In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

gyonyoru napot

                                                                    Csukás István: 
                                                                    Gyerekarcom visszanéz rám

                                                                    Gyerekarcom visszanéz rám a tükörből,
                                                                    nem tudok mit kezdeni vele, de azért
                                                                    próbálkozom: rávigyorgok, kacsintok, semmi,
                                                                    mintha jég mögül nézne rám, elég hűvösen,
                                                                    ahogy grimaszolok és idétlenkedek egyre
                                                                    fáradtabban, elszálló hittel, öregedő bohóc,
                                                                    hogy kicsaljak legalább egy irgalmas mosolyt,
                                                                    egy rezzenést, egy rebbenést, valami kis fényt,
                                                                    onnan, honnan, kitől, kinek, lehunyom
                                                                    a szemem, lassan felnyitom: eltűnt, s eltüntem
                                                                    én is, csak a tükör, csak a tükör.

gyermekarcom

hans christian andersenHans Christian Andersen (Odense, Dánia, 1805. április 2. – Koppenhága, 1875. augusztus 4.) valószínűleg a leghíresebb dán költő és meseíró.
A nagy meseírót idéző tiszteletadás az 1967 óta évről évre világszerte megünnepelt International Children's Book Day (Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja vagy Nemzetközi Gyermekkönyv Nap), amelyet Andersen születésnapján tartanak. Emlékét élteti a nevét viselő kitüntetés, a Hans Christian Andersen Award.
1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJÁt Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

gyermekkonyveknn

Ajánló:

Olvasni jó

http://www.olvasnijo.hu/olvasni.php3

 

csukas istvanCsukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. –) Kossuth-díjas magyar költő, író.
Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

susu a sarkanyCsukás István: Süsü, a sárkány

Több mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává lett mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett

(részlet)

susuHol volt, hol nem volt, a vad ürömföldön túl, de a bogáncsos réten innen, ott, annál az irdatlan magas hegynél, honnan már a madár is visszafordul, volt a sárkányok birodalma. Pontosabban senki se tudja, hogy hol, hiszen emberfia nem jár a sárkányok között, hogyan is merészkedne a tüzet fújó, lángot okádó szörnyetegek közé! De hogy arrafele van valahol, azt mindenki tudja, ha máshonnan nem, a nagy ordítozásból, bömbölésből, mormogásból és tűzfújásból!
A sárkányok királya az irdatlan hegy legbelsejében lakott kilenc gyerekével. A királynak három feje volt, a gyerek sárkányoknak szintén, kivéve a legkisebbet, annak bizony már csak egy feje volt! Csúfolták is eleget ezt az egyfejű legkisebbet, akit éppen ezért Süsünek hívtak, meg talán azért is hívták Süsünek, mert egyéb másban is elütött a testvéreitől. Szelíd volt, mint a bárány, félénk volt, mint egy kecskegida, jámbor volt, mint egy kolduló barát. Amúgy persze külsőre pontosan olyan behemót nagy volt ő is, mint a többi sárkány! De csak külsőre! Belül meg, mint egy kisegér.

susu-kiralyfival

                                                        (…)
                                                        Ó, ha rózsabimbó
                                                        lehetnék!
                                                        Rám szállnának szépen
                                                        a lepkék!
                                                        Kicsi szívem vélük
                                                        dobogna!
                                                        Nem lennék ilyen nagy
                                                        otromba!
                                                        Ezt a vágyam senki
                                                        se érti,
                                                        se gyerek, se nő és
                                                        se férfi
                                                        Senki, senki itt a
                                                        világon,
                                                        mi is az én titkos
                                                        nagy álmom!

 

ket-kicsi-okrocske 

Kormos István: Mese a két kicsi ökröcskéről

(részlet)

Volt egyszer egy szegény asszony, annak egy legényke fia, furfangos, eszes gyerek, eleven, mint a csík. Azt mondja egyszer a szegény asszony a fiának:
– Szaladj, fiam, hozz az erdőről egy öl fát, hadd süssek kenyeret!
Azzal feltarisznyázza egy szem hamuban sült pogácsával; az vállára kapja a fejszét, s megy az erdőre. Ott nekiáll a fáknak, vágja istenesen. Mikor már eleget kidöntött, megtörli a homlokát, leül éhesen, s nyúl a tarisznyába. Alig harap a pogácsába, valahonnét előtte terem egy ősz öregember, s azt mondja neki:
– Hallod-e, fiam, adj nekem abból a pogácsából, három napja nem ettem!
A fiú kettétöri a pogácsát, felét az öregnek nyújtja, s esznek ketten. Evés után megint megszólal az ősz öregember:
– No, fiam, mivel jó szívvel voltál hozzám, én is adok neked valamit. Sunyd be csak egy kicsidég a szemed.
Besunyja nevetve a legényke, s mire kinyitja, ott áll előtte két kicsi fekete ökör, akkorák, hogy alig látszanak ki a fűből. Nagyot kurjant örömében, de akkor azt mondja az ősz öreg:
– Ohó, majd elfelejtettem, hogy szekér is kell az ökrök után. Sunyj még egyszer!
Megint suny a legényke, s egy szempillantás alatt ott a szekér is; az a két kicsi fekete ökör meg ott áll a szekér előtt befogva. Most örül meg csak igazán a legényke! Fordul az ősz öreg felé, de az úgy eltűnt onnét, hogy se híre, se pora nem maradt. Akkor nekiáll, s hányni kezdi föl a szekérre a kivágott fát. Hanem egyszer csak megtorpan, erős töprenkedésbe esik.
– Hajhaj! Hogyan bírják el a sok fát azok a csöpp jószágok? – kérdi maga elé.
Akkor hátrafordul az egyik kicsi ökör, s megszólal szakasztott emberi hangon:
– Sose törődj azzal, kis gazdánk! Elbírunk mi százszor annyit is, csak jól rakd meg!
A mesebeli igazságszolgáltatás jól elérte a bírót meg a grófot… 

Mészöly Miklós: Mese a vörösbegyről meg a két harkályról

(részlet)

Volt egyszer, hol nem volt, volt egy kerek erdő, s benne annyi temérdek fa, mint pihe a dunyhában, csak még annál is több eggyel.
Ebben az erdőben élt Kip és Kop, a két harkálycsemete. Rettentő büszke volt mind a kettő, s még ingyen sem repültek olyan fára, ahol más is ült. Ha meg őmelléjük merészkedett valaki, azt mindjárt elkergették, mintha a kerek erdő minden fája az ő kényükre nevekedett volna.
Hogy, hogy nem, egyszer egy kicsi vörösbegy éppen arra a jegenyefára szállt, amelyiken Kip és Kop koma ült.
Szegényke nem akart egyebet, csak hintázni, fütyörészni kicsit, meg a begyét melengetni a napon. 

Nemes Nagy Ágnes: Az óriás zsebkendője

(részlet)

Élt egyszer régen, valahol az Óriás-hegy alatt, egy ember meg egy asszony. Szegények voltak, a kunyhójuk alig volt nagyobb egy vakondtúrásnál, de ők azt se bánták – csak lett volna gyermekük. Hanem bizony gyerek az nem volt. Addig-addig búslakodtak, emésztették magukat, míg egy napon azt mondta az ember:
– Én fölmegyek az óriáshoz tanácsot kérni.
Megijedt erre az asszony, de nem szólt, csak lehajtotta a fejét úgy, hogy még a szép, nagy, fekete kontya is félrebillent, aztán sütött útipogácsát, föltarisznyázta az urát, s útra bocsátotta.
Az meg ment, ment, fölfelé a hegyoldalon. Szép volt az út eleinte, a rét csupa de csupa kikerics, mintha lila tóban gázolna bokáig – mert éppen ősz felé járt az idő. Bizony az ember le is hajolt volna virágot szedni, ha nem röstellte volna az efféle haszontalanságot. Egy maroknyi akáclevelet leszakított azért, amint ment át a ligeten, zsebébe gyűrte, egyet pedig a szájára tett, s azon át zümmögött, rezegtetett valami nótát.
Ment egy nap fölfelé, ment másnap; addigra elmaradt az akác, elmaradt a kikerics. Nem volt más, csak fenyő, mindenütt csak fenyő – azután az se.
Harmadnapra leesett a hó. Először csak ritkán hullott, nagy, tenyérnyi pelyhekben, azután sűrűn, mintha fehér cérnával varrnák össze az eget a földdel. Sötét lett, fehér sötét; az ember az orráig se látott.

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika

szegeny dzsoniÖstör király csakis ahhoz adja a lányát, akit Árnika szívből szeret, és ez nem más, mint Dzsoni, a világ legszabadabb embere. A hagyományos mesékből érkező lovagok azonban hiába vívnának meg életre-halálra Árnika kegyeiért. Ebben a történetben semmi esélyük sem lenne, mert Lázár Ervin meséiben minden egy kicsit másképp történik, mint ahogy szokott. Még a Százarcú Boszorka is képes jót cselekedni, de csak ha nagyon muszáj. Lázár Ervin meséi a gyerekek mellett mindazoknak is szólnak, akik nem hajlandók kinőni a mesék világából.
(részlet)
– Írjál nekem egy mesét.
– Miről?
– A kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról.
– Két kacsáról?
– Igazából nem kacsák ám!
– Hanem?
– Valódi király meg valódi királykisasszony. Csak a gonosz boszorkány elvarázsolta őket.
– Miért varázsolta el őket?
– A szegény Dzsoni miatt.
– Ez a szegény Dzsoni egy angol?
– Dehogy angol! A szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész. Nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik.
– És miért kellett e miatt a szegény Dzsoni miatt elvarázsolni a királyt meg a királykisasszonyt?
– Mert a gonosz boszorkány nem akarja, hogy a szegény Dzsoni feleségül vegye Árnikát.
– Ki az az Árnika?
– Hát a királykisasszony, ki volna más!


gotz iren juliaA radiológia jeles kutatója, az első egyetemi előadónő Magyarországon,
Götz Irén Júlia (Mosonmagyaróvár, 1889. ápr. 3. – Ufa, 1941. ?) matematikát, fizikát, kémiát és filozófiát tanult a budapesti tudományegyetemen, 1909-ben Summa cum laude vegyészdoktor lett. Megalakulásától, 1908-tól aktív tagja volt a radikális Galilei-körnek. Az 1911/12-es tanévben ösztöndíjjal Párizsba ment, ahol Madame Curie rádiumlaboratóriumában képezte magát tovább. Hazatérte után nem folytathatta elkezdett kutatásait; a Tangl Ferenc vezette Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson alkalmazták fizetés nélküli segédvegyészként. 1913-ban lett Dienes László szociológusnak, a KMP egyik alapító tagjának felesége. A Tanácsköztársaság alatt kinevezték a tudományegyetem elméleti kémia előadójának – ő lett az első nő Magyarországon, aki egyetemen taníthatott. A Tanácsköztársaság bukása után férjével és újszülött gyermekével menekülésre kényszerültek: az emigráció során először Bécsben, majd Kolozsváron telepedtek le. Romániában élelmiszerkémiát tanított és 1927-ben itt szerezte meg a fizikai tudományok doktora címet. A harmincas években a család a Szovjetunióba települt át. 1931-38 között Götz Irén a moszkvai Nitrogénkutató Intézet tudományos osztályvezetője volt. 1941-ben koholt vádakkal letartóztatták; a börtönben kapott tífuszban halt meg.
Götz Irén tudományos munkássága csak töredékesen ismert. Doktori disszertációjában Rutherford elmélete alapján finomította a Curie laboratóriumban alkalmazott mérési eljárásokat. Párizsban a rádium béta-sugárzásával foglalkozott. 1912 és 1919 között Gróh Gyulával publikált állatélelmezési és fizikai-kémiai tárgyú tanulmányokat. Kolozsváron oldatok molekula- és iondiffúziójáról írt értekezéseket. 1921-ben pozitivista tudományfilozófiai nézeteiről tett közzé tanulmányt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

I. Nagy Károly, lat. Carolus Magnus vagy Karolus Magnus, franc./angol. Charlemagne (742. április 2. – 814. január 28.), Martell Károly unokája, Kis Pipin fia, frank király 768-tól. Államát nagy mértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. Lombardia királyává koronáztatta magát, majd 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel „római császárrá” (Imperator Augustus) koronázta őt. Ezzel mindkét fél a dicső Római Birodalom felélesztését szándékozott elérni. Úgy ismert, mint az első helyreállítója a nyugati császárságnak. A Német-római Császárság csak jóval halála után alakult meg, amikor I. (Nagy) Ottó német király 962-ben bevette Rómát, és császárrá koronáztatta magát. Nagy Károly hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort. Uralkodása úgy is ismert mint a Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének időszaka.

nagy karoly albrecht durer festmenye

Frank király

Uralkodási ideje

768. október 9. – 814. január 28.

Koronázása

800. december 25.

Elődje III. Pipin

Utódja I. Jámbor Lajos

 corvin janosCorvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán.
Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt.
A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta.
Miután Mátyás király második házassága, az Aragóniai Beatrixszal kötött is gyermektelen maradt, fiául fogadta, és 1479-ben a hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, adománylevélben így említvén őt: méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk.
Corvin János felesége Frangepán Beatrix volt, két gyermekük született: Erzsébet és Kristóf.
1495-1499 között a bosnyák király, szlavón herceg, bán címet viselte. 1501-ben sikerült felmentenie a törökök által ostromlott Jajcát.
1491 után Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának sírhelyet. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik.

gasparich markGasparich Márk Kilit (Cirkovlyán, 1810. április 2. – Pozsony, 1853. szeptember 2.) ferences szerzetes, hitszónok, az 1848–49-es szabadságharcban tábori lelkész, a szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések résztvevője és vértanúja.
Egy muraközi faluban horvát parasztcsalád gyermekeként született. Tanulmányait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte, majd 1827-ben belépett a ferences rendbe. 1833-ban pappá szentelték. 1833-tól Szentantalon, 1834-től Türjén volt segédlelkész, majd 1835-től Pesten hitszónokként gyakorolta hivatását. Az 1838-as árvíz idején részt vett a mentési munkákban. 1841-től Székesfehérvárott, 1844-től Szombathelyen, majd 1846-tól Németújváron volt hitszónok és hitoktató.
A szabadságharc bukása után illegalitásban élt. 1850-től Budán a Császár-fürdőben lakott és álnéven cikkeket írt a Pesti Naplóba. Ekkor ismerkedett meg az utópista szocialista eszmékkel, melyeknek később lelkes hirdetőjévé vált. 1851-től Balatonfüreden élt. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezette függetlenségi szervezkedéssel, feladata egy vidéki ellenálló csoport létrehozása volt. Ennek szervezése közben 1852 februárjában elfogták. Részvétele sem a szabadságharcban, sem az illegális szervezkedésben nem volt jelentős, de tekintettel utópista szocialista nézeteire, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

 

thury gyorgyThury György (1519 körül – 1571. április 2.) végvári vitéz, várkapitány, a „magyar el Cid”, Bars vármegye főispánja.
Hont vármegyéből, Középtúrról származó nemesi család sarja, ősei már az Árpád-korban jeles vitézek voltak. Nagyapja, Thury Miklós Hunyadi Mátyás seregében szolgált, és apja, Gábor is kitűnő vitéz volt. Thury György a források szerint sohasem járt iskolába, így valószínűleg írni és olvasni sem tudott. Az 1540-es években huszárfőlegény lett a sági várban. Részt vett az 1552. augusztus 10-11-ei palásti csatában, ahol jelentős része volt az olasz csapatok megmentésében.
1556-ban a lévai vár kapitányává nevezték ki, 1558-ban Bars vármegye főispánja, majd Várpalota kapitánya lett. Neve itt vált rettegetté a törökök körében. Kiváló bajvívó volt, sorra hívta ki a törökök legjobbjait. A pénztelenségen állandó portyákkal próbált segíteni, így akadályozta meg azt, hogy katonái a zsoldhátralék miatt elszökjenek tőle. 1563-ban jelen volt II. Miksa királlyá koronázásán, és az ünnepségeken vívott lovagi párbajoknak ő volt a hőse. Az állandosuló pénzhiány miatt végül 1565-ben beadta lemondását, ám az uralkodó még egy ideig maradásra bírta. 1566 júniusában 500 katonájával mindaddig tartotta Palota várát Arszlán budai pasa 7-8000 fős seregével szemben, míg a felmentő sereg Salm gróf győri várkapitány vezetésével meg nem érkezett. Salm gróf Thury segítségével visszafoglalta Veszprémet és Tatát.
Kortársai szerint több mint hatszáz győztes párviadalt vívott, a törökök ezért „dunántúli oroszlánnak” nevezték. Istvánffy Miklós 16. századi humanista történetíró szerint például egy hatalmas termetű török csak azért jött Magyarországra, hogy vele megvívhasson. Mivel a törököknek sok bosszúságot okozott, 1571-ben Orosztony község határában 150 lovasával együtt tőrbe csalták és megölték. Fejét a törökök levágták és Isztambulba küldték, testét gróf Zrínyi György Kanizsán temettette el.

III. Ferdinánd (Graz, 1608. július 13. – Bécs, 1657. április 2.) a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, 1637-től német-római császár, magyar és cseh király.
   

szent korona kicsiiii-ferdinand-nemet-romai-csaszar-es-nemet-kiraly-magyar-es-cseh-kiralyMagyar király
III. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1637. február 15. – 1657. április 2.
Koronázása Sopron
1625. december 8.
Elődje II. Ferdinánd
Utódja IV. Ferdinánd, ténylegesen I. Lipót
1608. július 13-án Grazban született II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) harmadszülött fiaként. Heten voltak testvérek, de a két bátyja korai halála után ő lett a trónörökös.

iii-karoly-koronazasa

1625. december 8-án Pázmány Péter esztergomi érsek a soproni ferences templomban („Kecske-templom”) Magyarország királyává koronázta (Pozsonyban pestisjárvány volt), 1627. november 27-én pedig a cseh trónt is elfoglalhatta. Az 1630. évi birodalmi gyűlésen nem szavazták meg trónutódlását, csak 1636 decemberében, két hónappal apja halála előtt koronázták német-római királlyá.
1634-ben apja őt nevezte ki a császári seregek főparancsnokává, mivel a korábbi sikeres hadvezért, Wallenstein tábornagyot II. Ferdinánd a személye ellen szőtt összeesküvés ürügyén kivégeztette. A harmincéves háborúban megismerkedett a katonai élettel, hadsereg-szervezési tapasztalatokat szerzett. Részese volt Donauwörth és Regensburg elfoglalásának (1634 májusában), a franciák felett aratott nördlingeni győzelemnek (1634 szeptemberében), és sikerült kiszorítania a svéd csapatokat Dél-Németországból.

apor vilmosBoldog altorjai báró Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott püspök.
Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24-én Nagyváradon pappá szentelték. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében, – többedmagával – kieszközölte a túszok szabadon bocsátását. 1941. február 24-én. 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.
A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben. (1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma.) Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt dulakodás közben halálosan megsebesítette.
Apor Vilmos sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor és Mattioni Eszter alkotásaÁprilis 2-án, húsvét hétfőn hajnali 1 órakor, belehalt sérüléseibe. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

barcsayNagybarcsai Barcsay Jenő (Katona, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művésztanár és tanár.
Barcsay a festészeti munkára hivatkozva nem alapított saját családot, 103 évet megélt anyjának és nővéreinek volt a támasza.
Festészetének korai szakaszában komor, a fény-árnyék hatásokra épülő ábrázolás mód jellemzi. Párizsi és olaszországi útjai gyökeresen átalakítják a látásmódját, expresszionista stílusú képeket alkot. Később számos képét megsemmisíti.
1929-től fokozatosan alakul ki saját, senki másra nem jellemző stílusa. A konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát alakította ki. Műveiben egyaránt megjelennek a nonfiguratív formák és a figurális ábrázolás is. Figyelme a keretezésre is kiterjedt.
A festészet mellett jelentős grafikai munkássága és mozaikjai is. Művészetpedagógiai munkássága kiemelkedő, Művészeti anatómia című szakkönyvét számos nyelvre lefordították és tankönyvként használták.

barcsay tanya a volgybenbarcsay felhos taj

 

oldal eleje>>>

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés