánhidy Antal, (utóbb Bánhidi Antal) született Mudris Antal (Szatmárnémeti, 1902. december 23. – Budapest, 1994. március 18.) Széchenyi-díjas (1992) magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta. Több kiemelkedő repülési teljesítmény fűződik a nevéhez, legismertebb repülőgépe a Gerle.banhidy antal 2
A Gerle gépcsalád legismertebb tagjával, a HA-AAI lajstromjelű Gerle 13-mal 1933. február 19. – március 24. között Bánhidi Bisits Tibor pilótával körberepülte a Földközi-tengert. Az út során 100 óra 22 perc repülési időt teljesítettek, ezalatt 12 258 km-t tettek meg. A repülőút során üzemanyaggal a Shell támogatta Bánhidiékat, míg logisztikai hátteret az észak-afrikai olasz intézmények nyújtottak. Az út során az egyiptomi piramisok között repülő Gerle 13-asról Almásy László készített felvételeket. Az eseményről Bánhidi A Gerle 13 útja címmel könyvet írt.
Még ugyanannak az évnek a nyarán a Gerle 13-mal Magyarországról Észak-Európába és Nagy-Britanniába repült. A London–Debrecen útvonalon a gép kategóriájában távolsági rekordot állított fel.
A Gerle 13-mal 1937-ben Dél-Amerikában térképészeti feladatokat hajtott végre. A két hónapos út során 17 ezer km-t tett meg.
1936–1937 között a bécsújhelyi repülőgépgyárban dolgozott, ahol akkor Lampich Árpád volt a műszaki igazgató. 1937-től 1940-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Gépszerkezettani Tanszékének munkatársa volt.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés