In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

 joreg

 

                                                           Faludi Ferenc: Tavasz
                                                           Királyi múlatság erdőkben sétálni,
                                                           Árnyékos utcáin fel s alá járkálni,
                                                           Fülemile éneklésén,
                                                           Gyönge szellő legyezésén
                                                           Örömet nevelni,
                                                           Kedve szerint élni..."

 

jezusfu

 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„S én csüggtem ajkán… szótlanul… mint a gyümölcs a fán”

Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt e tájon. A jámbor néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Racionális elme nem látja itt az összefüggést, de lelkünk mélyén tudunk róla. A címben idézett Petőfi-sor a példa rá.
A legfőbb istenanya és a nőivarú, az istenfiú-gyümölcsöt termő világfa egymásnak megfelelő Föld és Tejút jelkép, láttunk már rá példát. A Bibliában a kép hasonlat-szinten maradt fenn, a messiási próféciákban, és az angyali üdvözlet szavaiban: „áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus”. A középkor látomásos festőinek fatábláin a faistenanya képzete ismét kivirágzik.

udvozlegy m

Csanádi Albert
Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére
Pange lingua
 virginalis

(16. század eleje)
Pange, lingua, virginalis
uteri praeconium,
quem ingressus Rex caelorum
formam sumpsit hominum,
et peperit sine viro
Virgo Mater filium.
Missus est ab arce poli
Gabriel ad Virginem,
oriundam de praeclaro
David regis germine,
desponsatam viro Ioseph
et Mariam nomine.
Ave, inquit, illibata
Virgo, plena gratia,
inter cunctas mulieres
benedicta filia,
cuius formam concupivit
Patris sapientia.
Illa tacens dum revolvit,
qualis salutatio
ista foret, mox audivit
referente nuntio:
Ne timeas, o Maria,
Dei digna Filio.
Invenisti nam gratiam
sola apud Dominum,
en concipies atque paries
Redemptorem hominum,
cuius nomen erit Iesus
suum salvans populum.
Erit magnus et Excelsi
Filius vocabitur,
et a Deo patris David
sedes ei dabitur,
et in domo Iacob sine
fine principabitur.
Et quomodo fiet istud,
nam virum non cognosco,
ait Virgo. Refert laeto
angelus oraculo,
Deum paris virginali
integro signaculo.
Nam Spiritus in te Sanctus
desuper illabitur,
a quo tuus venter virgi-
nalis faecundabitur,
et quem paris, Altissimi
Filius vocabitur.
Ne dubites, en, cognata
sterilis et vetula
Elisabeth, iam est sextus
mensis, quod est gravida,
quia nullum apud Deum
verbum impossibile.
Fiat mihi, sicut dicis,
ait Virgo nuntio,
en, ancilla summi Dei,
iussis eius annuo.
Mox concepit Deum sine
virili consortio.

           gyumolcso2                   

Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek
angyali dicséretét,
melybe szállva ég Királya
formát öltött, emberét,
és megszülte férfi nélkül
Szűzanyánk a gyermekét.
Mennyországnak küldötteként
Gábor angyal lejöve:
szűzhöz, kinek nemzetsége
Dávid király nemzete,
neveztetik Máriának,
s Józsefnek a jegyese.
Üdvözlégy, szólt, érintetlen
s kegyelemmel teljes lány,
áldott vagy te mindnyájuk közt,
asszony csak van valahány:
mert szépséged megkívánta
atyai bölcs tudomány.
Ő hallgatva míg töprengett,
mit jelentsen e szózat,
újra szól az égi küldött
ismételve e szókat:
ne félj, ne félj, ó, Mária,
Istent szülni méltó vagy.
Mert az Úrnál egyedül csak
te találtál kegyelmet,
megfogansz és megszülöd majd
megváltóját embernek,
Jézus lesz a neve néki,
ki üdvőzit népeket.
Nagy lesz ő, s a Magasságos
gyermekének hívatik:
Istentől majd Dávid atyánk
trónja néki adatik,
s Jákob népén, nemzetségén
örökké uralkodik.
S miként lesz az, kérdi a Szűz,
mert férfit nem ismerek,
az angyaltól víg jóslattal
hangzik rá a felelet:
Istent szülsz majd, de megtartod
a szüzességjeleket.
Mert a mennyek országából
a Szentlélek száll reád,
akitől a szűzi méhed
megfoganja a fiát,
atyjának ki mondhatja majd
magasságnak az Urát.
S hogy ne kétkedj, ím, rokonod,
a meddő s élemedett
Erzsébet is hat hónapja
hord méhében gyermeket,
mert az Úr amit kimondott,
lehetetlen nem lehet.
Legyen nekem igéd szerint,
mondja Szűz az angyalnak,
engedelmes lánya vagyok
a felséges parancsnak,
s méhe szűzen helyet adott
az isteni magzatnak.
Fordította Csonka Ferenc

 gyumolcso3

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához monda is fűződik, amely az ünneprontás hiedelemvilágába tartozik.
Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey-család szép barokk, szépen felújított kápolnája. Máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gőgjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott előlük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult, és felravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a kápolnát.
Bánóc (Banovce) mellett egy szlovák faluban történt, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, tehát a nagyböjt kellős közepén este egy házban zeneszó mellett vígan táncolt a falubeli fiatalság. Egyszer csak, amint javában táncoltak, megjelent a szobában egy fehér asszony, nyilván Mária, és a zenészektől azt kérdezte: Játszotok? Játszunk – felelték ezek. Az asszony: hát csak játsszatok! Azután a táncolóktól kérdezte: táncoltok? Táncolunk – mondták ezek rá nagy vígan. Nohát csak táncoljatok! E szavak után eltűnt. A muzsikások azóta is játszanak, a táncosok pedig táncolnak, nem tudják végét szakítani. A lábuk már bokán felül elkopott. A szoba falairól már mind lehullott a vakolat a szüntelen dobogástól. A gyertya ég, de soha el nem ég. Az egész szoba csupa korom és füst.

faludy fFaludi Ferenc (Németújvár, 1704. március 25. – Rohonc, 1779. december 18.[1]) jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító.
Németújvárott született nemes szülőktől; tanulmányait a retorikáig Sopronban végezte s 16 éves korában a jezsuita-rendbe lépett. Bécsben a Szent Anna nevű kolostorban két évi próbaidőt töltött el; azután Grazba küldeték, ahol a bölcseletet három évig hallgatta.
A távollét hazájától nemes keblében a haza szeretetét még erősebb lángra lobbantotta s arra az elhatározásra bírta, hogy nemzete elhanyagolt nyelvét fejlessze s alásüllyedt irodalmát tőle telhetőleg emelje s gazdagítsa.
Versformakészlete igen gazdag, noha tudatosan távol tartja magát a deákos formáktól. Faludi tudatosan keresi az összhangot a magyar népies és a nyugat-európai ritmika között. Igyekszik magyaros-hangsúlyossá változtatni az időmértékes formákat, és ezzel önkéntelen előfutára lett legújabb verstani törekvéseinknek is. A híres sorban - Fortuna szekerén okosan ülj - tulajdonképpen a magyar hangsúlyos daktilusokat valósította meg. A régi magyar, kizárólag hangsúlyos verselés és a XVIII. század végén kezdődő újfajta verselési törekvések között Faludi költészete a legfontosabb verstani állomás.

vasarhelyi pVásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.
1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.

vasarhelyi hid a gyoriek kis erzsebet hidja

lewey kLövői és lövőpetri Leövey Klára (olykor Löwey vagy Lövei, Máramarossziget, 1821. március 25. – Budapest, 1897. április 8.) pedagógus, író, újságíró.
Teleki Blankát 1851 májusában hurcolták el Pálfalváról Nagyváradra és a nála talált levelek nyomán nemsokára elfogták Leövey Klárát is a báró Sztojka család falu-szlatinai birtokán. Az Újépületben szenvedtek át két évi kínos vizsgálati fogságot. 1853. június 30-én Teleki Blanka tíz évi, Leövey Klára öt évi várfogságra ítéltettek, mert lázító könyveket osztogattak és harcosokat toborzottak; június végnapjaiban Kufsteinba szállították és a legridegebb cellába zárták őket. 1856. július 11-én Leövey Klára büntetésének ideje lejárt.
1859-ben visszatérve szülővárosába édesanyjához, unokatestvére Várady Gábor házánál telepedett meg, oktatva leánykáját Gabriellát. Még tíz hasonkorú és műveltségű lánykát vettek föl a háznál és így ott nevelőintézetet létesített; ez volt ez elődje a később a nőegyesület támogatásával létrejött nőnevelő intézetnek, amelyből a későbbi állami felsőbb leányiskola emelkedett ki. Az intézmény sikeresen működött, épületét már 1860-ban bővíteni kellett. 1861-től átvette az iskola igazgatását. A Habsburg-közigazgatás azonban nem nézte jó szemmel az iskolában folyó magyar szellemű nevelést és bezáratta az intézményt.
Az 1861. évi országgyűlés megnyíltával Leövey Klára is Pestre ment Váradyékkal, aztán az 1862. évet nagyrészt Teleki Blanka körében töltötte és vele együtt Párizsba utazott, ahol Teleki Blanka október 23-án meghalt, de ő még tovább időzött Párizsban a De Gerando család körében. Azután párizsi gyermekeket tanított; később pedig St. Ange-ban időzött Kiss Miklós honvédezredes és neje kastélyában.
1865-ben visszatért Erdélybe, s Teleki Miksa gróf gyermekei nevelésével és tanításával bízták meg Kendilónán. Még azután is, hogy nevelői tiszte véget ért, Kendilónán és Pálfalván De Gerando-nénál, majd a Vallyiék majtisi és Teleki Arvéd gróf drassói kastélyában tartózkodott; ami kevés idejéből maradt, azt Budapesten Várady Gáborék házánál töltötte.
Ekkor kezdett újságírással foglalkozni. Egyik megindítója volt a Máramarossziget című folyóiratnak, amelyben rendszeresen publikált is. Emellett sok cikke jelent meg a fővárosi és más vidéki lapokban is. Leövey Klára nyíltan vállalta az 1848-as hagyományokat, írásai többnyire visszaemlékezések a szabadságharcra. A kiegyezést elutasította: Deák Ferenc ellen, Kossuth mellett foglalt állást.
1889-ben a rohamosan fejlődő Budapestre költözött, a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakjává vált. Szellemi frissességét, tettrekészségét idős korára is megőrizte. 1894-ben Kossuth halálának alkalmából egy cikkében hitet tett Kossuth szellemi örökségének ápolása mellett.
Leövey Klára hazaszeretetben leélt hosszú, termékeny életének egy tragikus baleset vetett véget: Budapesten 1897. április 8-án egy omnibusz elgázolta és néhány óra mulva elhunyt. Búcsúztatására a fővárosban került sor, végső nyughelye azonban Máramarosszigeten, a református temetőben van: április 12-én helyezték őt örök nyugalomra abba a sírboltba, amelyet 1864-ben elhunyt édesanyja részére készíttetett.

bartok bSzuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének bartok2hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája A kékszakállú herceg vára. 1940-ben a fasizmus elől az Egyesült Államokba emigrált és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről.
Bartók kezdetben a klasszicista és a romantikus zene jellegzetességeit sajátította el, ami nem véletlen, hiszen környezetében a zene ezen irányaival találkozhatott.
A folklórkutatásai következményeként a népzenei nyelv teljesen beleépült zenéjébe, és nem csak azokba, amelyekben kifejezetten a népzene van előtérben.

220px-hugonnai vilma c 1890Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.
Helyenként „Hugonnay” alakban írják a nevét, ő maga mindig a „Hugonnai” alakot használta.
Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon.
1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem kapott, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett a zürichi egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját és orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.
1880 februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította a nosztrifikálást.
Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta „A nők munkaköre” című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.
1887-ben ismét férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. 1888-ban Vilma nevű leányuk született. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetését, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.
1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy Magyarországon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.
Hugonnai Vilma 1899 április-májusában sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel: az utóbbi élesen kritizálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. Ezt cáfolta meg írásában Hugonnai Vilma, sőt ösztönzője lett annak, hogy megírja „A nőmozgalom Magyarországon” című tanulmányát. Ebben nemcsak ellenérveket hoz fel a nőmozgalom ellenfeleivel szemben, hanem pontosan megjelöli a nők szerepét például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalja 1907-ben Fischer-Dückelmann „A nő mint háziorvos” című könyvének magyarul való megjelentetését. Sőt ezzel és más a no mint haziorvosmunkáival is bizonyította: az egészségügyi felvilágosítás elkötelezett híve.
Hugonnai Vilma és Wartha Vince sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-11-12.Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. A sajtóban 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanárral folytatott vitát a nők jogegyenlőségéről.
67 éves korában 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az első világháború ugyanis felvetette a nők tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.

szabo iId. Szabó István (Zalalövő, 1925. március 25. – Budapest, 2012. június 16.) bűvész, a Figaro Bűvészbolt alapítója. Eredeti foglalkozása: fodrászmester. Művészneve is innen származik: Figaro. A vendégkör egyik tagjától, Herczegh Jánostól tanult bűvészkedni. 1946 óta bűvészkedik.
Műsorában borbélyt alakított, a Figaro-műsorban különös fodrászkellékek kaptak szerepet (tűztálak, borotva, láng, cigaretta stb.). A belépő cigarettamanipuláció közben a borbélycégtáblát utánzó bűvészasztalon lángoló betűkkel égett ki a Figaro felirat. Rengeteget utazott külföldön, műsorával bejárta Európát.
Fia ifj. Szabó István szintén bűvész.

Claude Achille Debussy (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1862. augusztus 22. – Párizs, 1918. március 25.) francia impresszionista zeneszerző.

Zenei ajánló:
CLAUDE DEBUSSY: CLAIRE DE LUNE
http://www.youtube.com/watch?v=CvFH_6DNRCY&;list=AL94UKMTqg-9BeZ-zZZdfoZFRkRMmxEUs4

kertesz-eKertész Erzsébet (álnevei: Elbert S. Payne, Marjorie Wyne) (Szolnok, 1909. szeptember 29. – Budapest, 2005. március 25.) József Attila-díjas (2000) magyar író.
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes "csíkos könyvekben" jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről.
Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben, a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony című könyv. Utolsó kötete saját életrajzi regénye volt, amely néhány évvel ezelőtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel.
Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt.

Művei
Úrilányok (elbeszélések, 1929)
Gyönyörű nyár! (regény, 1935)
A családi panzió (regény, 1937)
Júliusi szerelem (regény, 1938)
Kislányok a nagyvárosban (ifjúsági regény, 1938)
Nagylányok (ifjúsági regény, 1938)
A ligeti nagytanács (gyermekregény, 1939)
Szonja (ifjúsági regény, 1939)
Kandi és Bandi az állatkertben (mese, 1939, 1950)
A szabadság angyala (regény, 1940)
Testvérke (ifjúsági regény, 1941)
Afrikai éjszakák (regény, 1941)
Cowboy csapda (regény, 1941)
Visszahív a préri (regény, 1941)
Zsuzsi vakációja (ifjúsági regény, 1941)
Négylevelű lóhere (ifjúsági regény, 1942)
Utazás Játékországban (meseregény, 1942)
Zsuzsi az intézetben (ifjúsági regény, 1942)
Nincs hozománya! (regény, 1942)
Zsuzsi Virágospusztán (ifjúsági regény, 1942)
Riport és szerelem (regény, 1942)
Zsuzsi a Vadrózsa Szövetségben (ifjúsági regény, 1943)
Zsuzsi menyasszony lesz (ifjúsági regény, 1947)
Zsuzsi férjhez megy (ifjúsági regény, 1947)
Zsuzsi pénzt keres (ifjúsági regény, 1947)
Csévi utca 11/d (ifjúsági regény, 1947)
Elizabeth (regény, 1948)
Mint fűszál a réten… (ifjúsági regény, 1950)
Kaland a Szamócában (ifjúsági regény, 1957)
Szonya professzor (ifjúsági regény, 1962)
Vilma doktorasszony (regény, 1965)
Teleki Blanka (regény, 1966)
Harriet regénye (regény, 1967)
Szendrey Júlia (ifjúsági regény, 1969)
Az első Gertrudis (regény, 1970)
Szamóca-lányok (ifjúsági regény, 1973)
Csipkebolt Brüsszelben (ifjúsági regény, 1974)
A lámpás hölgy (ifjúsági regény, 1976)
A tábornok lánya (ifjúsági regény, 1978)
Úttörő asszonyok (ismeretterjesztő, elbeszélés, 1979)
Bettina három élete (ifjúsági regény, 1981)
Kossuth Zsuzsanna (életrajz, 1983)
Jenny, Laura, Tussy (ifjúsági regény, 1984)
Titkos házasság (ifjúsági regény, 1985)
A fejedelemasszony (életrajz, 1986)
Zöldfa utcza 38 (regény, 1987)
A három Róza (regény, 1995)

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés