In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

imagescack564m                                                     

                                                       Utassy József: 1941.III. 23.

imagescast35jo                                                A negyvenegyes tavasz harmadik napján
                                                megszült egy napraforgó arcú asszony,
                                                hogy ebben az égkupolás alkotóház-világban
                                                mutassam föl a szépet, a jót,
                                                s mondjam ki bátran
                                                az igazságot.

 

Március 23. – Meteorológiai Világnap

imagescadixy7y

1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként. Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP megünneplését, s azt azóta minden évben március 23-án tartják.

meteorologia

Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. Az 1950-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Tevékenységi körébe elsősorban a meteorológiai szolgálat világméretű kiépítése, a tagországok közötti gyors időjárási tájékoztatáscsere megszervezése tartozik. A megrendezett világnapok középpontjában mindig egy-egy időszerű témakör áll.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

imagescavtc2f9 

                                                                           Tompa Mihály: A vihar
                                                                                              (részlet)

                                                                           Setétség fogja be jöttömre az eget,
                                                                           Viz áradással, hegy omlással fenyeget,
                                                                           S reng a föld, mintha el-mulnia kellene.
                                                                           Mi bajod gyáva szív? Miért versz annyira?
                                                                           Miért ellenem a meddő átok s ima;
                                                                           Nem vagyok én a rom s kiirtás szelleme!
                                                                           A kikelet, nyár s tél örök rendben jön el,
                                                                           Sugárt hint a nap, az anyaföld szűl, növel,
                                                                           Kutfejéről a gyors folyó alázajog;
                                                                           Havaznak a felhők, majd esőt ejtenek,
                                                                           Forró lávát szórnak a tűzhányó hegyek,
                                                                           - Én is csak tisztemet végzem, mikép azok!

                                                                          Lator László: Vihar
                                                                                        (részlet)

                                                                           Egyre kékül az ég, a vihar közeleg,
                                                                           roppant felhő tárja ki fémes szárnyát,
                                                                           parttalanul tör a szél a vizekre,
                                                                           vércse sikoltoz tépett erdők vad moraján át.
                                                                           Ím a vihar most ránk csap, ránk a sötétlila
                                                                           csendből, a szaladó nap villog acélos tollán.
                                                                           Gyöngyházszínü galambot, remegő
                                                                           testü galambot sodor a sugaras orkán.
                                                                           Erdők, szerelem, remegő szerelem, erdők,
                                                                           völgyek rohannak a távol tárt kapujának.
                                                                           Ím a vihar – csattog a fénylő ostor,
                                                                           zászlóként kavarognak a szélben a tájak.

imagesca80rvia

                                                                           Nemes Nagy Ágnes: Vihar
                                                                                             (részlet)
                                                                           Egy ing rohan a réten.
                                                                           Nap-éj-egyenlőségi viharban
                                                                           a szárítókötélről elszökött,
                                                                           s most rogy-rohan Medárd-zöld fű fölött
                                                                           egy sebesült katona testtelen
                                                                           koreográfiája.
                                                                           Ott futnak ők. A vásznak.
                                                                           Villámok torkolattüze alatt
                                                                           már hadseregnyi végső mozdulat,
                                                                           ahogy rohannak, zászlók, lepedők,
                                                                           egy hasonlíthatatlan szisszenéssel
                                                                           lehasadt orrvitorla, rongy,
                                                                           a szünhetetlen zöld mezőben
                                                                           bukóban, kelőben,
                                                                           egy tömegsír legvégső vásznait
                                                                           mutatják lobbanásaik.
 

250px-simonyi-semadamSimonyi-Semadam Sándor (Csesznek, 1864. március 23. – Budapest, 1946. június 4.) ügyvéd, politikus, Magyarország miniszterelnöke 1920. március 15. – 1920. július 19. között. Nagy műveltségű és széles látókörű ember volt. Tagja volt a Magyar-Japán társaságnak és kutatta a keleti nyelveket.
A Második Magyar Királyság 3. miniszterelnöke
Hivatali idő
1920. március 15. – 1920. július 19.
Előd Huszár Károly
Utód Teleki Pál
Politikai pályafutása Németújváron kezdődött, amikor 1901-ben néppárti politikusként országgyűlési képviselővé választották. Az őszirózsás forradalomat követően a Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől. A Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és túszként fogva tartották. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően a párt vezetőjeként tért vissza a politikai életbe. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották, és február 18-án a nemzetgyűlés első alelnöke lett.
Simonyi meglehetősen zavaros időszakban, az első világháború utáni időben töltött be állami vezetői tisztségeket. 1920. március 15. - 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. A miniszterelnöki poszton kívül, amelyre Horthy Miklós, Magyarország kormányzója nevezte ki ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. A megbízást a tiszántúli valasztásokig fogadta el. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. A szerződés aláírása (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) és a tiszántúli választások után lemondott. Lemondását követően 1921 tavaszán, az első királypuccs után még belépett az Országos Kisgazda- és Földműves Pártba, de 1922-től már nem vállalt további politikai szerepet.

ssemk

A Simonyi-Semadam-kormány. Álló sor: balról jobbra: Soós Károly, Sokorópátkai Szabó István, Bleyer Jakab, Haller István, Benárd Ágoston, Nagyatádi Szabó István. Ülő sor: Ferdinandy Gyula, Simonyi-Semadam Sándor, Emich Gusztáv, Rubinek Gyula, Korányi Frigyes

vecsey

 

vecsei, böröllői és izsákfai Vecsey Ferenc (Budapest, 1893. március 23. – Róma, 1935. április 5.) a Vecsey család híres hegedűművésze.
Atyja, Vecsey Lajos, majd Hubay Jenő tanítványa, Berlinben Joachim Józsefnél tanult. 10 éves korában Berlinben lépett fel először, hangversenyútjai során bejárta Amerikát és Kelet-Ázsiát is. Elegáns játékmodorával, virtuóz készségével világhírt szerzett. Zeneműveket is írt: Magyar virtuóz szólódarabok hegedűre (Valse triste stb.); szalondarabok.

  

Hamvas Béla, (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.
Hamvas Béla emléktáblája egykori lakhelyén, az Erzsébet királyné útja 11. szám alatt„…csak akkor lehettem volna boldog,
ha egy lettem volna a tizenkettő közül
és őt hallottam volna” (Hamvas Béla: Unicornis)
„A pácban mindenki benne van. ” (Hamvas Béla: Karnevál)
"Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki" (Hamvas Béla: Az öt géniusz)
Hamvas Béla számára az írás a mindennapi praxis része volt, ima és jóga-gyakorlat, az éberség megőrzésének - számára - legalkalmasabb eszköze. Műfajául az esszét választotta, ami kísérletet jelent; minden írása, a regényeket is beleértve, esszészerű.
Az éberség mellett írói, gondolkodói és emberi létszemléletének meghatározó kulcsfogalmai a derű, realizálás, univerzális orientáció, alapállás, üdv és a hagyomány.

Hamvas Béla: A barátság
(részlet A láthatatlan történet című esszékötetből)

Platón azt mondja, hogy a közösség ősszava a törvény, Aristotelés azt mondja, hogy a Philia . Mindkettőnek igaza lehet. Ami a közösséget egybetartja, az a lények fölött levő törvény. De ami a közösséget megalkotja, az a lényekben élő barátság. Philia barátságot jelent, de ez a barátság nem eszme. Sokkal inkább maga is lény. Ahol viszály van, ott feltételezhető, hogy jelen van Arés, a viharos; ahol szerelem van, ott feltételezhető, hogy jelen van Aphrodité, az ellentéteket felolvasztó; ahol barátság van, feltételezhető, hogy jelen van Philia istennő. S Aristotelés úgy gondolja, ha sok ezer és millió ember egy helyütt lakik, egy nyelvet beszél, egy hagyományt ápol, egy erkölcsi rendet tart - ez mind Philia istennő jelenlétének csodája. Nélküle igaza lenne La Bruyere-nek, aki azt mondja: meg vagytok lepve, hogy az emberiség nem él egy államban, nem hisz egy vallásban, nem beszél egy nyelvet - ha az emberi jellemek, vérmérsékletek, tehetségek, értelmek sokszerűségét és különbözőségét nézem, én inkább azon vagyok meglepve: két ember is meg tud lenni egyetlen fedél alatt, anélkül, hogy reggelre egymást megfojtaná. Philia istennő csodája, hogy egymásra vicsorgó lények között van olyasmi, hogy közös lakás és közös nyelv és közös szokás. Nélküle csak magányos dúvadak lennének. A közösséget Barátság istennő teremti, és ezért a közösség ősszava: Philia.

 

Galántai herceg Esterházy Pál Mária Lajos Antal (Kismarton, 1901. március 23. – Zürich, 1989. május 25.) herceg a viszontagságos 20. században az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa.

A trianoni döntést követően a család birtokai kettéváltak: 128 ezer hektár maradt Magyarországon, míg közel 66 ezer hektár Ausztriában. Ez utóbbi mintegy 10 százalékát tette ki a Magyarországról lehasított Burgenland, az új tartomány területének. Esterházy Pál herceg, aki Európa egyik leggazdagabb emberének számított, politikai és társadalmi értelemben visszavonult életet élt. 1927-ben a felsőház megalakulásakor nem volt hajlandó iratait benyújtani és a felsőház munkájában részt venni. Mindössze a katolikus egyház civil szervezetének, a Magyar Katolikus Akciónak elnökségi tisztét töltötte be rövid ideig.

A múlt század húszas és harmincas éveiben a család és Ausztria, valamint Burgenland kapcsolata konfliktusmentes volt. A kismartoni kastélyt és más birtokokat a város rendelkezésére bocsátották. Az Anschluss azonban jelentős változásokat hozott 1938-ban. A nácik politikai ellenfelet láttak a hercegben, és lépéseket tettek az Esterházy-javak eltulajdonítására. Ebben az időben Pál Magyarországon élt, nem kereste fel burgenlandi családi birtokait, sem Kismartonban, sem Fraknón. A második világháború végén itthon is feszültté vált a politikai helyzet. A nyilasok hatalomátvételekor Pál egy olyan csoporttal állt kapcsolatban, amely aktívan fellépett a zsidók deportálása és kiirtása ellen.

1945 után a herceg összes magyarországi birtokát elkobozták, földbirtokait felosztották. 1946-ban Pál herceg házasságot kötött Ottrubay Melindával, a Magyar Állami Operaház primabalerinájával. A házaspár Budapesten élt, egyszerű körülmények között. 1948. december 2-án Pál herceget négy titkosrendőr letartóztatta otthonában. Esterházy feleségének az életrajzi filmben elhangzó visszaemlékezése szerint letartóztatást végző rendőrcsoport vezetője, Esterházy felszólítására Bárd Károly századosként szabályosan igazolta magát. A József körúti háromszobás lakásban házkutatást tartottak, könyvtárát lefoglalták a Országos Széchényi Könyvtár számára. A herceget az ÁVO börtönében hallgatták ki, majd Mindszenty bíborossal együtt koncepciós per áldozatává vált. Az államrend megdöntését célzó összeesküvésben való részvétellel és devizavétséggel vádolták. 1947-ben feleségével el kívánták hagyni az országot. Ekkor többek között Francis Spellman bíboros közvetítésével átvettek egy 10 ezer amerikai dollárról szóló csekket, amit az New Yorkból küldött a magyar katolikus egyház támogatására. Az ÁVO Mindszenty bíboros munkatársaitól értesült erről, és azzal vádolta meg Pál herceget, hogy túlzottan magas árfolyamon vásárolta meg a csekket, támogatva ezzel a bíboros Habsburg-restaurációs összeesküvését. A kínzások hatására „beismerő vallomást” tett, majd az ezt követő perben, ahol IV. rendű vádlottként szerepelt, 15 évi börtönre és vagyonvesztésre ítélték.

1946-ban az ausztriai szovjet katonai közigazgatás a még megmaradt burgenlandi birtokokat, mint német tulajdont jogellenesen lefoglalta. Az erdő-, és mezőgazdasági birtokok, kastélyok, udvarok, gyárak és műgyűjtemények az 1955-es osztrák államszerződés időpontjáig szovjet végrehajtási zárgondnokság alatt maradtak, ezeket erősen megrongálva, illetve kifosztva hagyták hátra. A szovjet csapatok Ausztriából való kivonulása után a magyar kommunista vezetés megkísérelte megszerezni az ottani Esterházy-birtokok feletti rendelkezés jogát. A magyar hatóságok érveit, miszerint Esterházy Pált vagyonvesztésre ítélték, az osztrák hatóságok, elsősorban a Rudolf Kirchschläger vezetése alatt álló Külügyminisztérium emberi jogi irodája, elutasították.

Az 1956-os forradalom során a herceg kiszabadult politikai fogságából. Az ausztriai vagyonát kezelő osztrák hivatalnokok és tanácsadók segítségével tudta elhagyni az országot. Feleségével együtt Svájcban, Zürichben telepedett le. Burgenlandban 1946–1947-ben, 1956-ban és 1964–1968-ban az Esterházy-birtokok a különféle politikai pártok földreform- és államosítási követelései a politikai viták középpontjában álltak. Az 1960-as években az Osztrák Szocialista Párt a választási küzdelmekben sikeresen használta fel a család vagyonelkobzásának kérdését. 1970 után enyhült a feszültség a politikai vezetés és a Zürichben élő herceg között.

A történelem viharai által meghurcolt, humanista Dr. Esterházy Pál herceg 1989. május 25-én hunyt el zürichi otthonában.

imagescaoasdk4Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.
Az 1655. március 15-ei pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta. Ebbéli minőségében jelen volt I. Lipót király koronázásán. 1661-ben a császári seregekkel volt baja, amelyek lázongtak, nem akarták elhagyni az országot. 1662-ben a protestáns ügyekben ő is tevékeny részt vett, mégpedig az ország javára. 1663-ban a törökök ellen harcolt. 1665-ben a trencséni és zólyomi fürdőkben tárgyaló összeesküvőkhöz csatlakozott. Zrínyi Miklós 1664. november 18-án bekövetkező halála után a mind kiforrottabbá váló szervezkedés vezetése az annak nevet adó Wesselényi Ferenc nádorra szállt, akit mindvégig támogatott a költő-hadvezér öccse, a báni széket bátyja után elfoglaló Zrínyi Péter. Wesselényi még az összeesküvés felfedezése előtt meghalt.

zsolnay vilmosZsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.) keramikusművész, nagyiparos.
Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). A Wartha Vince által feltalált, eozinnak nevezett lüszteres máz technikájának kidolgozásában is közreműködött. Gyára elsőként alkalmazta az eozinmázat dísztárgyain. 1873-tól bel- és külföldi kiállításokon mindenhol sikert aratott. Kiemelkedő sikere volt 1878-ban, hogy a párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat (Grand prix), s a francia Becsületrenddel is kitüntették. Később megkapta a Ferenc József-rendet, Pécs városa pedig díszpolgárrá avatta.

 2408624085

Tervezőként ő alkalmazott először neves képzőművészeket (így a korán elhunyt Klein Ármint is). A korszak nagy építészei előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-féle épületkerámiát, azaz az épületkülsőkön használható kőcserepeket.

 

zsolnay 3zsolnay9zsolnay porcelanzsolnay p 2zsolnay8zsolnay5zsolnay4zyolnay6

Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el, akkor a pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el.

 

Balázs Árpád, medgyesi (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.) zeneszerző, dalköltő.
Első sikeres nótáját 1902 márciusában írta (Gyere velem akáclombos falumba…). 1905-ben jelent meg az első nótakönyve, és húsz esztendő múlva már a hetedik önálló Balázs Árpád-daloskönyv került a boltokba. 1936-ig már több mint kétszáz Balázs-nóta és -népies műdal volt ismeretes, magyar költők verseit is megzenésítette.
Dalaiból
Balázs Árpád sírja Budapesten. Kerepesi temető: 46-1-2. Siklódy Lőrinc szobrász alkotása.
Gyere velem akáclombos falumba - első dala! (Fényes Loránddal)
Nem tudok én néked, csak virágot hozni (Farkas Imrével)
Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki (Farkas Imrével)
Itt hagyom a falutokat nem sokára (Éltető Ákossal)
Egy csillaggal szegényebb lesz nemsokára az égbolt (Fényes Loránddal)
Kantinosné angyalom (Antal Ivánnal)

Zenei ajánló:

Balázs Árpád - Ének a dalról - http://www.youtube.com/watch?v=18PtaKOxSKE

 

Csuka Zoltán (Zichyfalva, 1901. szeptember 22. - Érd, 1984. március 23.) vajdasági magyar költő, szerkesztő, műfordító.
1933-ban Érdligetre költözött, ahol folytatta írói tevékenységét. Megindította a Láthatár című folyóiratot 1933-ban, ő szerkesztette megszűnéséig, 1944 őszéig. 1945-től szerb, horvát, szlovén regényeket fordított. Még ebben az évben az Új Dunántúl felelős szerkesztője lett. 1946-tól a Magyar-Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára. 1950-ben koholt vádak alapján 15 évre ítélték, de 1955-ben rehabilitálták.
Művei
Mindent legyűrő fiatalság (versek, 1931)
Tűzharang (versek, 1933)
Életív (versek, 1936)
Sötét idők árnyékában (versek, 1939)
Buzgó kiáltás (válogatott versek, 1957)
Előretolt állásban (versek, 1966)
A szentendrei rebellis. Jakov Ignjatovic életrajza (1969)
Ellentmondás a halálnak (versek, 1971)
Csillagpor. Jugoszláv lírai antológia (1971)
Poezia (válogatott versek, 1975)
Az idő mérlegén (versek, 1977)
Bizonyságul (versek, 1983)

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés