In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

kalendriumkalendariumCsanády Imre: Kalendárium
Böjtmás hava
Barkát bontogat és havat oszlat Március: erdőt
lány fiúval bujkál, ágy terül ott, ibolyás.
Gólya keres kéményt: csecsemőfejek, édeni bimbók
törnek a napra elő: krumpli fogy: itt a tavasz.
 

 

jo reggelt

 

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

(részlet)

jozsef az acsJózsef, a názáreti ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője.
A kánoni evangéliumok röviden, más-más hangsúlyozással állítják elénk Józsefet. A művelt Lukácsnál – mint a jezsuita Otto Pfülf fejtegeti – József a maga hatalmas történelmi jelentőségében, méltó tekintéllyel mutatkozik, mint a család feje: Jézus atyja, Mária ura. János, Jézus istenségének evangélistája Józsefet igénytelenségében rajzolja, és rámutat Jézusnak alázatára, hogy a názárethi családot, a szegény hajlékot választotta isteni személyiségének elrejtésére. Márk, aki a büszke rómaiaknak írt, nevelőatyjának sohasem nevezi, csak egyszer utal rá, amikor azt mondja, hogy a zsidók Jézust ácsnak nevezik. Máté a hívő zsidókhoz: a pátriárkák ivadékaihoz szól, és Józsefnek életharcaiból származó erényeit emeli ki.

A középkorban József még nem részesült abban a nagy tiszteletben, amely később, így napjainkban is osztályrészül jutott neki. Ennek több oka van. A karácsony ünnepe és hagyományvilága elsősorban Máriát és Fiát veszi körül nagy hódolattal. Az alázatos József meghúzódik a betlehemi istálló homályában. Az Egyház attól tartott, hogy József misztériumát az egyszerűbb hívek félreértik. Kizárólag az ő személyét magasztaló ábrázolások a középkor szakrális művészetéből szinte teljesen hiányzanak. A mi magyar kódexeink is nagyon sommásan emlékeznek meg róla.

 

                                                  Reményik Sándor: József, az ács, az Istennel beszél

  remenyik jozsef az acs                 

                                                                             (részlet)
                                                                             Magasságos,
                                                                             Te tudod: nehéz ez az apaság,
                                                                             Amit az én szegény vállamra tettél.
                                                                             Apja volnék, – és mégsem az vagyok.
                                                                             Ez a gyermek… ha szemébe tekintek,
                                                                             Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
                                                                             Anyja szemei s a Te szemeid,
                                                                             Istenem, a Te szemeid azok.
 

Biblia – Mt 1,16–21 – Jézus ősei; Jézus születése

 jezus szuletese

Szent István Társulati Biblia

Jákob nemzette Józsefet, Máriának a férjét, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte. Így a nemzedékek száma: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a Babilonba való elhurcolásig tizennégy nemzedék, és a Babilonba való elhurcolástól Krisztusig tizennégy nemzedék.
Jézus Krisztus születésének ez a története: Anyja, Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől."

 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

 remenyik

(részlet)

 

Az ács

Jézust keresztre feszítették, ezt a keresztet ácsolták, s József ács volt. Fölteszem, hogy József alakjában Jézus égi atyjának megkettőzése sejlik föl haloványan, és a középkor ősi hiedelmekkel fertőzött, misztikus hajlamú művészei ezt észre is vették. (A felsőbbrendű lények megkettőzése a mitológiákban, mesékben és mondákban általános). Erre vall az is, ahogy Józsefet ábrázolták. Szomorúnak, mert látja előre a jövőt, és neki jutott az a szerep, hogy Jézust elindítsa a kijelölt úton, félrehúzódónak, mert megcsalattatása annyira el is idegeníti, hogy feladatához elegendő ereje legyen. Öregembernek pedig azért – József életkoráról semmit sem mondanak az evangéliumok –, mert így élt a bizánci festészettől elszakadt európai művészetben az Atyaisten képe (az égatyának egyébként általános archetípusa). Föltevésem mellett szól József foglalkozása. A megváltás az isteni terv része volt, a Fiú keresztjét végső fokon maga az Atya ácsolta.

 

Csúzy Zsigmond: Dicsőséges Szent József

 (részlet)

Valamint az Ótestamentomban éhel halandó Egyiptust József pátriárkára bízta vala Fáraó, úgy a fölséges mindenható Isten e mái dicsőséges Szent Józsefre Jézust, mint üdvösségre elevenéttő drága mennyei kenyeret.

Szent József pedig nem az Anyaszentegyházon, hanem az Anyaszentegyház fején, fejedelmén, a Krisztus Jézuson atyai hatalommal uralkodott. A kisded Jézus pedig mintegy szolgája vala (úgymond Szent Lukács) Szent Józsefnek, és valóságosan tútorságára bízattatott; következik, hogy Szent József hatalma is eziránt sokkal nagyobb volt.

 

Baditz Ottó, szentkirályszabadjai (Tótkeresztúr, 1849. március 19. – Magyarkeresztúr, 1936. április 21.) festőművész.

Pályája kezdetén elsősorban akadémikus stílusú népies tárgyú életképei tették ismertté. Korai művein mestere, Wilhelm Diez hatása érződik. Későbbi munkáin festészete oldottabbá vált, derült, világos színei a természet közvetlen tanulmányozására utalnak, a plein air festészetig azonban nem jutott el. Első önálló kiállítását Münchenben rendezte, ahol Elítélve című képével nagy sikert aratott. A festmény Pap Henrik által készített rézkarc másolatát az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műlapként juttatta el tagjainak. 1880-tól rendszeresen szerepelt képeivel budapesti, londoni, párizsi és bécsi kiállításokon. 1881-ben Párizsban a Falu rossza című képével aranyérmet nyert, majd 1882-ben Karácsony éjjele című festményével elnyerte a magyar vallásalap egyházfestészeti díját. Hazatérése után portré- és szentképfestészettel, illetve könyvillusztrációval is foglalkozott. Az 1890-es években a főváros egyik legkeresettebb gyermekportré-festője volt. Az életképek festésével sem hagyott fel, 1891-ben Kihallgatás című képével elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat téli kiállítási díját. Műveivel minden évben részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1899-ben a budapesti tavaszi nemzetközi kiállításon Krisztus-fej című képére megkapta a Műbarátok Körének díját. Részt vett az 1900. évi párizsi és az 1908. évi londoni világkiállításon, utóbbin elnyerte a világkiállítás nagydíját. Pályája késői szakaszára erősen hatott Munkácsy Mihály művészete. Utoljára 1921-ben szerepelt kiállításon. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria, illetve soproni, miskolci és aradi múzeumok őrzik.

baditz parizsi szalonbaditz ifju ozvegybadis banatbadis asszonyok a bortonbenbaditz az angyalcsinalokbaditz a falu vezetoje elottbaditz kihallgatasbaditz frfi kaszaval

 

kabos gyulaKabos Gyula (eredeti családneve Kann) (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.) színész, humorista.

Zsidó családba született Budapesten. 1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910 között ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-1913), majd a Királyi Színházban (1913-1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban, és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett.

kabosFilmjei

1931 Hyppolit, a lakáj
1932 Piri mindent tud, Repülő arany
1933 Mindent a nőért
1934 Márciusi mese, Meseautó, Lila akác, Az új rokon, Emmy, Az iglói diákok
1935 Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó, Budai cukrászda, Elnökkisasszony,
Halló, Budapest!, A csúnya lány, Címzett ismeretlen, Az okos mama
1936 Szenzáció, Nászút féláron, Három sárkány, Dunaparti randevú,
1937 Fizessen, nagysád!, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, Pesti mese,
Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó,
Úrilány szobát keres, 300 ezer pengő az utcán, Maga lesz a férjem, A harapós férj, Hol alszunk vasárnap? , Az
én lányom nem olyan
1938 Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok,
Papucshős
 

"Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931-1938 között készült film is őrzi." - Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés

szabo laszloSzabó László (Budapest, 1917. március 19. – 1998. augusztus 8.), magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, többszörös világbajnokjelölt és tízszeres magyar bajnok.
Budapesten, 1917 március 19-én született zsidó származású családba. Nemzetközi sakk-karrierje 1935-ben kezdődött, amikor beválogatták a magyar csapatba, a lengyelországi 8. sakkolimpiára. 1942-ben Londonban tartózkodott, amikor megígérték neki, hogy hasonlóan a kétszeres olimpiai bajnok kardvívó és egyébként színikritikus Petschauer Attilához nem fog bántódása esni a származása miatt csak jöjjön haza. Szabó hitt az ígéreteknek, pedig Budapestre érkezése után Petschauerrel együtt munkaszolgálatra hívták be és 1943-ban hadifogságba esett. A sakkozó karrierjéből ezek az évek így kimaradtak. A nagymester, miután hazajöhetett a fogságból, mintegy húsz éven keresztül a legjobb magyar sakkozó volt.
1950-ben lett nemzetközi nagymester. Ugyanebben az évben az egyik résztvevője volt a Budapesten megrendezett sakkvilágbajnok-jelöltek versenyének, amely után a szovjet Bronstein hívhatta ki 1951-ben az akkori sakk-világbajnokot, Botvinniket.
Az akkori idők divatja szerint úgynevezett sportállásként helyezték a Bán Jenő és Barcza Gedeon által szerkesztett Magyar Sakkélet élére, de Szabó – a nemzetközi versenyek által megkövetelt időszakot leszámítva – a szerkesztési munkákba is aktívan bekapcsolódott, és két évtizedre ez a triumvirátus határozta meg a magyar sakkszervező folyóirat arculatát.

Kiss Benedek (Akasztó, 1943. március 19.) kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának tagja (2007).
Az Elérhetetlen föld (1969) című antológiában jelentkezett a Kilencekkel, ugyanebben az évben bemutatkozott a Költők egymás közt című antológiában is. Nagyon hamar megtalálta saját hangját. Líráját aszociáció-gazdagság, a költői látás elevensége jellemzi. A természetes költői hangot fokozatosan egészíti ki a tárgyias és intellektualizáló törekvés. A Bruno-dalok ciklusban Giordano Bruno egyéniségébe, magatartásába helyezkedik bele. Többször járt Bulgáriában, hosszabb időt töltött ott. A bolgár költészet ismerőjévé és szakavatott tolmácsolójává vált. Ivan Canev verseit Rózsa Endrével és Utassy Józseffel fordította magyar nyelvre, Rózsával és Utassyval is még az egyetemen a Kilencek körében ismerkedett meg. Gyermekversei a népköltészet világát idézik.

Zene-bona

zene bona

 

 

Ez a könyv, bár Zene-Bona, nem csak afféle zenebona, hanem sokféle vers gyerekeknek a morgolódó viharról, selyemhajú Eszterkéről…

  

 

 

 

Fütty úrfi

futty urfi

 

Fütty úrfi füttyent neked, hallod? Most szemtelen, szőlőt szüretelő seregélyekről, most a pipiskedő búbospacsirtákról és a búboskodó pipiskéről. Figyelj csak, hányféle dalt tud fütyülni? Tud viharról, virágról, kakukkoló kakukkról, még a kavicsról is – ilyen úrfi ez.

  

 

 

Korong Matyi álma

korong matyi

Korong Matyi pöttöm kora óta apja gölöncsérműhelyében forgolódott.
Tudod-e mit csinál a gölöncsér? Agyagból tálakat, csuprokat, köcsögöket formál, s ha mesterségének igazán tudója, gyönyörű edények kerülnek ki a keze alól.
Ilyen mester lett maga Korong Matyi is, aki nemcsak a műhelyben forgolódott ügyesen, de a mesében is nagy kalandokat élt át, míg legyőzte a sárkányt, a vad tüzet. A könyvet Kovács Margit meseihletésű alkotásainak képei díszítik – ezek a figurák voltaképp a mese szereplői.

Művei (válogatás)
Gazdátlan évszak (versek, 1970)
Békesség nektek, utak! (versek, 1973)
Csiga, csiga, facsiga (gyermekkönyv, 1976)
Zene-bona (gyermekkönyv, 1982)
Szemem parazsa mellett (versek, 1982)
Napok és szemek (versek, 1985)
Fütty úrfi (gyermekkönyv, 1986)
A világ örökbefogadása (válogatott versek, 1988)
Március perzselt mezőin (versek, 1989)
Korong Matyi álma (mese, Kovács Margit kerámiáira, 1990)
A világ örökbefogadása (válogatott versek, 1993)
Szűkülő szemmel (1994)
Nap-hal-nap (gyermekkönyv, 1996)
Dimbes-dombos, madaras (gyermekkönyv, 1996)
Sára könyve (gyermekkönyv, 1999)
Furcsa világ (gyermekkönyv, társszerző, 2000)
A havazás mögött (2000)
Nyáresti delírium (2003)
Októberi tücskök (gyermekkönyv, 2005)
Színek vándorlása (gyermekkönyv, 2007)
Szomorúan és boldogan (2007)
Kata könyve (gyermekkönyv, 2008)
Fénnyel, füttyel : gyermekversek II (Kass János rajzaival, 2009)
Utak keresztje : összegyűjtött versek : 1962–2009. (2010)
szecsi paliSzécsi Pál (Budapest, 1944. március 19. – Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes, szövegíró.
1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Vitathatatlanul minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek, s még mindig újabb és újabb összeesküvéselméletek születnek utolsó napjairól és annak előzményeiről.

 

szecsi egy szal harangviragLegnépszerűbb dalai
Egy szál harangvirág
Gedeon bácsi
Karolina
Kék csillag
Két összeillő ember
Talán sok év után
Kósza szél
A távollét
Bús szívvel énekelni
Mint a violák
Én édes Katinkám
Csak egy tánc volt
Szereted-e még
Akkor is lesz nyár
Pillangó
 

pazmany peterPanaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író.
1570. október 4-én született Nagyváradon. Apja Pázmány Miklós bihari alispán és anyja Massai Margit (a korábban Tisza-Maros közében a protestantizmust erőteljesen támogató Massai Imre főnemes lánya), mindketten hitvalló protestánsok.
Margit asszony 1582-ben történt halála után apja rövidesen újranősült. Új felesége Toldy Borbála ismertette meg a kamaszodó Péterrel katolikus tanokat. 1580-ban még Váradon tanult, majd a jezsuiták által létrehozott kolozsvári gimnázium diákja lett. Miután a fejedelemség Báthory István halála után kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, mert kiderült, hogy a rekatolizáció előkészítésében működtek közre (1587), ők 10 diáknak (közöttük az igencsak ígéretes Péternek is) felcsillantották egy európai utazás lehetőségét. Apja elengedte az ifjút. Soha többé nem látta.... 1588-ban a krakkói jezsuita kollégium novíciusa lett, a bölcseletet Bécsben tanulta, a teológiát pedig Rómában.
220px-pozsonyi sz marton dom - petrus pazmanyPázmány volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult meg, a protestantizmus fölött a diadalok hosszú sorát aratta. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai számosokat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, igy Forgách Miklós és Forgách Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst. 1603-tól 1612-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább megtámadtak. E műveket jelentőségre és hatásra nézve meghaladja az Igazságra vezető Kalauz, amely 1613-ban jelent meg. Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira s igy tárháza a katolikus vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek. Pázmány mint a magyar katolikus egyház feje, felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe lehetett venni és törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangú családok számát harmincra teszik. Ezek között szerepelnek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak. Ő vezette vissza az egyházba Zrínyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét, Rákóczi Pált.
Az irodalmi barokk stílus egyik legnagyobb képviselője, melynek lényege az érzéki illusztráció. A nyelv nagy ismerőjeként gyakran élt a barokk stílus díszítő elemeivel. Körmondatait grammatikai bonyolultságuk ellenére is tisztának, áttekinthetőeknek és érzékleteseknek tartották realisztikus képei és a közmondásszerű megállapításai miatt. Fontos szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében a református prédikátorok (Magyari István, Alvinczi Péter) ellen írt vitairatai, valamint prédikációi és imádságai. Tekintélyt szerzett a protestánsokat támadó szatirikus, gúnyos és humoros vitairataival.

 

karolyi grofNagykárolyi gróf Károlyi Mihály, teljes nevén: Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, másfél évig a Rákosi-rezsim „útitársa” volt. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök unokatestvére konzervatív arisztokratából vált radikális demokratává és ellenzéki politikusként a Monarchiában fennálló rendszer kérlelhetetlen kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és az első magyar polgári demokrácia vezetőjévé, emigrációba vonulva pedig a kisantant, majd a sztálinista Szovjetunió munkatársává. A második világháború után több évtizedes emigrációból hazatérve rövid ideig nagykövet volt, de Rajk László letartóztatásának hatására ismét emigrációba vonult. Bírálói „vörös grófként” szokták említeni. A Horthy-korszak idején Franciaországban élt. 1949-től haláláig emigrációban élt

A Népköztársaság (Első magyar köztársaság) miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke

Hivatali idő
1918. október 31. – 1919. január 11. (miniszterelnökként)
Előd Hadik János
Utód Berinkey Dénes
Hivatali idő
1919. január 11. – 1919. március 21. (köztársasági elnökként)
Előd József főherceg
Utód Garbai Sándor

 

oldal eleje>>>

 

 

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés