In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

reggelikep

                                                         Radnóti Miklós: Száll a tavasz
                                           Csúszik a jég a folyón, foltosra sötétül a part is,
                                           olvad a hó, a nyulak meg az őzek lába nyomán már
                                           kis pocsolyákban a nap csecsemőnyi sugár lubickol.
                                           Száll a tavasz kibomolt hajjal, heverő hegyek ormán,
                                           tárnák mélyein és vakondok túrta lyukakban,
                                           fák gyökerén fut , a rügy gyöngéd hónalja tövében,
                                           s csiklandós levelek szárán pihen és tovaszáguld.
                                           S szerte a réten, a domb fodrán, fodros tavakon kék
                                           lánggal lobban az ég.

husveti szent harom nap nagycs nagyp nagysz

 

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

(részlet)

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra.
Az újtűz nagyszombati kultuszát előmozdította a pogány szakralizmus hagyatéka is. A germánok isteneik tiszteletére tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeiknek termékenységét biztosítsák. Bonifác, a németek apostola, ezt az ősi szokást a nagyszombati tűzszenteléssel, és annak egyházias értelmezésével helyettesítette. Az egyházi szimbolikában a kialvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust. Más magyarázat szerint a kovakő, amelyből tüzet csiholnak: Krisztus, a tűz pedig: a Szentlélek, amelynek útját, kiáradását a Megváltó előkészítette.
A liturgikus gyakorlat ma is él: a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ez általában úgy történik, hogy a tavaly szentelt barkára tüzet csiholnak, és ennél gyújtják meg a gyertyákat, illetőleg az örökmécset. A templomi hagyománynak sajátos népi fejleményeként az istensegítsi asszonyok pimpóval, vagyis virágvasárnap szentelt ággal gyújtanak tüzet az elkészítendő húsvéti eledelek alá.

munkacsy mihaly krisztus pilatus elott

A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban, a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból megszolal a harangeredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap – az asszisztencia vezetésével – elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor.

munkacsy mihaly golgota

Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise. A nép körében nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, a keresztelő víz szentelése. A nagyszombaton megtartott feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai, magyar, német és osztrák szertartás.

szall a tavasz

A magyar mezőgazdasági szakirodalom egyik megteremtője, a keszthelyi Georgikon tanára, PETHE FERENC (Büdszentmihály, 1763. márc. 30. – Szilágysomlyó, 1832. febr. 22.) a debreceni református kollégiumban folytatott teológiai és bölcseleti tanulmányokat, majd Alma Materének anyagi támogatásával hosszú, nyolc éves külföldi tanulmányutat tett. Elsősorban holland protestáns egyetemeken bővítette ismereteit, de tanulmányozta a gazdasági és politikai viszonyokat számos más európai országban: Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban, Poroszországban, Spanyolországban, Dániában és Svédországban is. 1796-ban Bécsben szerkesztette az első magyar gazdasági szaklapot, a Magyar Újság-ot. Ebben akarta közreadni külföldi tapasztalatait, de a lap egy év után érdeklődés hiányában megszűnt. 1797-től Pethe az első hazai mezőgazdasági tanintézetben, a Festetics György által szervezett Georgikonban tanított matematikát, üzemszervezést és mezőgazdasági építészetet és ő vezette a tangazdaságot is. Tanóráit az általánosan elterjedt latin nyelv helyett magyarul tartotta. Különböző nézeteltérések miatt elhagyta az intézetet és uradalmi inspektorként, bérlőként dolgozott. 1814 és 1818 között ismét egy szaklapot szerkesztett, a Nemzeti Gazdá-t, azonban ez is megszűnt előfizetők hiányában. Életének utolsó éveit Erdélyben töltötte és a lapszerkesztéssel itt is megpróbálkozott: egy politikai lapot, a Hazai Híradó-t adta ki, ismét csak csekély sikerrel.
Pethe főműve a terjedelmes, a mezőgazdasági üzemtan egészét átfogó Pallérozott mezei gazdaság című könyv volt. Első kötetében (1805) a talajtannal valamint növénytermesztéssel foglalkozott, a második kötetben (1808) a kertészeti, szőlészeti és erdészeti ismereteket tárgyalta, a harmadik kötetben (1814) pedig az állattenyésztés kérdéseit foglalta össze. Felismerte a belterjes termelés jelentőségét, felhívta a figyelmet arra, hogy a növénytermelés és állattenyésztés közötti helyes arányokat vetésforgó alkalmazásával lehet kialakítani. Hangsúlyozta a tejtermelés fontosságát. Legnagyobb teret a juhtenyésztés kérdésének szentelt, mivel felismerte, hogy az európai textilipar konjunktúrája miatt ez az ágazat nagy jövő előtt áll.
Pethe Ferenc korántsem csak elméleti ember volt; gyakorlati szakemberként is jelentős eredményeket ért el. A talajművelésben és az őrlésben alkalmazott eszközöket szerkesztett, tökéletesített, így például kis vonóerővel mozgatható ekét, boronát. A holland példa nyomán a szélmalmok hazai meghonosítását szorgalmazta. Igazi polihisztorként a mezőgazdaságtól távolabb eső területek is érdekelték. 1812-ben adták ki kétkötetes Mathézis-ét, majd megjelent Természethistória című műve, ez utóbbi azért is jelentős, mivel magyar nyelven az első kísérlet volt a biológiai tudományok rendszerének áttekintésére.
Pethe Ferenc törekvései túlságosan is előremutatóak voltak, korának feudális viszonyai és a napóleoni háborúk utáni gazdasági válság nem kedveztek megvalósulásuknak. Az általa javasolt változások feltételei csak a XIX. század közepe táján jöttek létre.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988 [Fehér György])

puskas ferenc es tivadar emlektablaja a hajdani jozsef telefonkozpont epuletenDitrói Puskás Ferenc (Pest, 1848. március 30. – Budapest, 1884. március 22.) magyar hadmérnök, az első budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója, Puskás Tivadar öccse.
Nyomban a telefon bevezetése után az Egger B. és társa (a későbbi Egyesült Villamossági Gyár), valamint a Decker és Homolka cég egyéni telefonkészülékeket és központi berendezéseket kezdett gyártani. Ezután további telefonközpontok létesültek Pozsonyban, Temesvárott, Aradon, Pécsett, Debrecenben, Nagyváradon, Miskolcon, Zágrábban, Fiuméban, Sopronban, Győrött és Szegeden. Puskás Ferenc a szervezési és irányítási munkák során túlhajtva magát, megbetegedett, és igen fiatalon elhunyt. A telefonengedélyt még a halála előtt, 1883-ban átírták Puskás Tivadar nevére, akinek munkája nyomán a telefon hódítása újabb lendületet kapott, de nagyobb vállalatot ő már nem tudott létrehozni.

 

Vincent van Gogh (eredeti nevén Vincent Willem van Gogh, Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.
Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte magát. Hágában élve eleinte a bányászok életét örökítette meg vázlatain, majd a parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónusú képeken. Csendéleteket festett, amelyek távol álltak a megszokott polgári nyugalomtól. Van Gogh a szegények asztalát mutatta be sötét színekkel, lerí róla az őt körülvevő nyomor, kilátástalanság. Ebből a korszakából származik első nagy visszhangot kiváltott képe, a Krumplievők. Művén megfosztotta parasztjait az elvárt pátosztól: fáradtak, kimerültek, füstszagúak. Ezzel van Gogh felrúgta az addigi szabályt, amely a parasztokat a föld egyszerű, boldog népeként ábrázolta.

gelleri a eGelléri Andor Endre (Budapest, 1906. március 30. – Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között) magyar író, novellista.
A novellában érte el írásművészete a legmagasabb szintet, a hétköznapok költészetét fedezte fel. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, lumpenproletárok, akikkel mindennapos kapcsolatban állt.
Írótársainál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit; jóllehet nem volt forradalmár, társadalomkritikája forradalmian éles volt. A társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően a kommunizmus által érintetlen marad, soha nem kötelezte el magát az irányzat mellett.

 

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés