In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

tavaszi szel

                                                                     Tavaszi szél vizet áraszt,
                                                                      Tavaszi szél vizet áraszt,
                                                                      Virágom, virágom.
                                                                      Minden madár társat választ,
                                                                      Virágom, virágom.
                                                                      Hát én immár kit válassak,
                                                                      Virágom, virágom?
                                                                      Te engemet, én tégedet,
                                                                       Virágom, virágom.

viragkep

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

Tiszteletes edény

Jézus földi életének két végpontját két kehely jelzi. Az első kehely galambbal Mária teherbeesésének jelképe; az edény a Szűz teste, a belé merítkező galamb a Szentlélek. A második kehely (a Grál) a Megváltó kereszthalálát jelképezi. Ez áll a kereszt tövén, ezt tartják az angyalok a megfeszített sebei alá, ebbe folyatja a Bárány a vérét. A két kehely eggyé válik a mise kelyhében, amely Krisztus testét, a szentelt ostyát és vérét, a szentelt bort tartalmazza katolikus felfogás szerint. A mise rituálisan megismétli az utolsó vacsorán történteket, amikor Jézus a kenyeret és a bort mint saját testét és vérét osztotta el tanítványai között, mondván: „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lk 22,19).
A két szimbolikus kehely, a fogantatás- és haláljelkép végső fokon egy. A meghaló és feltámadó napisten „élete” örök visszatérés. Eltávozása visszatérés az anyai testbe, a földanyába, hogy ott újra fogantassék. Halála tetszhalotti, voltaképpen magzati lét, újjászületésének szükséges feltétele. Mária mint Jézus testének tartóedénye jelenik meg a litánia szövegében is: „Tiszteletes Edény”, „Mária, Aranyház”. Ez utóbbi megszólítás az oltár szekrénykéje, a tabernaculumra utal, mely az úrmutatót, s abban a szent ostyát őrzi. Az isten, illetve hérosz testét befogadó és kibocsátó edény képzete igen-igen régi, s kiterjesztődik az archaikus újjászületés célzatú áldozatokra, beavatási szertartásokra is.

 

dsida jeno-nagycs

                                                                Dsida Jenő: Nagycsütörtök
                                                   (részlet)
                                                   Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
                                                   jeleztek és a fullatag sötétben
                                                   hat órát üldögéltem a kocsárdi
                                                   váróteremben, nagycsütörtökön.
                                                   Testem törött volt és nehéz a lelkem,
                                                   mint ki sötétben titkos útnak indult,
                                                   végzetes földön csillagok szavára,
                                                   sors elől szökve, mégis szembe sorssal
                                                   s finom ideggel érzi messziről
                                                   nyomán lopódzó ellenségeit.
                                                   Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
                                                   a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
                                                   legyintett arcul. Tompa borzalom
                                                   fogott el, mély állati félelem.
                                                   Körülnéztem: szerettem volna néhány
                                                   szót váltani jó, meghitt emberekkel,
                                                   de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
                                                   Péter aludt, János aludt, Jakab
                                                   aludt, Máté aludt és mind aludtak…
                                                   Kövér csöppek indultak homlokomról
                                                   s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

 

nagycs a gyasz napja

Biblia – Jn 13,1–15 – A lábmosás

Szent István Társulati Biblia

Húsvét ünnepe előtt történt: Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette. Vacsora közben történt, amikor a sátán már fölébresztette az áruló Júdásnak, Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el. Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza. Mégis fölkelt a vacsora mellől, levetette felsőruháját, fogott egy vászonkendőt, és maga elé kötötte. Aztán vizet öntött egy mosdótálba, majd hozzáfogott, hogy sorra megmossa, s a derekára kötött kendővel megtörölje tanítványainak a lábát. Amikor Simon Péterhez ért, az tiltakozott: „Uram, te akarod megmosni az én lábamat?!” Jézus így válaszolt: „Most még nem érted, amit teszek, de később majd megérted.” Péter tovább tiltakozott: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!” „Ha nem moslak meg – felelte Jézus –, nem lehetsz közösségben velem.” „Akkor, Uram, ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” – mondta Simon Péter. De Jézus ezt felelte: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” Tudta, hogy ki árulja el, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.” Amikor megmosta lábukat, fölvette felsőruháját, újra asztalhoz ült és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.”

 

kanyadi nagycs

 

                                                                      Kányádi Sándor: Nagycsütörtökön
                                                                                                      (részlet)
                                                        nagycsütörtökön már kora délután odébbállnak
                                                        a vacsorát már ki-ki a maga nem föltétlenül
                                                        családi körében költi el nagycsütörtökön
                                                        már kora délután meglép aki csak teheti
                                                        nincs idegünk már a közös szorongáshoz
                                                        a közös de a külön-különi megszégyenítéshez
                                                        sem a kálvária a kivégzés ceremóniájához
                                                        ha legalább élőben menne mint minden este
                                                        a megváltott és meg nem váltott világ
                                                        minden híradójában latrok százai ezrei
                                                        mentődnek föl naponta pilátusok légiói
                                                        mossák a kezüket nyilvánosan és közben
                                                        elégedetten mosolyognak bele egyenesen a
                                                        kamerákba csak az üzenetrögzítőkre hagyat-
                                                        kozhat nagycsütörtökről nagypéntekre virra-
                                                        dólag a megváltás dolgában bizonytalankodó

a harangok romaba mennek

 

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

(részlet)

Nagycsütörtök egyetlen nagymiséjén, a tridentinus liturgia szerint glóriára megszólalnak az orgona, a csengők, meg a harangok, hogy utána egészen nagyszombatig elhallgassanak. Népies kifejezéssel: megsüketülnek.
Közismert szólás, hogy nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek. E hagyománynak költői, mondai hajtása is van. Az 1674. év nagyszombat napján Rómában a Szent Péter-temlomában a sekrestyés, amint a templom tornyába felment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Nagynehezen fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondotta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Felmászott tehát a késmárki toronyba, ött az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szent Péter sekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában. Pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazánkba.

 

hertelendy kalmanHertelendy Kálmán (Lesencetomaj, 1820. március 28. – uo., 1875. november 18.) zalai főispán. Ősrégi dunántúli nemesi család sarja.
Hertelendy Károly - Deák Ferenc követtársa volt a pozsonyi országgyűlésen - fia. Jogot végzett, majd 1844-1847 között az egerszegi járás egyik alszolgabírája volt. 1848 őszén a Zala megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj, majd az abból alakuló 47. honvédzászlóalj tisztje lett, a szabadságharcot novembertől századosként küzdötte végig. Különösen kitüntette magát Buda visszafoglalásakor. A világosi fegyverletétel után közlegénynek sorozták be, innen 1850 októberében váltságdíj lefizetése ellenében szabadult. Lesencetomaji birtokán gazdálkodott, majd 1869-ben a szentgróti választókerület képviselőjévé választották, végül 1872-ben Zala megye főispánjává nevezték ki.

Nagy István (Csíkmindszent, 1873. március 28. – Baja, 1937. február 13.) magyar festőművész, a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője.
Csíkszeredában befejezte a gazdasági népiskolát, tanítóképzőt végzett Kolozsvárott és az alföldi Homokmégyen tanított. Az iskolában kiállította szénrajzait, Keleti Gusztáv felfedezte tehetségét. Így került a budapesti Mintarajziskolába. Ezután Münchenben és Párizsban tanult, majd nyolc hónapig tanulmányúton járt Itáliában. Tanulóévei során mindvégig a csíki magánjavak ösztöndíját élvezte. Testvérének hívására többször hazatért, ilyenkor Bíró Béla művészettörténész vendégeként Makón lakott. 1902-ben újabb vándorévek kezdődnek az első világháborúig, de most már a szülőföldjén: Csíkban, Gyergyóban.

nagyi falu vege 1920 elottnagyi sargakendos kislanynagyi erdelyi taj 1920 elottnagyi domboldal nyarfakkal 1927nagyi alkonynagyi egymas mellett

Tájképeit és arcképeit főleg pasztellkrétával és szénnel készítette. A modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője. Hihetetlenül gyorsan dolgozott. Témái: az erdélyi havasok komor világa, az alföldi faluk széle, tanyák, legelésző állatok és élet barázdálta arcú parasztok. Témái miatt az alföldi festőkhöz szokták sorolni, azonban képeinek egyre hangsúlyosabbá váló geometrikus meghatározottsága miatt a modern festészet konstruáló ágához is tartozik az ő alkotói munkássága, Nagy Balogh János művészetének rokona. Nagy István stílusa jelentékeny hatással volt a hódmezővásárhelyi művésztelep fiataljaira, továbbá segítette Barcsay Jenőt festői útja megtalálásában.

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (Karjevo, 1839. március 21. – Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára.
Muszorgszkij művei közül a dalai a legjelentősebbek. Saját maga írta a szövegüket, és a románc mellett, gyakorta írt jellegzetes helyzetben beszéltető, realista, gyakran ironikus szemléletű, rövid drámai jelenethez hasonló dalokat is. Műveinek népszerűsítésében nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki átdolgozta (főleg operáit) és ismét bemutatta őket.

Zenei ajánló:

Muszorgszkij: Baba Yaga

http://www.youtube.com/watch?v=zWszAJ7vr8M

Bihari Sándor (Rézbánya, 1855. május 19. – Budapest, 1906. március 28.) magyar festőművész.

bihari biro elott 1896bihari zsigmond kiraly fogadja ulaszlo kiralyt

racz aladarRácz Aladár (Jászapáti, 1886. február 28. – Budapest, 1958. március 28.) Kossuth-díjas cimbalomművész.
Cigányzenész családból származott; harmadik gyermek volt a tizennégyből. Három és fél éves korától brácsás édesapjától – aki egy kis cimbalmot készített neki – tanult hallás után zenélni. 8–9 éves korában már apja zenekarában játszott. A budapesti EMKE kávéházban tizenhat éves korától zenélt esténként. 1910-ben, 24 évesen Párizsba szerződött egy cigányzenekarral, amellyel bejárta Franciaországot, Spanyolországot, és eljutott Egyiptomba is. Hamar hírnevet szerzett: Saint-Saëns a „cimbalom Liszt Ferencének” nevezte.
racz a otthonaban tanitvanyaivalA jobb hangzás eléréséért a cimbalmon újításokat vezett be, pedált épített rá, a verők átalakításával és a hangszer átépítésével valódi koncerthangszerré nemesítette a cimbalmot. Stravinskyjt cimbalmozni tanította, aki ezután e hangszerre zenét is szerzett. Első önálló cimbalomkoncertjét Lausanne-ban tartotta 1926-ban. 1927-től Franciaországban élt, ahol felségével, Yvonne Barblan hegedű- és zongoraművésszel közösen léptek fel. Honvágya 1935-ben visszahozta Magyarországra. 1937-ben a Nemzeti Zenedében (ahol 1890-ben indult a cimbalom-tanszak), majd 1938-tól haláláig a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított. Újításait többen értetlenül fogadták, így Cziffra György és Dohnányi Ernő is; ha barátja, Bartók Béla és annak felesége, Pásztory Ditta nem támogatja egyedi útkeresését, lemondott volna tanári állásáról.

Sergey Rachmaninov Szemjonovo, Novgorodi kormányzóság, Oroszország, 1873. április 1. – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.
Bár zeneszerzőként való elismerése váratott magára, zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt.
Művei többsége Csajkovszkijéval rokon késő romantikus stílusú, bár jelentős mértékben érezhető Chopin és Liszt hatása is.
Zenei ajánló:
Rachmaninov
http://www.youtube.com/watch?v=H7JyUOBBVgg&;list=AL94UKMTqg-9AazGXqyFKt5qwg1GS6P0W0

Marc Chagall (Vityebszk, Orosz Birodalom, 1887. július 7. – Saint-Paul-de-Vence, Franciaország, 1985. március 28.) orosz–zsidó származású honosított francia festőművész, a modern festészet egyik kiemelkedő alakja, a párizsi iskola tagja.
Chagall nem sorolható be a századeleji avantgárd egyik irányzatába sem. Ugyanakkor hatása kétségtelenül nagy volt mind a szürrealistákra, mind az expresszionistákra.
Emlékképeket, bensőjén átszűrt meseszerű fantáziavilágot, és nem a látható valóságot ábrázolta. Műveiben a szereplő emberek, állatok, tárgyak szimbolikus értelműek. Életműve elsősorban ifjúsága emlékeiből táplálkozik, Vityebszk zsidónegyedének rituális életéből, a szegénység vidám, szomorú költészetéből.

 

oldal eleje>>>

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés