In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

                                                                           Csokonai Vitéz Mihály: A tavasz

csokonai a tavasz

                                                                                 Az egész világ feléledt,
                                                                                 S az elérkezett tavasznak
                                                                                 Örömére minden örvend:
                                                                                 Csak az egy Vitéz nem örvend.
                                                                                 Enyelegnek a juhnyájak,
                                                                                 Tehenek, lovak futosnak,
                                                                                 Danol a pacsirta s a pinty:
                                                                                 Az egész berek homályja
                                                                                 Zeneg édes énekekkel:
                                                                                 Egyedül csak én kesergek.
                                                                                 Ihon, a kinyílt mezőkben,
                                                                                 Ligetekbe, rétbe, kerten
                                                                                 Hiacintok illatoznak,
                                                                                 Tulipánok ékesednek,
                                                                                 Mosolyognak a virágok:
                                                                                 De mi kedvem a tavaszban,
                                                                                 ha az ő viráginál szebb
                                                                                 Lili nem virít ölemben?

kellemes ebredest

viz vilagnapja

A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

                                                      Szabó Lőrinc: Egy pohár víz

szabo lorinc egy pohar viz

                                                                                                 (részlet)
                                                                                  Víz, még sohse láttalak;
                                                                                  és lelkem sok szennye-bűne
                                                                                  boldogan megszégyenűlve
                                                                                  érzi, milyen tiszta vagy.
                                                                                  Jég vagy! tűz vagy! gyönyörű!
                                                                                  Tündértestü meztelenség,
                                                                                  voltam én is, és leszek még,
                                                                                  mint te, olyan egyszerű?

                                                                           Kosztolányi Dezső: Vizek, vizek...

kosztolanyi vizek

                                                                                               (részlet)
                                                                                   Vizek, vizek:
                                                                                   zengjétek szörnyű bánatom,
                                                                                   vigyétek a gyászhírt tovább csak
                                                                                   a mormoló nagy óceánnak,
                                                                                   hogy éget a könny, fájdalom...
                                                                                   vizek, örök vizek!
                  

                                                                                  Ess, eső, ess!

ess eso

                                                                                   Népi mondóka
                                                                                   Ess, eső, ess!
                                                                                   Hónap délig ess!
                                                                                   Búza bokrosodjon,
                                                                                   Zab szaporodjon!
                                                                                   Az én hajam olyan legyen,
                                                                                   Mint a csikó farka,
                                                                                   Még annál is hosszabb,
                                                                                   Mint a Tisza hossza!
                                                                                   Még annál is hosszabb,
                                                                                   Mint a Duna hossza!
                                                                                   Még annál is hosszabb,
                                                                                   Mint a tenger hossza!

                                                                               Petőfi Sándor: A Tisza

petofi a tisza

                                                                                           részlet)
                                                                             Késő éjjel értem a tanyára
                                                                             Fris gyümölcsből készült vacsorára.
                                                                             Társaimmal hosszan beszélgettünk.
                                                                             Lobogott a rőzseláng mellettünk.
                                                                             Többek között szóltam én hozzájok:
                                                                             –Szegény Tisza, miért is bántjátok?
                                                                             Annyi rosszat kiabáltok róla,
                                                                             S ő a föld legjámborabb folyója..
                                                                             Pár nap mulva fél szendergésemből
                                                                             Félrevert harang zugása vert föl.
                                                                             Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
                                                                             S tengert láttam, ahogy kitekinték.
                                                                             Mint az őrült, ki letépte láncát,
                                                                             Vágtatott a Tisza a rónán át,
                                                                             Zúgva, bőgve törte át a gátot,
                                                                             El akarta nyelni a világot!

                                                                           Juhász Gyula: A nagy víz emlékére

                                                                                                (részlet)
                                                                             A csöndes város, mely száz évek óta
                                                                             Dolgos magyarság víg tanyája volt,
                                                                             A magyar Isten írása a porban
                                                                             Lett értelmetlen, üres, csonka, holt.
                                                                             A kikeleti szél az elmúlásról
                                                                             Fütyült fölötte vészes éneket
                                                                             És a romokból és a pusztulásból
                                                                             A kútágas az ég felé meredt.
                                                                             Nemcsak halál harangja volt ez akkor,
                                                                             Föltámadást is hirdetett szava
                                                                             És nem csupán az ár tört át viharzón,
                                                                             De hajnalt is hozott ez éjszaka.
                                                                             A vízben bölcsők ringanak, az élet
                                                                             Fölsír a gyászból, mint a csecsemő,
                                                                             Mert nem lehet halálos az ítélet,
                                                                             Míg megterem itt búza és erő.
                                                                             A törpe viskó a nagy vízbe dőlhet,
                                                                             De a magasba lendül a torony
                                                                             És délibábja reszket a jövőnek
                                                                             Az enyészetbe omló romokon.

1 miksa nemet romai szent romai birodalom valasztott csaszara

 

 

I. Miksa (Bécsújhely, 1459. március 22. – Wels, 1519. január 12.), németül: Maximilian I., német-római császár, német király, Ausztria főhercege, Stájerország, Karintia, Krajna hercege a Habsburg-házból. Első felesége révén Burgundia, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia hercege, Flandria, Hollandia, Zeeland, Artois, Hennegau, Burgundia (Franche-Comté) grófja. Második felesége révén Bretagne hercege iure uxoris. Első felesége halála után a fia kiskorúsága idején a németalföldi tartományok régense.

daranyi kalmanPusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1.) politikus, miniszterelnök.
A forradalmak után 1920-ban Győr és Komárom vármegyék és Győr város kormánybiztosa, majd 1923-tól főispánja. Ebben az évben Moson vármegye főispánjává is kinevezték, majd 1924-től kezdve az 1923-as megyerendezés során létrehozott Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye főispánjaként folytatta munkáját Az 1926-os választásokig. Mivel ott mandátumot szerzett az Egységes Párt színeiben, főispáni tisztségéről lemondott. 1935-től földművelésügyi miniszter. Politikai tevékenysége mellett mindig irányító szerepet játszott a gazdatársadalmi mozgalmakban. Emellett a református egyházi életben is szerepet játszott, mint az egyetemes konvent és zsinat tagja. 1936-ban titkos tanácsosi címet kapott.

Darányi-kormány

1938 daranyikormany preview

Forrás: Bojár Sándor: Fél évszázad pillanatai - Corvina, 1980.
Ülő sor balról: Imrédy Béla, Kánya Kálmán, Darányi Kálmán, Rőder Vilmos, Széll József, Hóman Bálint. Álló sor balról: Bárczy István, Marschall Ferenc, Bornemisza Géza, Mikecz Ödön, Reményi-Schneller Lajos.

Illés Béla (Kassa, 1895. március 22. – Budapest, 1974. január 5.) kétszeres Kossuth-díjas író, újságíró.
Regényei a Magyarországi Tanácsköztársaság eseményeit, a forradalomhoz vezető utat elevenítik fel. A szovjet hadsereg őrnagyaként részt vett Budapest ostromában. Őrnagyi beosztásában ekkortájt jelentette ki, hogy a szovjet katonaság számára "a magyar nők is a szabad zsákmány körébe tartoznak" 1950-1956 között az Irodalmi Újság főszerkesztője volt. 1957-1959 között az Élet és Irodalom szerkesztő bizottsági tagja volt.

podjebard gyorgy cseh kiralyPodjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita királya. Hunyadi Mátyás első apósa.
Régi cseh nemesi családból származott. Amikor Zsigmond király halála után a katolikus főurak 1438-ban Albert osztrák herceget választották királlyá, Podjebrád a huszitákhoz csatlakozott, akik a lengyel Kázmért hívták meg a cseh trónra. Utószülött V. László kiskorusága alatt a königgrätzi (Hradec Králové) kerület kapitánya lett, majd 1444-ben a huszita párt vezére. 1448-ban meglepte Prágát, kiszorította a katolikus urakat és hivatalnokokat. Prága várkapitányát, Neuhausi (Jindřichův Hradec) Meinhardot fogságba vetette. Ezért Neuhausi Ulrikkal és a katolikus főurakkal háborúba keveredett, mely 1450-ben Meinhard szabadon bocsáttatásával végződött. Ezután Frigyes meisseni grófságot támadta meg, Drezdáig jutott és Gerát is elfoglalta. György 1449-ben özvegyült meg, ikerlányai születése után néhány nappal.
1452-ben az egész ország elismerte kormányzónak, és amikor László király 1457-ben meghalt, Podjebrádot 1458. március 2-án királlyá választották. A koronázást azonban csak úgy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megígérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. Morvaország, Szilézia és Lausitz (Lužice) elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Amikor azonban az egyháznak tett ígéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, II. Piusz pápa az egyezséget semmisnek nyilvánította és csak III. Frigyes német-római császár közbenjárására nem sújtotta Podjebrádot egyházi átokkal. II. Pius 1464-ben bekövetkezett halála után utóda II. Pál pápa mégis átokkal sújtotta és keresztes hadat hirdetett ellene.
Mátyás magyar királynak, aki korábban Podjebrád leányát, az 1464-ben elhunyt Katalint vette feleségül, a cseh rendek felajánlották a koronát, ezért 1468 áprilisában III. Frigyessel szövetkezett és elfoglalta Morvaországot. 1469 elején azonban békét kötött egykori apósával, mely szerint ki fogja békíteni őt az egyházzal. Ennek ellenére Mátyás 1469. május 3-án Csehország királyává koronáztatta magát Brünnben, mire Podjebrád Ulászló lengyel herceget ajánlotta a rendeknek, és a maga fiai számára csak a családi vagyont biztosította. A harc tovább folyt 1471-ig, amikor Podjebrád Mátyással alkudozásokba bocsátkozott, de közben meghalt.
John Canton (Stroud, Gloucestershire, 1718. július 31. – London, 1772. március 22.) angol fizikus és tanár.
Sok kisérletet végzett az elektromosság területén. Canton találta fel az elektromosság előállítására az amalgám használatát az üveg dörzsölésére olajozott selyem helyett. Az üvegen képződő elektromosság nemére nézve azt állapította meg, hogy az a dörzsölt felülettől függ, hogy csiszolt üveg dörzsölés által pozitív, homályos pedig negatív elektromosságú lesz. Canton szerkesztette az első elektroszkópot, mely cérnán függő, szekrényben elhelyezett bodzabél golyóból állott. Kimutatta, hogy hogyan lehet egy elszigetelten felállított leydeni palackot a két fegyverzet váltakozó megérintése által lassanként kisütni és hogyan lehet a szikrák mennyiségéből, melyeket egy elszigetelt vezetővel közöltünk, a palack töltésének fokát meghatározni. Érdekes kísérleteket tett arra nézve, hogyan lehet légmentesen elzárt üvegedényt elektromossá tenni. Felfedezett t. i. egy foszforeszkáló anyagot, melyet osztrigahéjból és kénből lehet előállítani, ezenkivül egy módszert talált ki, amellyel a Föld mágnességével lehet mágnesezni és fölfedezte a víz összenyomhatóságát.

almasy laszlo grofZsadányi és törökszentmiklósi Almásy László (Borostyánkő, 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.) utazó, Afrika-kutató, felfedező.
Almásy László Ede néven, a család borostyánkői várában született. A borostyánkői birtokot még nagyapja, Almásy Ede szerezte, aki a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt 1872-ben. Édesapja az Ázsia-kutató, Almásy György (1867-1933), édesanyja Pittoni Ilona volt. A család 1892-ben költözött Borostyánkőre. Szülei házasságából 3 gyermek született; Lászlónak egy János nevű bátyja, valamint egy Georgina nevű húga volt.
Családja az Almásy család azon ágából származott, amely nem volt jogosult a grófi cím viselésére. Ő maga a következőképen írt erről:
„ Meg lehetsz róla győződve, eleget védekeztem a nekem itt bőven kiosztott rang ellen. Személyes tájékoztatásodra engedd meg, hogy ennek a visszás helyzetnek alábbi magyarázatát adjam: Őfelsége, IV. Károly király trónra lépésekor nagyatyám fel lett szólítva, hogy mint az egyik zsadányi és törökszentmiklósi Almásy hitbizomány tulajdonosa, adja be családunk többi ágainak rangjára való emelésének kérvényét. A kérvényt 1917-ben Őfelsége ellátta kézjegyével, mivel azonban nagyatyám elhalálozott, bátyámnak kellett volna azt ellenjegyzés végett a m. kir. minisztertanácsnál kijárni. Tekintettel a háborúra bátyám ezt nem tette, és az okmány így mai napig csonkán fekszik levéltárunkban.

Amikor Őfelsége 1921-ben Szombathelyen tartózkodott, mint szárnysegéd voltam beosztva melléje, s ez idő alatt a Király - emlékezve az általa jegyzett beadványra - következetesen grófnak szólított, ez aztán az akkori legitimista körökben folytatódott és a sajtóban is fel-felmerült. Képzelheted, mily gyakran kerülünk abba a helyzetbe bátyámmal, hogy tiltakoznunk kell a grófi címzés ellen, amihez azonban sokan saját hiúságuk kielégítésére ragaszkodnak.
Almásy hivatalos okmányaiban és kiadott könyveiben sem szerepel a grófi cím neve előtt. A borostyánkői vár tovább erősítette a külvilág szemében a grófi rangot, azt azonban kevesen tudták, hogy az László bátyának nevén volt.
almassy laszlo zichy nandorAlmásy László és Zichy Nándor első felfedező útja repülőn - 1931. augusztus 21, Mátyásföld, Budapest1932. május 1-jén tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura oázist, felfedezőtársai Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton voltak. A csapat felfedezte a Gilf Kebír fennsík északi fővölgyét, a Vádi Abd el Malikot. A csapat a homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítette meg Zarzurát. A helybeliek csak a keréknyomok láttán hitték el Almásynak, hogy a homoktengeren keresztül érte el Zarzurát, és az Abu Ramla (a Homok Atyja) nevet adták neki.
Almásy 1934-ben és 1935-ben térképezte fel a Szahara közepén található Nagy homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot.
Miután az olaszok 1940-ben vereséget szenvedtek, a németek olyan segítséget akartak, aki jól ismeri a sivatagot. Almásyt találták a legmegfelelőbbnek erre a szerepre, hiszen ismeretei mellett kapcsolatokkal is rendelkezett. Almásy ekkor a magyar légierő kötelékében teljesített szolgálatot. 1941. február 8-án a német hadsereghez vezényelték, és tartalékos tisztként a Rommel által vezetett Afrikakorpshoz került, ahol mélységi felderítőként szolgált. Néhány hónapos kiképzés után Heinkel és Junkers gépekre szerzett jogosítványt. Az ő nevéhez fűződik a Salaam-művelet, melynek célja az volt, hogy két német hírszerzőt (Johann Eppler és Hans Gerd Sandstede) az angol vonalak mögé, Asiutba juttasson, egy 5600 km hosszú, víz nélküli úton. Mivel az angolok megfejtették a németek által használt rejtjeleket, folyton a német felderítőcsoport nyomában voltak. Almásy többször mentette meg a műveletet. Az elhagyott angol autók benzinével pótolta a csapatnak hiányzó üzemanyagot. A benzin helyére homokot tett, hogy az angolok autója lerobbanjon. Mindezt a legnagyobb körültekintéssel vitte véghez, a tartályba nem jutott homokot gondosan letörölte, arra is vigyázott, hogy ne ugyanannyi homok kerüljön az autókba, hogy ne egyszerre menjenek tönkre. A kalandos útról Rommel seregénél Líbiában című könyvében ír. Tetteiért a Vaskereszt kitüntetésben részesült.
Budapestre visszatérve szerepet vállalt az üldözött zsidók mentésében. Budapesti, Horthy Miklós úti 220px-almasy laszlolakásában, 1944 novemberében több üldözött zsidónak is menedéket nyújtott. Többek között Fuchs Jenő olimpiai bajnok fiát, Györgyöt is rejtegette. A német seregben kapott egyenruhát és kitüntAlmásy személyéről mintázták Az angol beteg című játékfilm címszereplőjét. A film egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutat be részleteket Almásy kutatásairól és életéből, az általa felfedezett sziklafestményekről és a háború előtti Egyiptomról.
Afrikai évei alatt került egyszer a légierő kórházába, hogy tolmácsoljon egy sérült kanadai pilóta mellett. A főhadnagy ülésével együtt kiszakadt lövést ért gépéből, de olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy az orvosok nem tudtak rajta segíteni, és egy héttel később elhunyt. Almásy visszaemlékezéseiben is szerepel ez a történet, és erre épül a kilenc Oscar-díjjal jutalmazott film alaptörténete.etéseit (első- és a másodosztályú vaskereszt) viselve többször elzavarta a razziázó nyilasokat.

 

>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés