In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                       tav2tav1Dayka Gábor: A tavasz

        "Nyájasb arculattal arany szekerére felülvén,
        Ünnepi fényt ereget Phoebus az ékes egen.
        A fagyos éjszaknak zúgó fúvallati szünnek
        A bágyadt zefirek lengedezési között...."

 

imagescadlnmu5

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

(részlet)

szent benedekBenedek Nursia tartományából származott, Rómába került, hogy a szabad tudományokat tanulja, de még gyermekkorában abbahagyta a tanulást, és föltette magában, hogy a pusztába vonul vissza. Dajkája, aki igen gyöngéden szerette, egészen addig a helyig elkísérte, amelynek neve Effide. Történt, hogy a dajka búzatisztításra kölcsönkért egy rostát. Gondatlanul helyezte az asztalra, leesett és kettétört. Mikor Benedek látta, hogy mennyire sír, fogta a rosta darabjait, s mire fölkelt imádságából, teljesen összeforrva találta. Ezután titokban elhagyta dajkáját, elment egy helyre, ahol három éven át az emberek elől elrejtőzve élt. Csak egy Romanus nevű szerzetes tudott róla, aki gondosan ellátta a szükséges dolgokkal. Mivel Romanus monostorától nem vezetett út a barlanghoz, a kenyeret egy hosszú-hosszú kötélre kötötte, és úgy szokta leengedni. A kötélre egy csengőt is erősített, hogy hangjára Isten embere megtudja, mikor küldi neki a kenyeret. Ilyenkor kijött a barlangból és átvette. Ám az ősi Ellenség megirigyelte az egyik szeretetét és a másik táplálékát, s egy kővel eltörte a csengőt, de Romanus nem hagyott föl szolgálatával.

Szent Benedek regulája

(részlet)

Prológus

Hallgasd meg, ó fiam, a mester parancsait, és hajlítsd hozzá szíved figyelmesen, fogadd a jóságos atya intéseit készségesen és tettekkel teljesítsd, hogy visszatérj az engedelmesség fáradságos munkájával ahhoz, akitől elszakadtál az engedetlenség tunyasága által. Hozzád intézem most tehát szavaimat, aki lemondasz saját akaratodról, és az engedelmességnek hatalmas és hírneves fegyverzetét veszed magadra, hogy Krisztus Urunknak, az igaz Királynak harcosa légy.

Először is: bármi jóba kezdesz, igen állhatatos imádsággal kérjed, hogy ő vigye azt végbe, hogy ő, aki bennünket már fiai sorába méltóztatott számítani, ne legyen kénytelen valaha is szomorkodni rossz tetteink miatt. Úgy kell őt a bennünk levő adományaival mindenkor szolgálnunk, hogy mint haragvó atya örökségéből ki ne tagadjon minket, fiait, de úgy se mint félelmetes úr, bűneinktől felingerelve, gonosz szolgák gyanánt át ne adja az örök büntetésre azokat, akik nem akarták őt követni a dicsőségbe.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

(részlet)

madarka

Országszerte ismert időjárási regula: Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget. Ezt a Szegeddel határos Tápé népe így magyarázza: a hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre. Ment, mendegélt, de már nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Egészen megfeledkezett arról, hogy mi járatban van. Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy Sándort keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.

harom cimbora

 Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

A keserű pohár

Különösen érdekes, hogy a tavaszponton ünnepelt Szent Benedek legendáriumában többször is visszatér a „cseréptörés” mozzanata. Egy ízben pl. imáival összeforrasztotta egy asszony eltört cserépedényét. Az egyetlen dolgot, a kehely alakú kis harangot, amely remeteségében összekötötte a világgal, összetörte az ördög. Féltékeny szerzetestársai mérget kevertek a poharába, de amikor szokása szerint keresztet vetett rá, az kettéhasadt. Mivel rendháza kamrájának minden tartalékát folyton a szegényeknek ajándékozta, a pincemester egyszer eldugott előle egy korsó olajat. Benedek ezen annyira megharagudott, hogy kidobatta a korsót az ablakon. Ám az nem tört össze, s így tartalma végül mégis a szegényeké lett.

A halálhozó edény az élet-vize korsajának, a „korsó-anyának” negatív aspektusa. (Ószövetségi példáit l. Jer 1, 13–14; 25, 15). A kehely, amelybe Jézus vére és nyirokváladéka ömlik jelképes bor és víz formában, ha megfosztjuk attól a jelentéstöbblettől, miszerint az áldozat nekünk, halandóknak a megváltást hozza, ugyanilyen baljós szimbólum, hiszen Jézus Krisztus nagypénteki halálát hirdeti, a húsvéti halál-feltámadás ünnep első, gyászos fázisát.

Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások

(részlet)

                                           Elhárító magyar ráolvasások
                                           3. Ha macska ment át valaki előtt – nehogy „rontás” érje –, ezt kell mondania:
                                           A Szent Benedek körösztje verjen meg!
                                           […]
                                           11. Az éjjel „nyomó” boszorkányt ezzel a szöveggel lehetett elűzni:
                                           Körösztöt vetek öt ujjammal,
                                           ötvenöt angyalommal,
                                           Mária tejével,
                                           Krisztus erejével,
                                           Szent Benedek körösztjével.
                                           A Szent Benedek körösztje verjen meg!

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„Zsákban hozza a meleget”

kertek aljan kikelet

Benedek ünnepének böjti időpontját az a legendája magyarázza, mely szerint a szent egy megközelíthetetlen barlangban remetéskedett, és böjti maradékon élt, amit egy remetetársa eregetett le neki kötélen. Aztán meghalt a segítőkész társ, az ördög pedig, aki igencsak haragudott a szentre, eltörte azt a harangocskát, amivel a világnak jelt adhatott volna. Benedeket csak az isteni gondviselés mentette meg az éhenhalástól.
A tavaszponttal, a melegbe forduló böjti szelekkel kapcsolatos a jól ismert mondás: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget”. Erről a zsákról azt is tudni véli a göcseji nép, hogy ebből ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat (a méhekkel kapcsolatban az ír Patrikról és Józsefről hallottuk ezt). A göcsejiek szerint Sándor és József a szegény nép ellenségei, mert böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Benedekkel elnézőbbek, mert véle – naptárilag legalábbis – valóban megjő a tavasz, és jó esetben húsvét szombatja. Ez magyarázhatja Benedek említését a Krisztus szenvedéseiről szóló népi imádságokban:
„Szent Benedeknek úrháza (…)
Abba Krisztus Urunk térdig vérbe”

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

Kikelet

kik

Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.
Az évszak és a tavaszpont allegorikus ábrázolásai is különböznek egymástól. Ripánál a tavasz mirtuszkoszorús leány, keze telis-tele virágokkal, körötte vidám növendék állatok. A tavaszpontot egy ifjú alakja jelképezi oldalasan osztott, félig fehér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv, jobbjában kos, baljában virágcsokor, lábai szárnyasak. Fehér és fekete szárnyakon áll (az egyenlően osztott színpár a nappalok és éjszakák egyforma hosszára utal).
A tavaszi hónapokat is megszemélyesítették három, virágos, szőke szűz alakjában. Gyöngyös, drágaköves zöld ruhát viselnek, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel (Kos, Bika, Ikrek). Antik hagyományból eredően a tavasz Flora és Venus évszaka. A virágok általában és a zöld szín a tavaszi földet megszemélyesítő Flora attribútuma, a mirtusz és a gyöngy Venusé.

johann sebastian bach

 

Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 21. – Lipcse, 1750. július 28.) barokk zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége, a protestáns egyházi zene kiemelkedő képviselője.

Zenei ajánló:

Johann Sebastian Bach

http://www.youtube.com/watch?v=qHJRaqaHiEc&;list=AL94UKMTqg-9A81U-Ss-CPAcMTpOEPdjym

dajka gabor

 

Dayka Gábor (Miskolc, 1769. március 21. – Ungvár, 1796. október 20.) költő, pap, tanár.

Csokonai Vitéz Mihály által is sokra tartott költő volt, aki a felvilágosodás eszméitől áthatott, szentimentális verseket alkotott. Ezekben felfedezhető az egyén és a társadalom konfliktusából eredő érzelmi feszültség, a konvenciók között vergődő költő lázadása is. Mestere volt a természet festésének, a külső természet és a belső világ összehangolásának. Mivel lírája témákban és hangulatokban szegény, nem vált a magyar irodalmi hagyomány igazán élő s ható egészévé.

 

250px-modest musorgskiy 1870Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (Karjevo, 1839. március 21. – Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára.

Muszorgszkij művei közül a dalai a legjelentősebbek. Saját maga írta a szövegüket, és a románc mellett, gyakorta írt jellegzetes helyzetben beszéltető, realista, gyakran ironikus szemléletű, rövid drámai jelenethez hasonló dalokat is. Műveinek népszerűsítésében nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki átdolgozta (főleg operáit) és ismét bemutatta őket.

Zenei ajánló:

http://www.youtube.com/watch?v=QO5gSG_B2pk&;playnext=1&list=PLB5EE95C07CB096B5&feature=results_main

 

kassak lKassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) író, költő, műfordító, képzőművész.

Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). Ekkor már túl volt élete meghatározó élményén, az 1909-ben kezdődött gyalogtúrán, mely Párizsba vitte – ennek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldolgozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében (1927–1935). 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, melyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak.

Kassák nevéhez több izmus is köthető (melyekről a halála után, 1972-ben megjelent, Az izmusok története című művében is ír), összefoglalva azonban a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük. A konstruktivizmus, melynek hazai korszaka épp a Ma bécsi korszakával veszi kezdetét, a természet rendezetlenségével szemben az emberi kultúra szervezőerejét hirdeti. Világképe szerint a célszerűség és a társadalmi hasznosság jegyében kell átformálni embert, s világot egyaránt annak érdekében, hogy a szociális igazságosság megvalósuljon. Kassák konstruktivista kiáltványai: Képarchitektúra (1922), Vissza a kaptafához (1923), A konstruktivizmusról (1922).

Az 1910-es években kibontakozó forradalmian új stílusirányzatokkal, melyekkel külföldi utazásai során ismerkedett meg. Erre az időszakra esett az avantgárd, expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus kialakulása. A magyar művészetben nincs még egy olyan alkotó, akinek munkásága annyira elválaszthatatlan lenne ezektől a mozgalmaktól, mint Kassáké.

vadnay l

 

hacsek es sajoVadnay László (Budapest, 1904. március 21. – Budapest, 1967. április 18.) író, humorista, konferanszié, film-forgatókönyv író; a Hacsek és Sajó jelenetek illetve figurák megteremtője.

Újságíróként az 1920-as évek elején -Reggeli Újság munkatársaként-, találkozhatunk először nevével. Rövidesen, mint kabarészerző is ismertté vált. A Hacsek és Sajó jelenetek és annak újszerű párbeszédes dramaturgiájának életre hívójaként, a magyar kabaré klasszikusai között emlegetik. Állítása szerint a kávéházi bősz vitatkozók jelenetéből több mint ezret írt. Ezen túlmenően kétszázat is meghaladja a jelenetek, egyfelvonásosok, egész estés darabok és forgatókönyvek száma.

 

gyulai iGyulai István (Budapest, 1943. március 21. – Monte-Carlo, 2006. március 12.) sportriporter, a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkára.

Gyulai István atlétaként kezdte pályafutását, először a Bp. Honvéd, majd a BEAC színeiben, rövidtávú futószámokban összesen 28-szor nyert magyar bajnokságot, 1961-1969 között válogatott volt. Az 1963-as Universiádén arany, az 1965-ösön pedig ezüstérmet szerzett. Elindult az 1964-es tokiói olimpián is.

Gyulai az ELTE-n szerezte diplomáját, négy idegen nyelvet beszélt. Az egyetem után a Magyar Televízió újságírója lett, ahol az 1972-es téli olimpiával kezdődően több világeseményről és olimpiáról tudósított. Később a Telesport főszerkesztőjeként folytatta munkáját, egészen az IAAF főtitkári posztja elnyeréséig.

Gyulai 1984-től dolgozott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnél (IAAF), 1991-ben a szervezet főtitkárává választották, azóta ezen a poszton tevékenykedett. Beosztása mellett ellátta a sajtórészleg elnöki beosztásával járó feladatokat is.

Magyarországon 1991-től 2001-ig az Atlétikai Szövetség alelnöke volt, távozásakor tiszteletbeli elnöki címet kapott.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés