In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                                                                      napi csokor                                                  

                                             

                                                                                A tavaszi szép időnek

                                                                                A tavaszi szép időnek,
                                                                                Lám, hogy mindenek örülnek:
                                                                                Erdők, mezők megzöldülnek,
                                                                                A madarak zengedeznek.

                                                                                Kisütött a nap sugára
                                                                                Az én rózsám ablakára:
                                                                                Tündöklik gyémánt orcája:
                                                                                Ragyog szép csillag módjára.

                                                                                Repülj fecském ablakára!
                                                                                Kérjed, nyissa meg szavadra!
                                                                                Mondd: ezüstös laput vevék,
                                                                                Rá arannyal írom nevét.
 

viragos vers

vers1Az irodai sokszorosító technika fejlesztője, a stencilgép és –papír feltalálója, GESTETNER DÁVID (Csorna, 1854. márc. 20. – London, 1939. márc. 18.) elemi iskolái után nagybátyja üzletében volt hentesinas és igen fiatalon, 17 éves korában elhagyta Magyarországot. Bécsben, Amerikában alkalmi munkákból, utcai árusítóként élt, tehetségét, műszaki érzékét Londonban bontakoztatta ki az 1880-as évektől kezdve.

gestetner rotary ciclostyl1880-ban kapott szabadalmat első találmányára, a „kerekes toll”-ra (cyclostyle pen), amely egy apró fogakkal ellátott kerék volt, és a papírt a kívánt mintával perforálta. Ezt az ötletet használta fel következő találmányánál, a sokszorosító gépnél: egy papirosból különféle mintákat kivágva, majd azon festékes hengert átgördítve a perforált papír alá helyezett másik lapon megjelentek a kivágott minták. A sokszorosítás azonban a papírok minősége miatt nem volt tökéletes; Gestetner rájött, hogy az általa kifejlesztett módszerhez a forgalomban levő, rövidszálú rostokból készült papír helyett hosszúszálas, finom rostokból készült, selyempapír minőségű anyagot kell használni. Ennek gyártási technológiáját is kikísérletezte. A stencil készülék először egy közönséges faláda volt, kézi adagolással; ezt azután több lépésben tökéletesítve jutott el a feltaláló az önműködő sokszorosító készülékhez. Ennek gyártására alapított üzeme hamarosan a világ egyik legnagyobb ilyen profilú gyárává fejlődött.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

Publius Ovidius Naso, avagy röviden csak Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, I. e. 43. március 20. – Tomis [avagy Tomi], ma Konstanca, Románia, I. e. 17. vége vagy 18) a római aranykor költője.

Előkelő lovagrendi családból származott, korán Rómába került, ahol a legjobb mestereknél nevelkedett, majd kisebb tisztségeket látott el: a pénzverés felügyeletét ellátó tres viri, majd a decemviri stlitibus iudicandis tagja lett. Számára azonban a költészet mindennél fontosabb volt, így írt erről:
                                                        „ önként jött ajakamra, kötött formában az ének:
                                                        sponte suā carmen numerōs veniēbat ad aptōs
                                                        et quod temptābam scrībere, versus erat. ”
                                                        Tristia, IV.10.26–27
Hatottak rá Vergilius gondolatai. Hatása Dante Alighieri, Geoffrey Chaucer, John Milton, William Shakespeare

Fiatal éveit gondtalanul élte az „arany Róma” előkelő társaságaiban, bejáratos volt a császári udvarba is. Háromszor nősült, első két házassága csak rövid ideig tartott. Egy gyermeke született, egy Perilla nevű lány.
Fő műve a tizenöt könyvre osztott, mintegy tizenkétezer soros Metamorphoses („Átváltozások”), amely görög és római átváltozásmítoszok sorozata.
Augustus római császár 8-ban száműzetésbe küldte a Fekete-tenger partján fekvő Tomisba, azonban római polgárjogát, vagyonát, sőt a Rómával való írásbeli kapcsolat jogát is megtarthatta. Bár élete végső pillanatáig reménykedett benne, nem kapott kegyelmet, száműzetésben halt meg.

karolyi sandor hadvezerKárolyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.): előbb kuruc, majd császári-királyi tábornagy, a szatmári béke létrehozója.

Tiszántúli nagybirtokos család sarja, báró Károlyi László (†1689. február 28.) és báró Sennyey Erzsébet (†1672. január 2.) fia. 1687. június 17-én feleségül vette báró Barkóczy György (†1693 őszén) és Koháry Judit (1650–1718. május 9.) leányát, Barkóczy Krisztinát (1670–1724. szeptember 2.). Házasságukból hat gyermek született, de közülük csak Klára és Ferenc ért felnőtt kort, László 21 évesen, Borbála, Mihály és Julianna pedig kisgyermekként hunyt el.

Mindössze 18 éves, amikor atyja 1687. augusztus 4-én átadta neki a Szatmár vármegyei örökös főispánsági címet, melyet ő is még életében, 1722-ben engedett át Ferenc fiának. 1699-ben a felső-magyarországi főtörvényszék bárója. Főispánként a rendi érdekek védelmezője volt, többször összeütközésbe került a császári tisztekkel, és megoldást keresett a bujdosó végváriak, katonaszökevények problémáira is.

1697-ben, még a hegyaljai felkelés kitörése előtt elfogatta Esze Tamást és Kis Albertet, a mozgalom Tisza-vidéki szervezőit, akik a lázadás leverése után komolyabb felelősségrevonás nélkül szabadultak. 1703-ban a breznai kiáltvány kibocsátását követő és a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelést (Esze és Kis Albert csapatait) Károlyi Sándor verte szét június 7-én Dolhánál a megyei felkelőkkel és császári katonákkal. A győzelemről személyesen tett jelentést Bécsben, egyúttal szorgalmazta az adóterhek csökkentését, hogy elejét vegyék egy szélesebb körű mozgalomnak. Miután azonban II. Rákóczi Ferenc személyesen állt a felkelők élére, és néhány hét leforgása alatt sikerült kijutnia az Alföldre, augusztusban már Károlyi birtokai is kuruc kézre kerültek. Bécsben az újabb hírek hatása alatt Károlyi győzelmi jelentése hiteltelenné vált, s a titokban ellene intézett áskálódások és gyanúsítgatások miatt az udvarnál sem bíztak meg benne. Károlyi mindezek hatása alatt 1703. október 9-én csatlakozott Rákóczihoz, aki már 18-án mezei generálissá nevezte ki.

Előbb a Duna–Tisza közén, majd a Felvidéken hadakozott, 1704. januártól a dunántúli hadjárat vezetője, márciustól altábornagyi rangban. Sigbert Heister császári tábornagy március végére kiszorította a Dunántúlról. Az év nyarán, Forgách Simon újabb hadjárata idején Károlyi is visszatért az országrészbe, s 1704. július 4-én a szentgotthárdi ütközetben fényes győzelmet aratott Jacob Josef Rabatta császári generális csapatai felett. Miután a kurucok szeptemberben ismét kiszorultak a Dunántúlról, Károlyi 1705 elején még egyszer kísérletet tett az Esterházy Antal által találóan „végzetes földnek” („fatalis terra”) nevezett országrész meghódítására. Kezdeti sikerek után, 1705. március 31-én Balatonkilitinél ismét vereséget szenvedett Heistertől, s végleg elhagyta a Dunántúlt.

grof karolyi sandor cimereEkkor (1705. január 2-ától) már tábornagy és kinevezett tiszántúli főgenerális. A szécsényi országgyűlésen szenátorrá választották. 1705 végén tiszántúli vezénylő generálisi beosztása mellé megkapta az Erdélyből kiszorult kuruc csapatok főparancsnokságát és a fejedelemség visszafoglalásának terhes feladatát is. Ez utóbbi tisztségében 1706 nyarán Pekry Lőrinc altábornagy váltotta fel.

1706 nyarán megerősítették tiszántúli főkapitányságában, egy évvel később pedig a kassai főkapitányság adminisztrátora, majd főkapitánya lett a fogságra vetett Forgách Simon helyett. 1708. február 8-án Rákóczi ismét erdélyi főparancsnokká nevezte ki a kudarcot vallott Pekry helyett, de már csak az ország határvidékén ért el helyi sikereket, s a kurucok az év végére végleg kiszorultak a fejedelemségből.

A romhányi csata után (1710. január 22.) meg volt győződve arról, hogy a háborút az általános nagy kimerültség miatt lehetetlen folytatni. Részt vett a szatmári békekötés kieszközölésében és létrehozásában.

Eleonóra özvegy császárné már 1711. szeptember 15-én, majd az új császár és király, III. Károly király 1712. január 12-én kinevezte altábornaggyá, április 5-én pedig grófi méltóságra emelte. Később (1740 után) Mária Terézia császárné tábornaggyá nevezte ki, ezzel Károlyi elnyerte a legmagasabb katonai rangot is.

Károlyi Sándor koporsója a kaplonyi családi kriptában.Részt vett az 1716–18-as osztrák–török háborúban, ahol a magyar katonaság egy részét irányította, melyek között rengeteg néhai kuruc szolgált. 1717-ben, amikor a tatárok (renegát kurucokkal) betörtek Erdélybe személyesen vezette ellenük a harcot a nemeséggel, valamint a parasztokkal. Ezekben a harcokban is sok román és magyar kuruc vette ki a részét, így az utolsó tatárjárást nagy sikeresen felszámolták.

A legmagasabb állásokra és befolyásra jutva – mely sok gyanúsítást vont hazafiúi jellemére –, határozottan és következetesen az üldözött ügyefogyott kurucok javára használta fel hatalmát, számtalan külföldi bujdosó részére eszközölt ki hazatérési engedélyt, a segélyre szorulókat védte, támogatta. Nagy összegeket fordított jótékony intézetek, egyházak és iskolák alapítására és segítésére, fényes emlékeket hagyott maga után, mint valódi, nemes lelkű magyar főúr, jobbágyai atyai jótevője. Nagykárolyban a kegyesrendi szerzet egyháza és társas lakhelye, valamint a szegények ottani kórháza is, Pesten pedig a klarisszák részére alapított zárda, a nyírbátori és miskolci minorita-rendház, a majtényi, csengeri, kaplonyi, erdődi stb. templomok és iskolák neki köszönhetik létüket. Kaplonyban, a Károlyi család kriptájában helyezték örök nyugalomra.

A szatmári béke megkötése miatt Károlyiban még a 20. század végén is többen árulót láttak. Az idők folyamán számtalan feltételezés keletkezett, amelyek szándékos árulását akarják bizonyítani. Leggyakrabban azt hangoztatták, hogy a Rákóczi-vagyon megszerzésére törekedett, de miután III. Károly elkobozta a fejedelem vagyonát, abból csak kisebb részt folyósítottak Károlyinak. A másik elterjedt feltevés a Rákóczival való nézeteltérése és rá való féltékenysége.

Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. – Budapest, 1919. május 23.), magyar festő, tanár.

A müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.

1869 és 1871 között a bécsi, majd 1871-től a müncheni akadémián tanult. 1874-ben visszatért Szolnokra, ám még ugyanabban az évben Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa volt. 1876-ban visszatért Magyarországra, idejét a szolnoki művésztelep és Budapest között osztotta meg. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Zsánerképeit gyakran állították ki a Műcsarnokban, az 1880-as és az 1890-es években igen népszerű volt országszerte.

agghazy tisza mentenagghazy tavaszi almodozasagghazy szunyokalo leanyagghazy kazlak a mezonagghazy fenyek a ligetbenagghazy balatoni nadasagg dodo

Sergey Rachmaninov, Szemjonovo, Novgorodi kormányzóság, Oroszország, 1873. április 1. [március 20.] – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

Bár zeneszerzőként való elismerése váratott magára, zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt.

Művei többsége Csajkovszkijéval rokon késő romantikus stílusú, bár jelentős mértékben érezhető Chopin és Liszt hatása is.

Zenei ajánló:

Sergey Rachmaninov

http://www.youtube.com/watch?v=H7JyUOBBVgg&;list=AL94UKMTqg-9AazGXqyFKt5qwg1GS6P0W0

pais dPais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – 1973. április 6.) magyar nyelvész, az MTA tagja.

„ A tudomány az életért van, s a mi életünk legyen a tudományért. ”

Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd 8 évig a mai zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium, az akkori főreál gimnázium végig jeles tanulója volt. Ezután a budapesti Eötvös József Collegium tagja. Az egyetemen magyar-latin és görög szakos tanári oklevelet szerzett. Két évig gyakornok, majd az 1910-11-es tanévben állástalan tanár, s így itthon a megyei levéltárban és volt gimnáziuma tanári könyvtárában kutatott. Kutatásainak eredménye megjelent a Magyar Nyelv című tudományos folyóiratban. A magyar helységnevek változását, majd a Göcsej tájnevet kutatta. 1911-12-ben a soproni Főreál iskolában helyettes tanár, ezután a ceglédi Gimnázium tanára volt. Ekkorra az Irodalomtörténeti Társaság tagja.

1918-tól végérvényesen Pestre települt, s a budapesti III. kerületi gimnáziumban, majd 1924-től az Eötvös-kollégiumban tanított. 1937-1960-ig a Budapesti Egyetem professzora volt. 1930-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1941-től rendes tagja lett. 1924-től egyre jobban bekapcsolódott a Magyar Nyelv című folyóirat szerkesztésébe, s több mint 40 évig szerkesztette azt.

Az 1920-as években az Árpád-kori országvédelem rendszerével, s benne a székhelység szerepének, Székelyföldre szállásának vizsgálatával foglalkozott.

Az 1940-es években kedvenc témája, a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Ekkoriban írta meg A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből című kötetét. 1949-ben az Akadémia helyesírási albizottságának elnöke, s négy évtizeden keresztül alakítója, formálója volt a magyar helyesírásnak.

1973. április 6-án hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Szvjatoszlav Teofilovics Richter (oroszul: Святослав Теофилович Рихтер; Zsitomir, Ukrajna, 1915. március 20. – Moszkva, 1997. augusztus 1.) szovjet zongoraművész, a 20. század egyik legnagyobb zongoristája. Művészetét mélyen átélt bemutatói, virtuóz játéktechnikája és hatalmas repertoárja teszik felejthetetlenné.

Odesszában szólistaként is többször fellép műsorokban, elsősorban opera-átiratokat játszik (Wagner és Verdi mellett Borogyin, Muszorgszkij, Csajkovszkij zenéjét). Tizennyolc évesen korrepetitori állást kapott a híres Odesszai Opera (az épület a bécsi közel pontos mása) balettkaránál. 1934. március 19-én adja első és egyetlen önálló koncertjét Odesszában, ahol Chopin-darabokat játszik.

Zenei ajánló:

Richter

http://www.youtube.com/watch?v=Ej5rGGTHy54&;list=PL4FC756D1262D51F1

renyi adolfRényi Alfréd (Budapest, 1921. március 20. – Budapest, 1970. február 1.) magyar matematikus, akadémikus.

A matematikában a kombinatorika, a gráfelmélet, és főleg a valószínűség-számítás területén ért el eredményeket. 1947-ben továbbfejlesztette a Linnyiktől származó nagy szitát, és ennek felhasználásával világraszóló eredményt ért el a Goldbach-sejtéssel kapcsolatban: igazolta, hogy minden elég nagy páros szám egy prímszám és egy olyan szám összege, amelynek legfeljebb K prímosztója van, ahol K egy konkrét, megadható szám. Mintegy 350 cikkéből 32 Erdős Pállal közös. Jelentős volt a tudománynépszerűsítő tevékenysége is.

„A matematika lételeme volt; séta közben, síelés vagy autóvezetés közben is mindig hajlandó volt matematikai diszkusszióba belemenni. Ez a szüntelen lobogás, ez a cigarettával és feketekávéval állandóan élesztett izzás égette el fiatalon, munkaereje és kedve teljében, pillanatra sem érezve a hanyatlás fájdalmát.” (Turán Pál)

Mondásai:

„Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkozni.”

„Ha rossz kedvem van, matematizálok, hogy jó kedvem legyen. Ha jó kedvem van, matematizálok, hogy megmaradjon a jó kedvem.”

„A matematikus olyan gép, amely kávéból tételeket készít.” (Ezt sokan hibásan Erdős Pálnak tulajdonítják.)

aba ivan

Aba Iván (Gyöngyös, 1923. március 20. – Budapest, 1982. augusztus 24.) újságíró, író. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1945 után az Erdőgazdaságnál dolgozott. A hatvanas években a Többtermelés című lapot szerkesztettte. Tájleírásai a Magyarország írásban és képben c. sorozatban jelentek meg (1960–1966). A Műszaki Élet szerkesztője 1974-től, az Autó-Motor főszerkesztő-helyettese 1981-től.

A szegedi boszorkányok; A Vásárhelyi remete; Honárulók

aba konyv1aba konyv2aba konyv3

hamori jozsefHámori József (Fegyvernek, 1932. március 20. - ) Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke. Az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója. Munkássága jelentős az agyi idegek kutatása területén. 1992 és 1994 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. 1993–1994-ben a Magyar Rektori Konferencia elnöke. 1998 és 1999 között az első Orbán-kormány első nemzeti kulturális örökség minisztere.

Kutatási területe: az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezete, a fejlődő és érett idegrendszer alkalmazkodóképessége.

Eredményei jelentősek a fejlődő és érett látóközpontok, valamint a kisagy szinaptológiája (azaz az idegsejtek/neuronok közötti kapcsolatok) és plaszticitása (azaz formálhatósága) terén. Elsőként sikerült leírnia a felnőtt állatok agykéreg alatti központjában és a kisagykéregben az indukálható plaszticitás (általános formázhatóság) jelenségét, valamint az információ feldolgozásában kiemelt szerepet játszó komplex szinapszisok szerkezetét.

Vavyan Fable, Molnár Éva (Budapest, 1956. március 20. –) magyar író.

Művei a megjelenés sorrendjében:
A Halkirálynő és a kommandó (Halkirálynő-sorozat 1., 1987)
A halál zsoldjában (1987)
Mesemaraton (1987)
A pokol is elnyeli (Halkirálynő-sorozat 0.,1988)
A Halkirálynő és a dzsinnek (Halkirálynő-sorozat 2., 1988)
Kriplikommandó (1988)
Ki feküdt az ágyamban? (Halkirálynő-sorozat 3., 1989)
Halálnak halálával (1989)
Démontangó (1989)
Ébredj velem (Halkirálynő-sorozat 4., 1990)
Fattyúdal (1990)
My Fair Lord (1990)
Édes, mint a bűn (novelláskötet, 1991)
Álomhajsza (1991)
A pepita macska (1992)
Mogorva nyár (Halkirálynő-sorozat 5., 1992)
Vis Major (Vis Major-sorozat 1., 1993)
Jégtánc (1994)
Kyra Eleison (Vis Major-sorozat 2., 1995)
Szennyből az Angyal (1995)
Tűzvarázs (1996)
Könnyű álom (Vis Major-sorozat 3., 1996)
Sárkánykönny (1997)
A Hold forró jegén (Halkirálynő-sorozat 6., 1997)
Varázscsók (1999)
Vakvágta (1999)
Vészbejárat (Vis Major-sorozat 4., 2000)
Tündértánc I-II. (2001)
Ezüstegér (2002)
Nászjelentés I-II. (2003)
Tíz kicsi kommandós (Vis Major-sorozat 5., 2004)
Álmok Tengere (2005)
Apád, anyád ide lőjön! (Halkirálynő-sorozat 7., 2006)
Mesemaraton – Emlékfutam (2007)
Kedves, mint egy kéjgyilkos (2008)
Mennyből a csontváz (2009)
Csontfuvola (Halkirálynő-sorozat 8., 2010)
Habospite (Halkirálynő-sorozat 9., Vis Major-sorozat 6., 2011)
2 matyas cseh kiralyi ornatusbanMátyás osztrák főherceg Mathias von Österreich, (Bécs, 1557. február 24. – 1619. március 20.), a Habsburg-ház osztrák ágából származó főherceg, 1608-tól II. Mátyás néven Magyarország királya, 1611-től (I). Mátyás néven Csehország királya, 1612-től pedig (I.) Mátyás néven német-római császár. (Csehországban és a Birodalom első és egyetlen Mátyás nevű uralkodója).
II. Mátyást 1608. november 19-én koronázták magyar királlyá a Szent Koronával Pozsonyban. (Érdekesség, hogy ekkor említik először a piros-fehér-zöld magyar nemzeti színű díszítéseket). Miután Mátyás „kiütötte Rudolfot a nyeregből”, azt szerette volna, ha magyar rendek minden további vita nélkül királlyá koronázzák őt. A rendekhez intézett előterjesztésében is így kérte, nem pedig királlyá választását. A választás kifejezést ugyanúgy kerülte, mint apja és nagyapja, mikor utódaik megkoronázását sürgették. A rendek kihasználták helyzeti előnyüket, ezért Mátyás szentesíteni kényszerült a szabad vallásgyakorlatot, az országgyűlés és a nádori tisztség reformját, a jobbágyköltözést pedig a vármegyék hatáskörébe helyezte. Megerősítette az annak idején Bocskai Istvánnal kötött bécsi békét és garantálta a hajdúk privilégiumait. Az új magyar nádor, Illésházy István, majd annak rövidesen bekövetkező halála után utódja, a protestáns Thurzó György (1609–1616) szintén a vallásbékéért szállt síkra. A rendek jól körülbástyázták a rendi jogaikat, amelynek köszönhetően Magyarországon újra virágkorát élhette a rendi dualizmus.
Az Erdélyi Fejedelemséggel szemben kezdetben baráti politikát folytatott: 1611-ben Tokajban „örök béke” született Magyarország és Erdély között. Ennek ellenére 1614-ben Mátyás pénzt kért az osztrák rendektől a linzi gyűlésen a Bethlen Gábor elleni harcra. A fejedelemmel mégis kénytelen volt kiegyezni 1615-ben Nagyszombatban, amikor is elismerte Erdély fejedelemválasztó jogát. Bethlen viszonzásul elismerte, hogy fejedelemsége a magyar korona alá tartozik, és titkos szövetségi és segítségnyújtási szerződést is kötött Mátyással. Ő azonban 1616-ban másodszor is Bethlen ellen fordult: homonnai Drugeth Györgyöt, Zemplén vármegye főispánját léptette fel trónkövetelőként. A kísérlet hamar kudarcot vallott, és az erdélyi seregek végigdúlták Felső-Magyarországot.

misztofalusi kis miklos arckepe muhi sandor grafikajaMisztótfalusi Kis Miklós (Alsó-Misztótfalu, 1650. – Kolozsvár, 1702. március 20.), magyar nyomdász, betűmetsző.
Helyi megrendeléseket követően megbízásokat kapott Lengyelországból, Németországból és Svédországból, Angliából, dolgozott a grúz fejedelemnek, Cosimo de’ Medici toszkánai hercegnek, a Vatikánnak, a bécsi jezsuitáknak, örményeknek, kínaiaknak is. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyomtatott szakácskönyv kiadása, amiben 213 recept van. Életművének része a Janson néven ma is ismert betűtípus, amely az amszterdami tartózkodása végeztével értékesített betűkészletéből származik.
misztofalusi k mMint a református egyház nyomdáinak kezelője, sokat fáradozott a latin iskolai tanítási nyelvnek magyarra való fölcserélésén, amivel, és Apologia Bibliorum című művével maga ellen zúdította a református papság és a professzorok nagyobb részét. Mivel a Bibliában helyesírási és egyéb kisebb javításokat végzett, azzal vádolták, hogy annak a szövegét meghamisította. A folytonos vádaskodások 1698-ban Mentség című könyve megírására késztették, azonban még ebben az évben a zsinat elé idézték, mely arra kényszerítette őt, hogy Apologiáját és Mentségét visszavonja. Sírja a házsongárdi temetőben található.

Németh László drámája, az Eklézsiamegkövetés (1946) dolgozza fel Misztótfalusi tragédiáját.

kossuth lUdvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
„Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” Debrecen, 1849. április 14. Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról.
Programja a Wesselényi Miklós által kidolgozott reformpárti ellenzékiség és érdekegyesítés hagyományait folytatja. Kossuth önálló nemzetállamot akart a birodalmon belül (nemzeti önrendelkezés), de felismerte, hogy a nemesség nem birkózhat meg az új haza és új társadalom teremtésének feladatával az egész nép (főleg a parasztság) támogatása nélkül, ezért érdekegyesítést akart. Ehhez pedig szükség volt a jobbágyfelszabadításra. Az 1839-40-es országgyűlésen elfogadott önkéntes örökváltsággal csak a jobbágyság töredéke volt képes megváltani magát, ezért kötelező örökváltság bevezetésére volt szükség, amelynél a kárpótlást az állam magára vállalja.

liska jozsefLiska József (Resicabánya, 1883. április 6. – Budapest, 1967. március 20.), magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja, "a villamos gépek professzora".

Gazdag tapasztalatait 1908-tól itthon hasznosította. A Ganz Villamossági Rt.ban helyezkedett el próbatermi mérnökként, majd 1914-ig a számítási osztályon dolgozott. Közben cikkei jelentek meg a szinkron- és egyenáramú gépek, valamint a fékmágnesek témájában. A „Nagyfeszültségű egyenáramú motoroknak a nagyvasúti lokomotívokon való alkalmazása” című dolgozatával elnyerte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Zipernowsky-díját. Ganz gyári működésének az első világháború vetett véget, melynek során végig katonai szolgálatot teljesített.

1921-tól 1939-ig a Villamossági és Műszaki Rt, illetve a Villamossági és Ipari Rt igazgatójaként végzett tevékenységét kell megemlíteni. Előbbinél a transzformátor gyártást szervezte meg, utóbbinál ugyanezt korszerűsítette, és 60 kV feszültséghatárig kiterjesztette, továbbá bevezette a kapcsolóberendezések gyártását és kis-, és középfeszültségű szabadvezeték-hálózatra építését. Tervezett transzformátorállomásokat és elosztóhálózatokat közép- és kisfeszültségre. Az ő műszaki irányítása alatt cége részt vett a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosításában.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés