In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

kerek esztendo

                                                          Kormos István: Kerek Esztendő
                                                        "...Április! Esőt érlelő

                                                        Mindig felhőből bújsz elő!
                                                        Te is felhő vagy, csupa víz:
                                                        ázik a rigó, fürj, fecske, csíz,
                                                        a rét s réten a kiscsikó -
                                                        Szeszélyedben nincs semmi jó.
                                                        Fejünkre zuhogsz záporozva,
                                                        aj, Április, tavasz bolondja!..."

aprilis1

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„Április, bolond, aki járja is”

Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát (kötél → inda).
Az „áprilist járatás”, „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza. Hozzánk talán német közvetítéssel került. Erre vall, hogy elsősorban városi és gyermekmulatság, a felnőtt falusi nép körében sohasem gyökeresedett meg.

bolondos honap 

                                                        Kányádi Sándor: Április hónapja
                                                               (részlet)
                                                        Bolondos egy hónap
                                                        április hónapja,
                                                        hol kalap a fején,
                                                        hol báránybőr sapka.
                                                        Köpenyegbe burkol,
                                                        ingujjra vetkőztet;
                                                        mutatja a tavaszt
                                                        hol nyárnak, hol ősznek.

bolondoknapja

 

zsigmondy richardZsigmondy Richárd [Richard A. Zsigmondy] (Bécs, 1865. április 1. – Göttingen, 1929. szeptember 23.).
A kolloidkémia megalapítója és egyik legkiválóbb kutatója, ZSIGMONDY RICHÁRD (Bécs, 1865. ápr. 1. – Göttingen, 1929. szept. 23.) Bécsben és Münchenben végezte tanulmányait majd Grazban lett egyetemi tanár. 1907-től a híres göttingeni egyetem professzora. Már fiatalon jelentős eredményeket ért el a kolloidikában. 1903-ban a német Siedentopffal közösen készítette el az ultramikroszkópot a mikroszkópos feloldóképesség határán, azaz a 0,5 mikronon alul levő, a fény hullámhosszánál kisebb részecskék megfigyelésére. A találmány a kolloidoldatok egyik legfontosabb vizsgálóeszköze volt. Segítségével Zsigmondy döntő fontosságú megállapításokat tett a kolloidok természetéről, részecske-eloszlásáról, az oldatok stabilitásáról, a diszperz rendszerek tulajdonságairól. A kolloidkutatással függött össze másik két nevezetes találmánya, a kolloidok felhasználásával készült membránszűrő és annak tökéletesített változata, az ultraszűrő (1918 és 1922). „A kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai során alkalmazott, a zsigmondymodern kolloidkémiában alapvető jelentőségű módszereiért” (az ultramikroszkóp felfedezéséért)1926-ban megkapta a kémiai Nobel-díjat.Zsigmondy nem nálunk született, nem nálunk nevelkedett és tudományos pályáját sem Magyarországon futotta be. Szülei magyarok voltak és ő is tudott magyarul. Családja, rokonsága ébren tartotta benne a magyarságtudatot, erről nyilatkozataiban is többször megemlékezett. Ezért tekinthetjük magyarnak.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

puskasPuskás Ferenc, eredeti nevén Purczeld Ferenc (Kispest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.), a Kispesti AC és a Bp. Honvéd balösszekötője, 1945 és 1956 között 84 válogatott mérkőzésen szerepelt és 83 gólt szerzett. Tagja és (1950 és 1954 között) csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. Pályájának csúcsát az angol labdarúgó-válogatott elleni 6:3-as győzelem jelentette az 1953-ban játszott az „évszázad mérkőzésén”. Az 1954-es svájci világbajnokság berni döntőjén a FIFA a torna legjobb játékosának Puskást, legjobb csapatának pedig az Aranycsapatot választotta. Annak ellenére, hogy a németek 3:2-re legyőzték a magyar válogatottat, az ellenük játszott mérkőzést „a berni csoda” néven szokás emlegetni a labdarúgás történetében. A zömök termetű „Öcsi” az „Aranycsapat” kapitánya, a magyar labdarúgás legnagyobb játékosainak egyike. Már gyermekkorában felcsillant nagy tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I-es kispesti csapatban. A háború után szinte rakétaszerű gyorsasággal értek be kivétele képességei. Bár alakja nem mondható eszményinek, igazán jól csak bal lábbal rúgott és fejjátéka sem haladta meg a jó átlagot, mégis kiemelkedő tudású, világklasszis labdarúgó vált belőle. Éveken át a világ legjobb csatárasként emlegették. Játékát rendkívüli robbanékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, szellemes, ötletekben, váratlan húzásokban páratlanul gazdag elgondolások, 30–40 méterre is hajszálpontos átadások, nagy mozgékonyság, a helyzetek tökéletes és gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. A „tömör” termetű fiatalember mesterien, hadvezérként irányította csapatának játékát. Az egyik legilletékesebb, Orth György, így nyilatkozott Puskásról: „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján”. A válogatott mérkőzéseken a mezőny legjobbjai közé tartozott. Sok emlékezetes játéka közé tartozott az 1952. július 28-án vívott olimpiai elődöntőben az előző olimpiai bajnok svéd válogatott ellen aratott 6:0-s magyar győzelemmel végződő mérkőzés, melynek hőse a káprázatos teljesítményt nyújtó „Öcsi” volt. Nagy gólképességét sokszor csillogtatta. 1950-ben az albánok ellen (12:0) négy gólt ért el. Négy további találkozón három-három gólt szerzett (1946, Luxemburg 7:2; 1948, Románia 5:1; 1949, Ausztria 6:1 és 1950, Ausztria 4:3). Több mint ötven válogatott mérkőzésen szerepelt a neve a gólszerzők között. Egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében! 1956-ban a forradalom leverésének hírére külföldön maradt. Akaraterejére, elszántságára példa, hogy Spanyolországba igazolva, súlyfeleslegétől rövid időn belül képes volt megszabadulni, s ennek köszönhetően folytathatta játékosi pályafutását. Harmincéves kora után is képes volt megújulni és a nézőket bravúros játékával elkápráztatni. Spanyolországban a világhírű Real Madrid csapatában 1958-tól egy évtizeden át sok sikerrel szerepelt. Új csapatában, háromszoros BEK győztes lett és többszörös gólkirályi címet ért el. Többször játszott a spanyol válogatottban is. 1963. október 23-án, az Anglia elleni Világválogatottban szintén helyet kapott. 39 évesen játékosként visszavonult és labdarúgóedzőként folytatta pályafutását. Számos klubnál dolgozott, legnagyobb edzői sikereit a Panathinakosz Athén csapatával érte el, mellyel két görög bajnoki cím elnyerése után 1971-ben a BEK döntőig jutott. Huszonöt év után, 1981-ben látogathatott haza először, hogy részt vegyen a Népstadionban szervezett VB-selejtező előtti díszmérkőzésen. Ez alatt a huszonöt év alatt Magyarországon elhallgatták külföldi sikereit, a hatalom megkísérelte elfojtani kultuszát. 1991-ben végleg hazatért és 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre szövetségi kapitánya lett. 2000-ben egészségi állapota megromlott, Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, haláláig egyre több időt töltött kórházban.
Közvetlen, egyenes modora, nyíltszívűsége emberként is rokonszenvet ébresztett mindenkiben.
Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a FIFA a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó 100-as listájára.
Puskás a magyar sport egyetlen kultikus személyisége, a világ legnagyobb sportolói között foglal helyet.
Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6:3-ra győzték le. Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadójátékot mutatott be 4-2-4-es felállásban, amely forradalmi újításnak számított (a csapat játékrendszere többnyire 3-2-5-ös volt, ami 5 támadójátékost jelentett).

(Forrás: Surányi András: Aranycsapat, Bp., 1982.)

Real Madrid Stadion

realmadrid stadionrealm

podjebrad gyorgyPodjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita királya. Hunyadi Mátyás első apósa.
1452-ben az egész ország elismerte kormányzónak, és amikor László király 1457-ben meghalt, Podjebrádot 1458. március 2-án királlyá választották. A koronázást azonban csak úgy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megígérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. Morvaország, Szilézia és Lausitz (Lužice) elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Amikor azonban az egyháznak tett ígéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, II. Piusz pápa az egyezséget semmisnek nyilvánította és csak III. Frigyes német-római császár közbenjárására nem sújtotta Podjebrádot egyházi átokkal. II. Pius 1464-ben bekövetkezett halála után utóda II. Pál pápa mégis átokkal sújtotta és keresztes hadat hirdetett ellene.

 

otto-von-bismarck dolgozoszobajaban 1886-banOtto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 15. – Friedrichsruh, 1898. július 30.) porosz családból származó államférfi, 1865-ben gróf (Graf), 1871-ben herceg (Fürst) lett, 1890-es lemondásakor megkapta a Lauenburg hercege (Herzog) nem örökíthető címet. 1862–1871 között Poroszország, majd 1871-től a német császárság miniszterelnöke (Reichskanzler). Sikerre vitte a harminckilenc német királyság, fejedelemség, városállam egyesítését. Ezt egymás közötti politikai-hatalmi ellentéteik helyett gazdasági érdekeik előtérbe helyezésével, közös vámunióval kezdte, és több regionális szövetség létrehozásával folytatta. A magát a németajkú területek vezetőjének tartó Ausztriát diplomáciai manőverekkel izolálta, majd 1866. július 3-án a Königgrätz melletti csatában megverte. A német egységet ellenző Franciaországot 1870–1871-ben háborúban győzték le a poroszok vezette német szövetségesek és Párizs elfoglalása után, 1871. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kiadták a német császárságot alapító dekrétumot. Ezzel Poroszország királya I. Vilmos néven német birodalmi császár, Bismarck pedig a birodalom (Reich) első kancellárja lett, és maradt 1890-ig. Vezetésével a második német császárság egységes, gazdaságilag és katonailag erős nagyhatalom lett, ma is ható szociális, egészségbiztosítási és oktatási rendszerrel.

vikar-bela 1859-1945Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Kalevala műfordítója.
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott magyar nyelv és irodalom szakon 1877-1884 között, gyorsírással lejegyezte és kiadta tanárainak (Greguss Ágost, Gyulai Pál) előadásait. 1889-ben fél évre az akkor Orosz Birodalomhoz tartozó Finnországba utazott a finn nyelv és néprajz tanulmányozása céljából. 1880-tól alkalmazta az országgyűlési iroda gyorsírónak, 1921-es nyugdíjazásáig itt állt alkalmazásban.
vikar belaMár az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében kezdte el – Európában egyedülálló módon – fonográfra rögzíteni a népdalokat. Bartók Béla jegyezte le fonográffelvételeit.
Műfordításaiból:
Ő készítette el a Kalevala első, a finn eredeti alapján készült fordítását (Barna Ferdinánd még részben Schiefner német átköltése alapján dolgozott), mely 1909-ben az Akadémia gondozásában, majd 1935-ben La Fontaine Irodalmi Társaság díszkiadásában jelent meg.
Jelentős műfordítói teljesítménye a grúz eposz, Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című munkájának magyarra ültetése, amely 1917-ben jelent meg.
Lefordította La Fontaine összes meséjét, amelyet 1929-ben adott ki a La Fontaine Irodalmi Társaság és a Dante Kiadó.

 

rachmaninov-1873-1943Szergej Rahmanyinov (angolos írásmóddal: Sergey Rachmaninov - ezt az emigrációban kezdte használni) [Szergej Vasziljevics Rahmanyinov]; Szemjonovo, Novgorodi kormányzóság, Oroszország, 1873. április 1. [március 20.] – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.
Bár zeneszerzőként való elismerése váratott magára, zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt.
Művei többsége Csajkovszkijéval rokon késő romantikus stílusú, bár jelentős mértékben érezhető Chopin és Liszt hatása is.
Zenei ajánló:
Rahmanyinov
http://www.youtube.com/watch?v=dbbtmskCRUY&;list=AL94UKMTqg-9AazGXqyFKt5qwg1GS6P0W0

revai miklosRévai Mátyás Miklós János (Német-Nagy-Szent-Miklós, 1750. február 24. – Pest, 1807. április 1.) nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte. Új nyelvészeti szakszavakat is alkotott, így például a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat.

festetics imreTolnai gróf Festetics Imre (Simaság, 1762. december 2. – Kőszeg, 1847. április 1.) nagybirtokos, genetikus.
1782-ben lépett be a hadseregbe, és részt vett az utolsó török elleni harcokban. 1790-ben Bukarestnél megsebesült, kérelmére leszerelték. 1791-ben vette feleségül Boronkay Katalint. Testvérével, Festetics Györggyel, örökösödési vitáik voltak. 1807-ben tagja volt az országgyűlés határszéki választmányának. Kőszegen és Kőszegpatyon élt.
A Festetics család birtokain már a 19. század első felétől európai színvonalú törzskönyvi nyilvántartásokat vezettek. Lehetséges, hogy a birtokon folytak öröklődést elemző vizsgálatok is. 1807 és 1828 között a Festetics-birtokon tudatos és tudományos igényű főleg juhtenyésztői nemesítő munka folyt. Festetics Imre 1818-ban Kőszegpatyon tenyészállat-kiállítást szervezett. 1819-ben Brünnben tette közzé közleményét a természet genetikai törvényszerűségeiről. Ebben a következő fontos dolgokat ismerte fel (J.G. Mendel előtt):
1.Az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják (örökítik) jellegzetes tulajdonságaikat.
2.A nagyszülők azon tulajdonságai, amelyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nemzedékben.
3.Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelő sajátosságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, amelyeknek eltérő jellegzetességei vannak. Ezek változatok (variánsok), a természet játékai; ezek a továbbszaporításra alkalmatlanok akkor, ha a cél adott jellemzők átörökítése.
4.A beltenyészetnél feltétel a törzsállatok lehető leggyorsabb kiválasztása. Csak azok az állatok jótékony hatásúak a beltenyésztésben, amelyek döntő mértékben hordozzák a szükséges jellegeket. Ha egy adott tulajdonságot meg akarunk tartani, az utódokban továbbörökíteni és állandósítani, akkor ajánlatos a gondosan vezetett beltenyésztési napló, és el kell kerülni annak veszélyét, hogy a szervezet legyengülése a szükségszerű következménye legyen.
A továbbiakban a szerző vizsgálta korának magyar állatenyésztési gyakorlatát, kitért a beltenyésztés hatásaira, az embernél is a rokonházasságok esetében. Számára nyilvánvalónak látszott a természetes és a mesterséges kiválasztódás (szelekció) szerepe a háziállatok és a termesztett növények jellegeinek megőrzésében vagy megváltoztatásában. Felfigyelt a háziállatok szaporodásbiológiai folyamataival kapcsolatos viselkedésmódjának hatásaira is.
A cikkben kifejtett nézetei alapján Festetics Imre lényegében felismerte az öröklődés néhány fontos alapelvét. Például az ő 2/ pontja megfelel Gregor Mendel második szabályának. (Nem lehetetlen, hogy J.G. Mendel felhasználta Festetics Imre írását.)
A 3/ pontban megfogalmazta a mutáció alapelvét (ezzel lényegileg Hugo de Vries előfutárának is tekinthető).
Elsőként használta a "genetika" kifejezést a szakirodalomban (ezzel megelőzte a tudományágnak hivatalos nevet adó William Batesont).
Viselkedési megfigyeléseivel az etológusok előfutára.

martin ohm2Martin Ohm (Erlangen, 1792. május 6. – Berlin, 1872. április 1.) német matematikus, Georg Ohm fizikus öccse. 1811-ben doktorált a nürnbergi Erlangen-Nürnberg Egyetemen (Universität Erlangen-Nürnberg) Karl Christian von Langsdorf irányítása alatt. Ohm fejtette ki elsőként a exponenciális elméletet komplex számokra ("a" a "b"-ediken, amikor "a" is és "b" is komplex számok) 1823-ban. Neki tulajdonítják az "aranymetszés" kifejezés bevezetését.
Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületen, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon. Az ókori pütagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán).
Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak, számos területen (például a tipográfiában vagy a fényképészetben) alkalmazzák őket.

IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.), teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság[1] utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.
magyarorszag apostoli kiralya es ausztria csaszaraMagyar Királyság királya
IV. Károly
Uralkodási ideje
1916. november 21. – 1918. november 13.
Koronázása Budapest
1916. december 30.
Örököse Habsburg Ottó
Elődje I. Ferenc József
Utódja népköztársaság kikiáltása

4 karolyt 1916 december 30 an koronaztakIV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor, ahol – a koronázások történetében első ízben – a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt, akivel még 1911-ben kötött házasságot.
1918. november 11-én Ausztriában, 13-án Eckartsaui nyilatkozatával (Az őszirózsás forradalom után 1918 novemberének közepén a magyar társadalom egységesen sorakozott fel forradalmi kormánya és miniszterelnöke, Károlyi Mihály mögé, s részben a német és az osztrák események hatására egyre erőteljesebben követelte a köztársaság kikiáltását. November 9-én ugyanis győzött a német forradalom, és lemondott II. Vilmos német császár, november 12-én pedig kikiáltották az osztrák köztársaságot, miután I. Károly császár (Magyarországon IV. Károly néven királyként uralkodott) is lemondott az államügyek intézéséről és uralkodói jogairól.) Magyarországon lemondott uralkodói jogairól.
karoly foherceg es zita hercegno eskuvoi kepeAz 1918. november 11-i lemondó nyilatkozatTrónra lépve egyik első intézkedéseként lemondatta gróf Tisza István miniszterelnököt. Az összeomlás előtti utolsó pillanatokban Károly a választójog kiterjesztésével, a nemzetiségeknek adott engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát, de ez a törekvése kudarcba fulladt. 1918 októberében bejelentette, hogy a birodalmat egyenrangú államok szövetségévé (föderáció) fogja átszervezni. A magyar kormány követelésére meghátrált, és kinyilvánította, hogy az átalakítás a magyar korona országait nem érinti. Ajánlata így is elkésett: a nemzetiségek többsége az antant támogatását élvezve ekkor már ki akart szakadni a birodalomból.
1918. november 11-én Ausztriában, 13-án Eckartsaui nyilatkozatával Magyarországon lemondott uralkodói jogairól.
Károlyi Mihály kormányát még ő (pontosabban, az ő nevében József Ágost főherceg, magyar királyi herceg, mint királyi főmegbízott, „homo regius”) nevezte ki.

molnar ferenc portreja levelezolap 1918 foto uher odonMolnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.
Molnár Ferenc 1878. január 12-én született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.
Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón. A pál utcai fiuk című regénye,még most is nagy sikert arat.

a pal utcai fiukMolnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás - minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.

 

az ehes varosMolnár Ferenc: Az éhes város

Orsovai úr fiatal, pénztelen pesti zsidó. Kisebb gyógykúrára Abbáziába utalják, ahol megismeri egy amerikai milliárdos lányát, fondorlatos módon magába bolondítja, és elveszi, megszerezve ezzel apósa hihetetlen vagyonát.
Az Abbáziából hazatért urak klubjaitól a feleségek szalonjain át a kávéházakig és irodákig mindenhol végigsöpör a hír: friss pénz érkezik Pestre. És a pályaudvaron százak, ezrek tolonganak, persze "minden érdek nélkül"", hogy fogadják az újdonsült dollármilliárdost.
Eladósodott miniszter, korrupt újságíró, a lipótvárosi zsidó kereskedők maffiája, politikusok, üzletemberek és kis slemilek hada tör rá Orsovai úrra, aki ezt mérhetetlenül élvezi, használja és kihasználja.
Hogy közben mi lesz a naiv, kedves feleséggel? Az életnyi küzdelem után már csak szórakozásra vágyó apóssal? A néppel? Az országgal? Kit érdekel!
Molnár Ferenc, a magyar regény aranykorának egyik legragyogóbb csillaga első bestsellerében a pénzéhes Pest megannyi figurája fosztogatja és kóstolgatja egymást, anyagilag és szexuálisan is. Maró gúnnyal, letehetetlen izgalmakkal fűszerezett, filmszerűen pergő regényét egy éjszaka alatt behabzsolja az ember, és aztán belelapoz a napisajtóba, elolvas pár hírt, majd visszatér Az éhes városhoz, megnézi a megírás évszámát (1912), és nem tudja eldönteni, hogy vajon Molnár Ferenc mégis él, és a mai, friss pénzre vágyó, korrupt és önző Pestről írta-e első bestsellerét, vagy mégis ennyire nem változott volna semmi Magyarországon közel száz év alatt sem?

molnar ferenc egy gazdatlan csonakMolnár Ferenc: Egy gazdátlan csónak története

Molnár Ferenc két kisregényét tartalmazza a Millenniumi Könyvtár sorozat újabb darabja. Az 1901-ben írott Egy gazdátlan csónak történetében a századforduló szecessziós polgár- és művészvilága jelenik meg. A kisregény a tizennégy éves, lelkületében koraérett kislány, Wald Pirko első szerelmének és nővé érésének nyaráról szó. Tarkovics Endre újságíró, a nők bálványa magába bolondítja Pirkót. A férfi azonban már kétfelé is elkötelezte magát: a színésznő Melitta és a szőke, társasági nagyasszony, Waldné között vergődik. Pirko, aki felnőttesen okos, de érzelmeiben még gyermeki, ezen a nyáron – amikor beleszeret Tarkovicsba – találkozik a világ kegyetlen képmutatásával, az emberi kicsinyességgel és érzelmi sivársággal. A körülötte és benne kavargó érzelmekből bontakozik ki a századforduló erotikája: a józan polgárok földhözragadt érzelmeitől a művészvilág bohém erkölcséig. Pirko szinte öntudatlanul ringatódzik a. halálba, mert érzelmeiben megcsalatva egyedül marad, ám a világ hazugságait még a légkétségbeesettebb állapotában sem hajlandó elfogadni. A szecessziós szerelmi történetet mindvégig áthatja a szerzőre oly jellemző lírai humor, az érzelmesen érzékeny lélektaniság. A második kisregény, A gőzoszlop huszonhárom évvel később született, ezért érezhetően nosztalgikus motívumokat is tartalmaz, helyenkénti bizarr fordulatai különleges színt adnak a történetnek, amely a 'hóbortos huszárkapitányról' szól. 'Virtuozitás van ebben az írni-tudásban' – írta egykor Molnár Ferencről Babits Mihály. Ennek szellemében – a legszélesebb körben érdemes ajánlani a kötetet.

 

ignotus palIgnotus Pál (szül. Veigelsberg Pál, Budapest, 1901. július 1. – London, 1978. április 1.) publicista, író, szerkesztő.
1920 után polgári liberális publicistaként az Esti Kurír vezércikkírójaként vált ismertté. Többek között munkatársa volt a kor legbefolyásosabb irodalmi folyóiratainak, a Nyugatnak és a Toll című lapnak is. 1936-ban megalapította a Szép Szó című folyóiratot. 1938 végén a zsidótörvény elől Angliába emigrált, ahol 1940 kora tavaszától 1947 őszéig a BBC „European Intelligence of Listeners Research” osztályán dolgozott. Először fordítói-gépírói munkát végzett, később a Magyar Hírekhez került, a háború végén pedig a magyar adásnál dolgozott. 1945-től a londoni-magyar követség sajtóattaséja volt, ahonnan 1949 nyarán hazarendelték.
1949 szeptemberében kémkedéséssel és a szociáldemokrata „szervezkedésben” való részvétellel vádolták, majd 15 évi börtönbüntetésre itélték. 1956-ban rehabilitálták. Kiszabadulása után a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében kapott kutatói állást. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik előkészítője volt. 1956. szeptember 16-án, az Írószövetség közgyűlésén az elnökség tagja lett. 1956. november 1-jén írótársaival együtt aláírta azt a nyilatkozatot, amely a forradalom erkölcsi tisztaságáért emelt szót. A forradalom leverése után újra elhagyta Magyarországot és ismét Londonba ment, ahol 1962-ig az Irodalmi Újság főszerkesztője volt, valamint feloszlásáig irányította a Magyar Írók Szövetsége Külföldön nevű szervezet munkáját, fordította többek között Maugham és Maupassant műveit.

 

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés