In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

reggelivirag 

Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el

                                                   Köd előttem, köd mögöttem,
                                                   isten tudja, honnan jöttem,
                                                   szél hozott, szél visz el,
                                                   minek kérdjem: mért visz el?
                                                   Sose néztem, merre jártam,
                                                   a felhőkből kiabáltam,
                                                   erdő jött: jaj, be szép!
                                                   -megcibáltam üstökét.
                                                   Jött az erdő: nekivágtam,
                                                   a bozótban őzet láttam,
                                                   kergettem, ott maradt,
                                                   cirógattam, elszaladt.
                                                   Ha elszaladt, hadd szaladjon,
                                                   csak szeretőm megmaradjon,
                                                   szeretőm a titok,
                                                   ő se tudja, ki vagyok.
                                                   Isten tudja, honnan jöttem,
                                                   köd előttem, köd mögöttem,
                                                   szél hozott, szél visz el,
                                                   bolond kérdi, mért visz el?

szel hozott szel visz el

 

Isten szeret, Jézus él, Jézus Krisztus Isten Fia " Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe! "ApCsel.16:31.

foltamadas 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)

Föltámadás

Az írások szerint Jézus az eltemettetése utáni harmadik napon visszatért a földre, s itt tartózkodott még negyven napot. Föltámadásával az egyházi évben újabb bőség időszaka köszönt az emberekre (feltéve, ha van mit enniök), ami ötven napig, pünkösdig tart. A húsvétnak mint tavasz-ünnepnek is a föltámadás a fénypontja. A naptári fordulatot nemcsak a „sódar behozatala”, hanem tűzszentelés is jelzi; eddig is láthattuk, minden „negyvenedik” ünnepnapon (karácsonykor, gyertyaszentelőkor, illetve húshagyókor és most, húsvétkor) tűzünnep is járta. Ilyenkor a nép otthonában kioltotta a régi tüzeket, hogy az új, szentelt tűzzel gyújtson új világot. A tűzszenteléshez, akárcsak a farsang temetésekor, most is „halotti” máglya szolgáltatta a lángot. Ez volt az ún. „Júdás-égetés” vagy „Pilátus-égetés” (változata pedig a „Júdás- vagy Pilátusverés”). A nagyhét valamelyik napján a gyerekek nagy dérrel-dúrral a templom elé hordtak mindenféle ócska ládát, hordót, egyebet, s ott darabokra hasogatták őket. E roncsokból rakták aztán a tűzszenteléshez való nagyszombati máglyát. (Harmadnap ide, harmadnap oda, a föltámadást az egyház is már nagyszombat este megünnepli.)
feltamadasA föltámadás ábrázolása terén a művészek a tridenti zsinatig sokszor figyelmen kívül hagyták a Szentírásban foglaltakat, ahol az is olvasható, hogy a sírhoz zarándokoló szent asszonyok a sírt nyitva találják, és angyali szózatból értesülnek a történtekről. A középkor és a reneszánsz festőit a földre visszatért Jézus személyénél jobban foglalkoztatta annak isteni lényege. Ezért a föltámadást a mennybemenetelhez hasonlóan értelmezték. Krisztust természetfölötti lényként a levegőben lebegve, fényes mandorlával övezetten jelenítik meg a kitárult sír felett, kezében a föltámadás zászlajával, miközben a földön a sír elvakított vagy alvó őrei henteregnek. Az egyház nem vette jó néven a két esemény összevonását, mert az szükségtelenül hangsúlyozta Krisztus napisteni vonásait. A sír száján át egyenesen az égbe emelkedő sugárzó alak inkább megfelelt a tavaszpont kapuján átkelő Nap megtestesülésének, mint a dogma szerint a földre testi valójában visszatért Megváltó ábrázolásának (lásd Matthias Grünewald Isenheimi oltárának szárnyképén). A levegőbe emelkedő sugárzó Krisztus asztrológiailag megfelel a Kos jegyben exaltatióban lévő („emelkedő”) Napnak.
Biblia – Mk 16,1–8 – Jézus feltámadása 

onmagad
Mikor az élet súlya nem húz le a mélybe,
mikor megéled belső boldogságod.
Mikor minden vagy, egyetlen személyben,
- na, akkor végre megérted a világot.
Így kéne hagynod lebegni a lelked,
szeretet által emelkedni fel.
Naponta kéne önmagad ünnepelned,
s az élet súlyától nem süllyedni el.
(Aranyosi Ervin)

Szent István Társulati Biblia

Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalómé illatszereket vásároltak, s elmentek, hogy bebalzsamozzák. A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. Egymás közt így beszélgettek: „Ki fogja elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, jóllehet igen nagy volt. Amint bementek a sírba, jobbról egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült. Megrémültek. De az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt a hely, ahová tették! De siessetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába, ott majd látjátok, amint mondta nektek.” Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erőt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmiről.

peter 

Biblia – ApCsel 10,34–43 – Péter beszéde

Szent István Társulati Biblia

Péter így kezdte beszédét: „Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem személyválogató, mindenki kedves előtte, aki féli és az igazságosságot cselekszi, bármely nép fia is. A tanítást ugyan Izrael fiainak adta, amikor békét hirdetett Jézus Krisztus által. Ő mindenki Ura. Ti tudjátok, mik történtek a Jánostól hirdetett keresztség után Galileától kezdve egész Júdeában. Miképp kente fel az Isten a názáreti Jézust Szentlélekkel és hatalommal. S ő ahol csak járt, jót tett, meggyógyította az összes ördögtől megszállottat, mert vele volt az Isten. Mi tanúi vagyunk mindannak, amit Júdea egész területén és Jeruzsálemben tett. Aztán megölték, keresztre feszítették, de harmadnap feltámasztotta az Isten, és látható alakban megmutatta, igaz, nem az egész népnek, hanem csak az Istentől előre kijelölt tanúknak, vagyis nekünk, akik ettünk és ittunk vele halálából való feltámadása után. Megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tanúsítsuk, hogy ő az, akit az Isten az élők és holtak bírájául rendelt. A próféták mind tanúságot tesznek arról, hogy aki hisz benne, elnyeri nevében bűnei bocsánatát.”

ima 

                                                        Reményik Sándor: Feltámadás
                                                              (részlet)
                                                      Aki tudja, mint töré fel
                                                      Sírját a dicső;
                                                      Aki látja, hogy a földön
                                                      Minden újra nő;
                                                      Gondoljon feltámadásra,
                                                      Mely örök leszen...
                                                      Feltámadt az istenember
                                                      Győzedelmesen!
                                                      Adjatok hálát s virágot,
                                                      Tömjént hozzatok.
                                                      Hallelujah! hallelujah!
                                                      Zengje ajkatok.
                                                      Mert feltámadtok ti is még
                                                      Valamennyien,
                                                      Mint az istenember egykor:
                                                      Győzedelmesen.

 

szabo lSzabó Lőrinc (Miskolc, 1900. márc. 31.–Bp., 1957. okt. 3.): költő, műfordító.
Református papi családból származott, apja mozdonyvezető volt. Debrecenben 1918-ban hadiérettségit tett. 1918 végén ment Budapestre, és 1919-ben megkezdte, de ősszel abba is hagyta egyetemi tanulmányait. Babits Mihály tanítványa volt, és nemsokára barátja lett. 1920–21-ben Babits lakásában talált otthonra. 1921-ben Mikes Lajos lányát, Mikes Klárát vette feleségül; e réven lett Az Est munkatársa. A harmincas években közel került a népi írók mozgalmához. Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba vetették; „feddéssel” igazolták, publikációs tilalmak sújtották. 1947-ben többek tiltakozása ellenére fölvették az írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés ellen (többek között Illyés Gyula támogatásával) szívósan küzdött, s főleg a munkába menekült. 1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, 1957. március 15-én Kossuth-díjat kapott. Publikációs és anyagi helyzete rendeződött, de tervezett külföldi útja elmaradt. Halálát szívroham okozta.
Első kötete (Föld, erdő, Isten, 1922) george-i ihletésű szabad versekből áll. A menekülés stilizált gesztusait a nyers lázadáséi váltják föl: a Kalibánban (1923) anarchikus indulatok, tiltakozó kitörések, reménytelen fogadkozások fogalmazódnak meg. A természeti és érzelmi-érzéki megbékítés nosztalgiája vad indulatoknak, a társadalmi kiszolgáltatottságon való elborzadásnak, nyelvileg a kiáltozásnak adja át a helyét. Föltűnik Szabó Lőrinc műfaji vonzódása a drámai monológ, a költői epika és a mítosz iránt (Kalibán, Anyám mesélte, Istár). A pénz és a megszerezhető javak, élvezetek követelése nehezen választható külön a húszas években a költő szociális érzékenységétől, kapitalizmusellenességétől. A Szegénynek lenni s fiatalnak kollektív életérzését panaszolja a proletár testvéreket megszólító programvers; az „örök szegénység” szégyenével küszködik A Bazilikában zúg a harang költője; a „munka millió keze” előtt tiszteleg A költő és a földiek című ars poeticában: „Legyen a költő hasznos akarat.” 1928-ban jelent meg Vezér című politikai ódája, melynek fontos szerepe lett politikai meghurcoltatásában. A Fény, fény, fény (1925) és A Sátán műremekei (1926) utáni évek termését fordulatot hozó kötetben összegezi (Te meg a világ, 1932). Stirneri és nietzschei indíttatású individualizmusát a modern relativizmus érvei erősítik, Bertrand Russell nyomán „egy lehetséges világként” szemléli az egyént. Érzékletesség és drámaiság teszi költőivé az elvont gondolatot, az én jogának, igazságának hirdetését az életben és a szerelemben (Az Egy álmai, Semmiért egészen). Keleti filozófiák és Schopenhauer hatására hajlamos a világot képzetként, álomként, az agy „tükörszínjátékaként” fölfogni (Dsuang Szi álma, Embertelen). A Különbéke (1936) keleti tárgyú versei átköltések, de a nirvánatanhoz kapcsolódva Szabó Lőrinc nem tért el belső fejlődésének logikájától, sőt költészetét gazdagító új motívumkincsre talált. A Lóci-versek életképszerű példázatok, és ugyancsak Szabó Lőrinc költői filozófiájának távlatában mutatják meg mélyebb jelentésüket. A Harc az ünnepért (1938) versei az előző kötet témáit variálták, a Régen és most (1943) eszmei és művészi válságot jelzett: jobboldali elfogultság, a hivatalos politikát támogató szólamok jelentek meg benne.
szabol tucsokzeneAz új korszakba Szabó Lőrinc a Tücsökzene (1947) című ciklussal lépett át (alcíme: Rajzok egy élet tájairól). 370, egyenként 18 soros, jambikus tízesekből álló strófa alkotja. A személyes emlékek, a fölidézett események, alakok, helyszínek bősége, az elbeszélő vagy jelenetező technika, a múltbeli események előadásának időrendje ellenére a Tücsökzene nem verses önéletrajz. Lírai magva a megnyugvás keresése, a zaklatott lélek vágya és önszuggesztiója, hogy beleolvadhasson a természetbe, a lét mámorába. Ezt sugallja az elzsongító tücsökcirpelés vezérmotívuma és a látszólag monoton versforma. A huszonhatodik év (Lírai rekviem százhúsz szonettben), az öngyilkossággal végződő tragikus szerelemnek, Vékes Ödönné Korzáti Erzsébetnek (1902–1950) állít emléket. Háromtételes formája zenei képzettársítást kelt, műfaji őstípusa Petrarca Daloskönyve. Az első ciklus még az élő kedveshez szól (Amit még látott); A halála után című legterjedelmesebb rész a szerelem, a gyász és az önvád hármas egységében támasztja föl és elemzi az örök emberi dráma mitikus ismétlődése ellenére mindig egyszeri változatát. A harmadik rész, az Utóhang az élmény távolításának szándékát is érzékelteti. A két cikluson kívüli, 1944 és 1956 között keletkezett verseket Valami szép cikluscímmel adta közre az összegyűjtött versek 1960-i kiadása. Változatos ihletésű, részben az előző nagy ciklusokkal rokonítható művekből áll a költői hagyaték e része, köztük olyan antológiadarabokká és elemző kísérletek tárgyává vált versekkel, mint A földvári mólón, Ficseri füsti, Mozart hallgatása közben.
Szabó Lőrinc kitűnő esszéista és kritikus; tanulmányainak tárgyköre a világirodalom klasszikusaitól magyar mestereken, kortársakon át líraelméleti kérdésekig terjed (A költészet dicsérete, 1967). Műfordítói életműve jónéhány szépirodalmi műfajt felölel, legismertebbé az Örök barátaink című gyűjteménye vált. Különleges értékűek saját verseihez fűzött magyarázatai (Vers és valóság).
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Csűrös Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

dzsuang 

                                                   Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma
                                                                    (részlet)
                                                   Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
                                                   a mester, egy lepkére mutatott.
                                                   – Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam
                                                   és most egy kicsit zavarban vagyok.
                                                   – Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,
                                                   s a lepke vigan táncolt a napon,
                                                   és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…
                                                   És felébredtem… És most nem tudom,
                                                   most nem tudom, – folytatta eltünődve, –
                                                   mi az igazság, melyik lehetek:
                                                   hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
                                                   vagy a lepke álmodik engemet? –

gyermekek

 

                                                  Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
                                                                       (részlet)
                                                   Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
                                                   szeressétek a gyermekeimet.
                                                   Te, homokos, köves, aszfaltos út,
                                                   vezesd okosan a lányt, a fiút.
                                                   Csókold helyettem, szél, az arcukat,
                                                   fű, kő, légy párna a fejük alatt.
                                                   Kináld őket gyümölccsel, almafa,
                                                   tanítsd őket, csillagos éjszaka.
                                                   Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
                                                   csempészd zsebükbe titkos aranyad.

szeret1 

                                                                      A szeretetről
                                                                   Csak a szeretet képes arra,
                                                   Csak a szeretet kérhet arra,
                                                   Hogyha a siralom völgye rejt el,
                                                   Onnan kiragad, nem felejt el.
                                                   Ez a szeretet mindig bátor,
                                                   Mindent odaad, mégsem vádol.
                                                   Ez a szeretet hosszú tűrő,
                                                   Ez az, ami a rosszon túlnő.
                                                   Refrén:
                                                   Ez a szeretet láng a szívben,
                                                   Ez a legjobb barát és minden.
                                                   Ez a szeretet mindig adna,
                                                   Még ha neki nem is maradna.
                                                   Ez a szeretet győzni tud csak,
                                                   A gonosz menekül tőle futva.
                                                   Ez az egy, ami tényleg biztos,
                                                   A szeretet maga Jézus Krisztus.
                                                   Vers:
                                                   Hogyha valaki égig érne,
                                                   Vagy ha hatezer évig élne,
                                                   Ennél nem tudna többet adni,
                                                   Mert jobb adni, mint elfogadni.
                                                   Nem kell lebegned fenn az égben,
                                                   Nem kell keresned lenn a mélyben.
                                                   Mert a szívedtől nincsen távol,
                                                   Ne várj holnapig, itt van mától.
                                                   Rap:
                                                   Ez a szeretet tűz, ami sosem fogy el.
                                                   Ez a szeretet szült úgy, hogy sosem dob el.
                                                   Ez a szeretet szél, mitől olvad a tél.
                                                   Nem csak magáért él, másvalaki a cél.
                                                   Ez a szeretet szó, ami hegyeket bont.
                                                   Tőled hallani jó újra, újra csak mondd.
                                                   Ez a szeretet kéz, mivel egekig érsz
                                                   Ő a legkisebb rész, mégis Ő az egész.
szeret2

ren descartesRené Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye (ma Descartes), Touraine, Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Vele kezdődik az újkori filozófia antropológiai fordulata, valamint ő volt az analitikus geometria egyik megalapítója. Műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta. Filozófiájában a szubjektum erős hangsúlyozása és a lehető legnagyobb bizonyosságra való törekvés a jellemző.
Szembefordulva a skolasztikus filozófiával, az addigi hagyományos világnézettel, valamint a puszta hit alapján elfogadott előítéletekkel, az összes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolását, majd racionális érvelések útján való újjáépítését tűzte ki fő feladatának. Innen alakult ki az ismert descartes-i kételkedés, és a biztos, megingathatatlan alap keresése, melyet Descartes az öntudat bizonyosságában vélt megtalálni.
Descartes gondolkodásának, filozófiájának módszerét az Értekezés az ész helyes vezetésének módszeréről című műben fejtette ki. Ez a következő, a matematikából kölcsönvett szabályokból állt:
Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztán és világosan felfogható. (clare et distincte percipere)
A problémákat mindig a lehető legtöbb részre kell bontani.
A legegyszerűbb tárgytól "mintegy fokozatosan" kell a bonyolultabb felé haladni.
A rendszer teljességét felsorolással kell biztosítani.
A módszer célja az, hogy az embert eljuttassa az „egyszerű természetekhez” (analitikus módszer): „ezeknek közvetlen evidenciával beláthatóknak kell lenniük (intuíció)”. Ezt követően, az ilyen ismeretekből, (certe et evidenter cognoscere) kell a következtethető tételeket dedukálni, azaz levezetni.

„Gondolkodom, tehát vagyok” - Cogito ergo sum 

haydnFranz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója. Egyszerű bognár fiaként látta meg a napvilágot. Édesapja amatőr zenész volt, aki szívesen zenélt saját szórakoztatására, így Haydn már kiskorában kapcsolatba került a zene világával. Szülei eredetileg egyházi pályára szánták, de egyik rokonuk rábeszélésének engedve elküldték Hainburgba zenét tanulni. Itt figyelt fel a jóhangú fiúra a bécsi Szent István-dóm karnagya, aki aztán felvette a templom kórusiskolájába. Így került Haydn Bécsbe, ahol lehetősége volt megismerkedni a korszak zenei újdonságaival, az akkor népszerű zeneszerzők munkásságával.

Zenei ajánló:

die schopfung - harnoncourt

Haydn: Die Schopfung - Harnoncourt/CMW(2010Live)

http://www.youtube.com/watch?v=B42kFiPBy6Y&;list=RD02-cPchmU-pB4

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés