In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

jrk 

                                                                          Radnóti Miklós: Április
                                                                          Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
                                                                          s féllábon elszalad.
                                                                          Ó április, ó április,
                                                                          a nap se süt, nem bomlanak
                                                                          a folyton nedvesorrú kis rügyek se még
                                                                          a füttyös ég alatt.

arc

                                                                          Gyurkovics Tibor: Béke
                                                                                       (részlet)
                                                                          Még egyszer fölrepülni
                                                                          az ismeretlen égre,
                                                                          s a lengő madarakkal
                                                                          azt kiáltani: béke!
                                                                          Hol van az a szabadság?
                                                                          És hol van a mi tájunk?
                                                                          Mi örökösen égünk,
                                                                          mi örökösen szállunk!

aprilis

Szent György hava – április – elnevezésének forrása:

Szent György egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vettették és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
Szent György lovag a legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György szobor Prágában van, másolatai pedig Kolozsváron és Budapesten és Szegeden.

 

Szent György a lovagrendek patrónusa

szentgyorgy

Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Ünnepe előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. A mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

arvacska

Április: népi megfigyelések, szokások:
-   Ez a hónap a megújhodás ideje.
-   Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak.
-   A kis bárányok vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől".
-   A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon,
-   Április elsején nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem.
-   Az asszony- és lánynép feketébe öltözve ment templomba.
-   Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.
-   Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére, és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
-   A gazdák figyelmét a sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó vegetáció. "Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A palántát is lehet ki szabadba hozni" - ezt ajánlotta dédanyáink korában Szent György, azaz április havára a Bácskai naptár.
-   A gazda a méheket április elsején vagy első hetében, lehetőleg szerdai vagy csütörtöki napon eressze ki első röptükre, így lesznek abban az esztendőben szorgalmasak és elevenek.
-   A vérbeli kertészkedő ember ilyenkor már valami jóleső, bizsergető nyugtalanságot érez, hogy kijusson a kertbe. Megj. A bizsergést nemcsak a gazdák érzik…
-   Itt az ideje, hogy kiültessük káposztaféléket (káposzta, kel, karalábé, karfiol),a borsó vetését is folytathatjuk.
-   Sajnos kevesen termesztik a csicseri borsót. Különösen biokertekbe ajánlható, nincs jelentős kártevője és betegsége. Gyökérbaktériumai által a talaj nitrogéntartalmát növeli.
-   A hónap második felében már a fűtetlen fóliasátrakban is szedhető a saláta, a hónapos retek és a zöldhagyma. Ha a szedést befejeztük, készíthetjük a talajt a paradicsom, a paprika és az uborka alá.
-   A hónap második fele már alkalmas a bab ültetésére is.
-   Vessünk mángoldot! Magját ugyanúgy közvetlenül a termőföldbe vethetjük, mint a spenótét, csak ritkábban, mert nagyra megnő. Évelő nővény, télen át is szedhető.
-   A borsikát, csombort meg a zamatos turbolyát olyan helyre vessük, ahol meghagyhatjuk, a következő évre elbokrosodik.
-   A görögdinnyét palántaneveléssel és helyben vetéssel egyaránt szaporítják. A mag állandó helyére 10-e körül vethető. Ez az időpont pontosabban is meghatározható úgy, hogy az év 100. napja után akkor vessük a magot, ha a talaj hőmérséklete a vetés mélységében elérte a 13-15ºC-t.
-   A legtöbb gyógy- és fűszernövényünk magját ebben a hónapban vethetjük. Évelő és fűszernövényeinket vágjuk vissza. A szabadgyökerű csemetefákat április első felében ültessük, így még meggyökeresednek a száraz idő beálltáig, tányérját öntözzük be bőségesen és takarjuk szalmával, fűkaszálékkal.
-   A lemosó permetezéssel igen sok kártevőtől szabadítjuk meg fáinkat és szőlőnket. E hónap elején már csak 2-3%-os töménységben használjuk a mészkénlevet, rügyfakadás után.
-   A fűmagot is most lehet vetni, a vegyes fűfélékben sokféle bogár talál magának egy-egy megfelelő fűszálat, vadvirágot, ahol jól érzi magát.
-   Állandó helyre vessük a dísznapraforgót,búzavirágot, vasrózsát, sarkantyúkát,büdöskét.
-   A pincéből felhozott kanna-, gladiólusz-,dáliagumókmat is el kell ültetni.
-   A burgonya közé ültessünk büdöskét. Ha a burgonya kikelt, virágzásig bordóilével permetezzük, minél sűrűbben.
-   E hónap harmadik dekádjában lehet a csemegekukoricát, bimbóskelt, spárgatököt, cukkínit, brokkolit vetni. Közéjük salátát ültessünk, így védekezve a földibolha kártétele ellen.
-   Társítás: szamóca közé ültessünk bármilyen hagymafélét, káposzta mellé zellert, uborka közé bazsalikomot, borágót. A káposzta védőnövénye a borsfű, bazsalikom, koriander,
Mivel áprilisban még sok a csapadék, a paraszti gazdaságokban gyakran "fosós"-nak hívják a hónapot. A gazdák azonban örülnek az esőnek, mert azt tartják:
"Áprilisi esőzés kergeti a fagyot".
Általában áprilisban van a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe, a Húsvét. A Húsvét mozgó ünnep, vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnapra esik.

czeizel endre orvos-genetikusCzeizel Endre (Budapest, 1935. április 3. –) orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.
Tanulmányait a budapesti cisztercita gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte.
1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a Humángenetikai és Teratológiai Osztály munkatársa lett. Mellékállásban a János Kórházban dolgozott, 1973-ig mint a szülészeti osztály családtervezési tanácsadója, majd 1973-tól főorvosként vezette a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot (1984-től osztályt). Ekkor lett a WHO központ igazgatója is.
1973 óta végez genetikai tanácsadást. 1984 után egy időben az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) dolgozott. Kutatásai kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemiológia. Kiemelkedő szerepet vállalt a genetikai ismeretterjesztésben. Hat televíziós sorozat szerkesztő-műsorezetője volt. Ő alapította Budapest XIV. kerületében a Családtervezési Központot. Számos tudományos társaság tagja.
1996-98-ig a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt, innen ment nyugdíjba. Létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, bevezette a genetikai tanácsadás szervezett módszerét, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az optimális családtervezési modellt. Ma is az egészségmegőrző és genetikai tanácsadás népszerűsítője.

Melocco Miklós (Róma, 1935. április 3. –) Kossuth-díjas szobrászművész.
Budapesten Melocco Miklós egyházi iskolába járt. Apját, Melocco Jánost (1909. december 26 - 1951. február 22.), aki katolikus újságíró volt, 1947-1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője, elfogták, s az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték. 1951. február 22-én akasztással végezték ki.[2] Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt a gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították.
1955-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak. 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett.

matyas-kiraly-emlekmu-szfvar meloccoa-paneui-piknik-emlekmuve-a-sopronpusztai-emlekparkbanszent-istvan-kiraly-megkoronazasa-eszterom varhegy-melocco-statue

Széki gróf Teleki Pál János Ede (Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.) magyar geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a SZEFHE Rabonbánja.

teleki-pal

                                                                         A Magyar Királyság
                                                                         9. miniszterelnöke
                                                                         Hivatali idő
                                                                         1939. február 16. – 1941. április 3.
                                                                         Előd Imrédy Béla
                                                                         Utód Bárdossy László
                                                                         A Magyar Királyság
                                                                         Vallás- és közoktatásügyi minisztere
                                                                         Hivatali idő
                                                                         1938. május 14. – 1939. február 16.
                                                                         Előd Hóman Bálint
                                                                         Utód Hóman Bálint
                                                                         A Második Magyar Királyság
                                                                         3. miniszterelnöke
                                                                         Hivatali idő
                                                                         1920. július 19. – 1921. április 14.
                                                                         Előd Simonyi-Semadam Sándor
                                                                         Utód Bethlen István
                                                                         A Magyar Királyság külügyminisztere
                                                                         (miniszterelnökként, ideiglenesen)
                                                                         Hivatali idő
                                                                         1920. december 16. – 1921. január 18.
                                                                         Előd Csáky Imre
                                                                         Utód Gratz Gusztáv
                                                                         A Magyar Királyság külügyminisztere
                                                                         Hivatali idő
                                                                         1920. április 19. – 1920. július 19.
                                                                         Előd Simonyi-Semadam Sándor
                                                                         Utód Csáky Imre

1902-től Lóczy Lajos földrajzi tanszékén volt gyakornok. 1904-től szolgabíróként tevékenykedett Szatmárban. 1906 március-áprilisban nagy nyugati utat tett, 1907-ben Szudánban, majd Európában járt tanulmányúton. 1908. november 24-én Budapesten házasságot kötött Bissingen-Nippenburg Johanna (1889-1942) grófnővel (gróf Bissingen Nippenburg Rezső Antal Gábor és foeni Mocsonyi Georgina lányával), kitől két gyermeke született: Mária (1910-1962) és Géza (1911-1983). Teleki Géza geológus, egyetemi tanár lett Kolozsvárott 1940-'44 között, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatási minisztere volt 1944-'45-ben. 1949-ben Amerikába emigrált. (Unokái: Pál és Géza geológus, jelenleg Amerikában élnek.)

Először az 1905-ös választásokon indult az ifj. Andrássy Gyula vezetésével a Szabadelvű Párt „disszidenseiből” formálódó (de csak a választás után bejegyzett) Országos Alkotmánypárt színeiben a Szatmár vármegyei nagysomkúti választókerületben, mely országgyűlési képviselőjévé választotta. Az 1906-os választásokon ismét elnyerte a mandátumot. Az 1910-es választásokon, amikorra nyilvánvalóvá vált a koalíciós kormány bukása, nem vállalt újabb mandátumot (nem indult), a politikától időlegesen visszavonult. Ekkoriban még nem volt jelentős politikai tényező. Az első világháborúban önkéntesként harcolt. 1917-ig főhadnagyként szolgált a szerb, majd az olasz fronton, ekkor kinevezték az Országos Hadigondozó Hivatal élére. Az őszirózsás forradalom győzelme után visszavonult, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején Svájcban tartózkodott, eközben az Antibolsevista Comité felkérésére az ellenforradalmi szegedi kormányokban (mindháromban) külügyminiszterként tevékenykedett.

Az ellenforradalom győzelme utáni első, 1920-as választásokon a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben Szeged belvárosi kerületében nyert országgyűlési mandátumot. A március 15-én alakult Simonyi-Semadam-kormányban Simonyi-Semadam felkérte külügyminiszternek, melyet április 19-ével fogadott el, a trianoni békeszerződés aláírására már ilyen minőségében ment el, azt azonban nem ő, hanem a magyar delegáció két másik (politikailag súlytalan) tagja írta alá. A kormány ezután egy hónappal lemondott, a kabinetalakításra Horthy Telekit kérte fel, aki el is vállalta azt.

1920. július 25-én Horthy Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké. Emellett ő volt a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere és ő vezette a külügyi tárcát is. IV. Károly király visszatérési kísérlete után, 1921. április 14-én lemondott a miniszterelnökségről.

1922. június 10-ével Horthy Miklós kormányzó Teleki Pált nevezte ki az ország főcserkészévé. Népszerű és nagy hatású szereplője az ifjúsági mozgalom történetének. Teleki azonban nem viselte hosszú ideig a címet, ugyanis 1923 márciusában egészségi állapotára hivatkozva benyújtotta lemondását, és főcserkészi tisztsége alól a kormányzó felmentette, és tiszteletbeli főcserkésszé nevezte ki. E szerepében volt 1933-ban a 4. Cserkész Világdzsembori, cserkész világtalálkozó (jamboree,dzsembori) szervezője és irányítója: Gödöllőn, a Királyi Kastély parkjában a világ számos országából érkező 30.000 cserkész táborozott.

graham greeneHenry Graham Greene, (1904. október 2. – 1991. április 3.), angol író, drámaíró, kritikus. Számtalan novellát, regényt, esszét, kritikát, életrajzot írt; forgatókönyv és színdarab is fűződik a nevéhez. Művei közül többet meg is filmesítettek. Az 1930-as évekre már széles körben olvasott író volt, az 1940-es években nemzetközileg is ismert lett, az 1950-es évekre pedig a huszadik század egyik meghatározó irodalmi alakja lett. Az író bipoláris zavarral küzdött, mely magánéletére és írásaira is kihatott.
Regényeit eredetileg két kategóriába osztották: bűnügyi regényekre, mint például a Brightoni szikla, amit ő maga is „szórakoztató irodalomnak” minősített, de amelyek gyakran hordoztak jelentős filozofikus tartalmat is, illetve irodalmi művekre, mint például a Hatalom és dicsőség, amelyre hírnevét kellett alapoznia.
Az írói pályafutása folytatásával viszont Greene és az olvasói egyaránt úgy találták, hogy a „szórakoztató” könyvek majdnem olyan magas - sőt, néha magasabb - értéket képviselnek, mint az irodalmiak, így később Greene kombinálta e két megközelítést olyan könyveiben, mint Az emberi tényező, Havannai emberünk és A csendes amerikai.
Amellett, hogy sok könyvét megfilmesítették, írt néhány eredeti forgatókönyvet is, amelyek közül A harmadik ember (The Third Man) vált a legismertebbé.
Csak egyetlen filmben játszott mellékszereplőként, az 1973-ban bemutatott Amerikai éjszaka c. filmben egy angol biztosítási brókert alakított.

 

 

 oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés