In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

csodas-napot

                                                 

                                                              Juhász Gyula: Egy hangszer voltam ...
                                              Egy hangszer voltam az Isten kezében,
                                              Ki játszott rajtam néhány dallamot,
                                              Ábrándjait a boldog szenvedésnek,
                                              Azután összetört és elhagyott.
                                              Most az enyészet kezében vagyok.
                                              De fölöttem égnek a csillagok.

egy-hangszer

 

juhasz-gyulaJuhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.): költő.
Élete nagy részét szülővárosában töltötte. 1893–1902 között a szegedi piarista gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban. 1902-től A pesti egyetem magyar–latin szakos hallgatója. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. A Négyesy-szeminárium titkára. 1908 februárja és 1911 májusa között a nagyváradi premontrei gimnázium ideiglenes tanára. A város pezsgő szellemi élete kedvezően hatott rá. Megismerte Sárvári Anna (1887–1938) színésznőt. 1914. március 6-án a pesti Nemzeti Szállóban mellbe lőtte magát. 1917-ben idegbetegségével kezelték a budapesti Moravcsik-klinikán. Magyar nyár 1918 című versében és vezércikkeiben hangot adott forradalmi várakozásának. November 22-én tagja lett a szegedi Nemzeti Tanácsnak. 1919. március 24-én Forradalmi kiskáté című írásában köszöntötte a vértelen proletárforradalmat. Április 8-án a szegedi színház direktóriumának tagjaként új műsorpolitika megvalósításához kezdett, de a francia megszállás alatt levő Szegeden már április közepén fölülkerekedő ellenforradalom elüldözte a színház éléről; tanárgyűlésen bántalmazták. Életét derékba törte a bukás. Nyugdíjat nem kapott; verseivel, cikkeivel kereste kenyerét. 1929. január 18-án elsők közt jutalmazták Baumgarten-díjjal (1930-ban és 1931-ben is megkapta). A siker megbénította. Az év nagy részét a budai Schwartzer-szanatóriumban töltötte. Veronállal vetett véget életének.
A Nyugat-nemzedék nagy költői közt sajátos helyét költészetének közösségi mondanivalója, népi jellege adja. Költészetének fejlődésvonala életében megjelent köteteiből kevéssé ismerhető meg, mert anyagi és politikai okokból életművének kisebb részét tartalmazzák, és megtévesztő időrendet sugallnak. Második verseskötetében (Új versek, 1914) saját hangjára talált. Szerelmi költészete kezdettől a reménytelen vágyakozást fejezi ki „az élete kudarcát” hozó örök asszony iránt; ennek az érzésének Anna csak tárgyat és igazolást adott. Júlia-versei a hála és a lelki béke dalai, de ezt a hangot nem variálhatta sokáig: így tért vissza 1923 után az örök Annához. „Magyar versei” végigkísérték életét. A szegényparasztság sorsát elsíró „tápai versei” ciklust alkotnak. Költészetének terjedelmes része a magyar kultúra és a magyar táj ihletését őrzi. Korai publicisztikájában gyakori az élesen antiklerikális bírálat. Krisztusban az isteni magaslatra emelkedett embert csodálta. Keresztény bűntudata örök harcban állt a pogány életvággyal. A Mária-kultusz beszüremlett Anna-verseinek hasonlatkincsébe. Népi katolicizmusa a szegényparasztság fölszabadulási vágyát is magába foglalja (A tápai Krisztus, 1923). Megközelítőleg 1300 verséből majdnem 300 szonett. Ő honosította meg a villoni balladaformát a magyar irodalomban (Ódon ballada, 1907). Verselése laza, dalszerű; zenéje uralkodik a mondanivalón; jambusainak dallama is bánatot sugall. Kisregénye (Orbán lelke, 1924) és szinte valamennyi elbeszélése önéletrajzi érdekű.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Péter László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

aprilis-bolondja

                                                                 Juhász Gyula: Április bolondja
                                                  Benned születtem, édesbús, szeszélyes
                                                  Tavaszi hónap, felleges derűs,
                                                  Mikor a rétek lelke már fölérez
                                                  S brekeg a vízben száz bús hegedűs.
                                                  A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
                                                  Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
                                                  S a szőke fényben az éjet betöltőn
                                                  A vizek népe mind nászdalt dalolt.
                                                  Én hallgattam e furcsán bánatos dalt,
                                                  Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
                                                  És sírvavigad, mint a honi ének.
                                                  Mások világgá zengő zongoráját
                                                  Én nem irígylem. A magad cigányát
                                                  Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek!

korosi-csoma-sandorA magyarság ázsiai gyökereinek kutatója, az első tibeti nyelvtan és szótár szerzője, Kőrösi Csoma Sándor (Kőrös, 1784. ápr. 4. – Darjeeling, 1842. ápr. 11.) a nagyenyedi református kollégiumban folytatta tanulmányait. A nyelvek, a földrajz és a történelem érdekelték és már diákkorában elhatározta, hogy megkeresi a magyar őshazát. 1816–18 között a göttingeni egyetemen tanult, itt hívta fel a figyelmét egy antropológus tanára a török nyelvű ázsiai ujgurok és a magyarok esetleges rokonságára. Kőrösi Csoma Sándor 1819 végén indult el – gyalogszerrel – kutatóútjára. Bukarest és Konstantinápoly érintésével jutott el Iránba, ahol perzsául tanult, majd egy karavánhoz csatlakozva 1821-ben érkezett Bokharába. Indián keresztül folytatta útját Belső-Ázsia felé, amikor sorsdöntő találkozására került sor Moorcroft angliai kormánymegbízottal, aki felismerve kiváló nyelvtudását, szorgalmát kormánytámogatást ígért és a tibeti nyelv tanulmányozására bíztatta. 1823-tól 1830-ig dolgozott a ladákhi kolostorokban, elolvasta és kijegyzetelte az északi buddhista irodalom többszáz kötetes anyagát. 1834-ben Calcuttában jelent meg két főműve: angol-tibeti szótára és nyelvtana. Munkáit nagy nemzetközi elismerés fogadta. Halála után egyik tisztelője rendezte sajtó alá harmadik nagy jelentőségű művét, a buddhizmus szakkifejezéseinek szanszkrit-tibeti-angol szótárát.
1842-ben – túl ötvenedik évén – elindult, hogy Tibet fővárosában, Lhasszában az európaiak előtt addig ismeretlen könyveket tanulmányozzon – ezen az útján érte a váltóláz, de halálához valószínűleg hozzájárult teljes szellemi-fizikai kimerültsége is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

enek-korosirol

                                                             Juhász Gyula: Ének Kőrösi Csomáról
                                                      Székely hegyekből messze Ázsiába,
                                                      Az őshazába vándorolt ki ő,
                                                      Feje felett a vén, szent Himalája,
                                                      Tán öregebb, mint maga az Idő.
                                                      Ott rótta a betűket és kereste
                                                      Puszták homokján vérei nyomát,
                                                      Meglátogatta ínség, balszerencse,
                                                      De ő csak várt és vándorolt tovább.
                                                      A régi hon új fényre földerült már,
                                                      De ő nem tudta, ő a múltba ment,
                                                      A hegyre tartott, hol örök derű vár
                                                      És egyre telt, csak telt a pergament.
                                                      Az indiai herceg lőn a társa,
                                                      A szent királyfi, a nagy nyugalom,
                                                      Úgy nézett vissza a letűnt világra,
                                                      Mint ősszel a tavaszra a falomb.
                                                      És ahogy egyre gyűltek ráncra ráncok
                                                      És gyászra gyászok, ő békélve már
                                                      A homokórát nézte, mely az átok
                                                      Percét számlálja, míg minden lejár.
                                                      Az őshazát nem lelte és az újat
                                                      Nem látta többé, nincs már vigasza.
                                                      Öreg magyar, örök magyar, ki tudja,
                                                      Nem egy hazánk van-e: örök haza?

borsos miklos-0-km-ko budapest clark adam-ter-foto legeza denes istvan

 

1975. április 4-én a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren, a sikló előtti parkban avatták fel az országos főútvonalak kiindulópontját, a 0 km-t ábrázoló térplasztikát, Borsos Miklós szobrászművész alkotását.
budapest-0km-szobor kiralyi-palota-bejaratanalA jeles pont eredetileg a királyi palota küszöbénél állt, melyet a Lánchíd építésekor helyeztek át mai helyére. Az eredeti műtárgy nem maradt fenn. A közlekedési rendszer kiindulópontjának megjelenítését a XX. század elején Festetics Pál vetette fel. A kezdeményező a Hungária Automobil Clubhoz fordult támogatásért, amely felkarolta és megvalósította az ötletet. 1932-től a Kereskedelmi Minisztérium akkori épülete mellett, a járdán Körmendi Frim Jenő alkotása kapott helyet. A Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobor, a talapzat mészkőoszlopán három alak domborműve (gyalogos, kocsis, autóvezető) jelezte a 0 km-t. A szobor a második világháború alatt megsérült, lebontották. A mai 0 kilométerkő helyén egy 1953-ban felállított szobor (munkás, mellette autókerék), Molnár László munkája jelezte a magyar országutak kiindulópontját. Ezt a 70-es években áthelyezték Rákoshegy vasútállomása mellé.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000 [Kiss Csongor], Budapest Lexikon

zipernowsky-karolytranszformatorA magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megteremtője, a transzformátor egyik feltalálója, Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. ápr. 4. – Budapest, 1942. nov. 29.) kitüntetéssel végezte el a budapesti műegyetem gépészmérnöki szakát. Mechwart András, a Ganz-gyár akkori vezérigazgatója felfigyelt a tehetséges fiatalemberre és felkérte, hogy a gyárban létesítsen erősáramú villamos osztályt, amelynek vezetésével is megbízta. Ez volt hazánkban az első és sokáig az egyetlen erősáramú gépeket gyártó üzem. 1882-ben Zipernowsky tervei szerint szerelték fel a budapesti Nemzeti Színház világítását: ez volt Magyarországon az zipernowskyelső izzólámpás rendszer és a világon a harmadik villanyvilágítással ellátott színház. Külön nevezetességet jelentett, hogy a világítást váltóárammal oldották meg. Akkoriban a világ vezető elektrotechnikusai, például Siemens és Edison azt hirdették, hogy csak az egyenáramnak van jövője – Zipernowsky viszont, helyesen felismerve a haladás irányát, a váltóáramú rendszerek mellett tört lándzsát. 1882-a-transzformator-feltalaloi-deri-miksa-blthy-otto-titusz-zipernowsky-karolyben munkatársával, Déri Miksával szabadalmaztatta az öngerjesztésű, váltakozó áramú generátort, amelyben rendkívül szellemes megoldással egybe volt építve a váltóáramú generátor és az öngerjesztő dinamógép. Mechwarttal közös találmánya volt egy közvetlenül a gőzgéphez csatolt generátor. Itt a szinkrongép mágneskerekét egyesítették a gőzgép lendítőkerekével. 1884-ben Dérivel találták fel a közös tengelyre szerelt, két gépből álló forgó áramátalakítót. Ebből alakult ki később az első szinkronmotor. Egy másik megoldás, amely forradalmasította az egész elektrotechnikát, a váltóáramú transzformátor volt, Zipernowsky, Déri és Bláthy Ottó Titusz közös találmánya.
Zipernowsky 1893-ban megvált a Ganz-gyártól és a Műegyetem újonnan alakult elektrotechnikai tanszékének vezetője lett, ahol 1924-ig, nyugdíjazásáig tanított.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

szabadsag-szobor

1945. április 4-én a szovjet Tájékoztatási Iroda közleményben jelentette be a világnak, hogy a szovjet csapatok befejezték Magyarország egész területének elfoglalását. A lényeget tekintve ez meg is felelt a valóságnak, bár április közepéig még szórványos harcok előfordultak az osztrák határ menti magyar falvak térségében. A katonai hadműveletek április 13-án fejeződtek be.
A rendszerváltás előtt április 4. volt a Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

haboru-utan

                                                                                 Illyés Gyula: Háborúk után
                                                             (részlet)
                                                            Tette dolgát a Föld szavunk szerint
                                                            hajolva, mint
                                                            kezes háziállataink.
                                                            Megszépült, megfénylett. Szemlátomást
                                                            kedvelte ezt az együttdolgozást.
                                                            S egyszerre: ágyú- és tetű-
                                                            karavánokkal fertőztettük gyönyörű
                                                            hajlatait, a vízdús, édes völgyeket –
                                                            Viszkető mocsok minden út.
                                                            Adnak egymásnak tüzvésszel jelet
                                                            a régi lánynótás faluk.
                                                            …Most meddő, morcos. Újra durva lett.
                                                            Hallgat, bár itt a kikelet
                                                            s minden fogan –
                                                            Mit tettünk vele? Oh, mit tettetek
                                                            a föld boldogságával, daltalan,
                                                            hazátlan emberek!?

pilinszky

Pilinszky János: Háború után

(részlet)

A kis kápolnát a dombtetőn időtlen idők óta nem használták. Az ajtaja beszögezve, a tornya félig a mohazöld tetőre roskadva. Az eresz alól, akár a markunkból, madár surrant ki az ürességbe.
– Segítsek?
De barátom igen erős volt, egymaga lefeszítette a kapura szegzett léceket, s beléptünk a kápolnába. Hosszú évek óta először mi ketten.
Mint egy víz alá merült hajó belsejében, úgy mozogtunk, mint tengerfenékre süllyedt kabinba, úgy léptünk be a padba.
Végre letérdepeltem – s mintha évek óta először ereszkedhettem volna térdre. Imádkoztam – s mintha évek óta most imádkozhattam volna először.
Ebben a pillanatban – hihetetlen világossággal emlékszem rá – ért véget a háború. S a világ fokról fokra, először lassan, aztán egyre sebesebben, mint kiszikkadt medence a beáradó folyóval, ismét megtelt élettel.
Igen, vége volt a háborúnak. Egy szót nem szóltam, egy hangot nem hallottam, szemem is csukva volt. Még csak egy árva harang se hirdette Jézus föltámadását.

hadiarvak

Bertók László: Priusz

(részlet)

Kérem, mi ott Csurgón a környékbeli parasztok meg a szétvert és még mindig ütött falusi középosztály: papok, tanítók, kiskereskedők, kisiparosok, vasutasok, hivatalnokok gyerekei voltunk. Háborús gyerekek, hadiárvák. Közhely, hogy félelemben, megaláztatásban, nélkülözésben s ugyanakkor reménykedésben telt el a gyerekkorunk. Kilenc-tíz évesek voltunk, amikor vége lett a háborúnak, tizenkét-tizenhárom évesek, amikor apánk hazajött a hadifogságból. Ha hazajött. Ez már a híres-nevezetes demokrácia, a koalíció időszaka. Bevallom, nemigen emlékszem ezekre az évekre. A háborúra, annak is a végére, sokkal jobban.
Arra például, hogy bejöttek az oroszok, de előtte egy órával a ratáikról ledobált gyújtóbombákkal fölgyújtották a falu összes zsúpos pajtáját, istállóját. Hogy miközben az utcai kerítésnél fehér zsebkendővel integettünk nekik, az istállóból kivezették és elvitték a két lovunkat. Arra, hogy mennyi vacakot meg vacaknak hitt patront, lőszert, törött tusú puskát, gránátot, miegyebet szedtünk össze az utcán, a kertekben vagy a „Bugyásban”, amikor 1945 nyarán a bolgárok elhagyták a táborukat. Arra, hogy kis híján a kezemben robbant föl valami. Szerencsém, hogy Lajos, a barátom idejében ordított rám, és elhajítottam, és hasra vágódtunk, és csak akkor robbant, amikor földet ért. Hogy B. Ernőnek az egyik szemét vitte ki, H. Jancsinak az ujjait vágta le a gránát játszadozás közben. Meg arra, hogy ugyanazon a kora nyáron egy hónapos iskolába járásért kaptam meg a harmadik osztályos bizonyítványomat, s azt is csak azért, mert a katolikus tanító már hazajött a háborúból, és a második osztálytól kezdve a falu összes gyerekét, az evangélikusokat is, összeszedte-odavette a kis katolikus iskolába, hogy ne vesszen el egy évünk. Itt látom a szemem előtt, hogy hogyan törölgeti édesanyám a lószerszámot, amit a németek ott hagytak, az oroszok elől meg elásott. Itt a két kisborjút, amit aztán valahogy venni tudtunk, s addig pátyolgattunk, etetgettünk, amíg jármot nem tehettünk a nyakukba. Elkészült közben az új kocsi is, a helyett, amit a németek vittek el.

 

A II. világháború röviden:

masodik-vilaghaboru-1939-1945A második világháború az emberiség történetének legnagyobb fegyveres konfliktusa volt. Ázsiában 1937. június 7-én kezdődött és Japán kapitulációjával, 1945. szeptember 2-án ért véget. Európában 1939. szeptember 1-től (Lengyelország lerohanása) 1945. május 8-ig (Németország kapitulációja) tartott. Számos jelentős ütközet és hadművelet zajlott le ebben az időszakban (mint az angliai csata, a normandiai partraszállás a moszkvai csata, a sztálingrádi csata, Budapest ostroma, ardenneki offenziva, berlini csata, el alameini csata, Pearl Harbor, illetve a Midway-szigetek-i csata). A harcokban, melyek az európai, ázsiai és afrikai földrészen folytak, közel 70 nemzet vett részt. 57 millió civil és katona halálát okozták. A 2. világháború óriási lépést tett a haditechnika fejlődésében is. Olyan haditechnikai csodák készültek el, mint például a német Tigris és Párduc harckocsi, Messerschmitt vadászgép, MP-40 géppisztoly, a szovjet T-34-es páncélos, Mosin-Nagant donkanyar-masodik-vhismétlőpuska, a magyar Toldi és Turán harckocsi, 39 M géppisztoly, a brit Spitfire vadászgép, az amerikai B-17-es bombázó, Sherman harckocsi, de említhetnénk még a kiváló japán Zero vadászgépet is. A szövetséges hatalmak győzelmével zárult háború (melynek kitöréséhez nagyban hozzájárult a közvetlenül az I. világháború után, a Versailles-környéki békék: Versailles-i béke; trianoni békeszerződés; Saint-Germaini béke; Sevres-i béke) nyomán kialakult új világpolitikai helyzet, megalapozta az azt követő, mintegy negyvenéves szembenállást, a hidegháborút.

Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel 70 nemzet vett részt, és ezekben több mint 62 millió civil és katona halt meg. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az I. világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel bp-sandor-palota(versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet.

A világháborút végigkísérték mindkét fél részéről a civil lakosság elleni erőszakos cselekmények. A katonák sokszor terrorizálták a helyi lakosságot a megszállt területeken, például a japánok Kínában és Mandzsúriában, a németek az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek Kelet-Európában. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, melyek több tízezer ember halálát okozták. A világháború során a legnagyobb népirtást a nácik követték el, és több millió zsidó lett a holokauszt áldozata. A világégés után a nürnbergi perben ítélték el a háborús bp-ostromabűnösnek ítélt német vezetőket.

A világháborút lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és német területekkel kárpótolták. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új háború, a hidegháború korszaka kezdődött.

A II. világháború a párizsi békeszerződések aláírásával zárult le Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947. február 10-én. Magyarország a békében nagyrészt az 1937-es határok álltak vissza. Kivételt képez a Szovjetunió területnyeresége, Lengyelország nyugatra tolása, az-auschwitzi-koncentracios-tabor-ahol-tobb-mint-egymillio-embert-koztuk-400ezer-magyar-zsidot-gyilkoltak-megNémetország és Ausztria megszállási övezetekre való felosztása. Magyarországot kötelezték további három település (Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár), az úgy nevezett Pozsonyi hídfő átadására, hogy ezzel Csehszlovákia számára biztosított legyen Pozsony biztonsága.

A Szovjetunió lényegében az 1941 eleji határait kapta vissza, vagyis az 1939-es helyzethez képest Romániától megkapta Besszarábiát, Finnországtól Karéliát, Magyarországtól a Kárpátalját, Lengyelország keleti részét, valamint a balti államokat.

Lengyelország, mivel a győztes oldalon harcolt, elméletileg nem fejezhette volna be a háborút területveszteséggel, azonban Sztálin nem adta vissza az 1939-ben 2vhbpelragadott területeket. Helyette Lengyelországhoz csatoltak kárpótlásul a német területeket, Kelet-Poroszország déli részét, Nyugat-Poroszország szinte teljes egészét, teljes Sziléziát, valamint Pomeránia keleti részét.

Olaszország elvesztette afrikai gyarmatait, Franciaországnak és Jugoszláviának területeket kellett átengednie. Biztosítania kellett a sajtószabadságot, a vallásszabadságot és a szabad véleménynyilvánítást.

Németországot és Ausztriát a négy győztes nagyhatalom, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió négy-négy megszállási zónára osztotta. A két főváros, Berlin és Bécs szintén négyhatalmi ellenőrzés alá 1sztalingrad-donkanyar-magyar-katonakkerült. Később az amerikai, az angol és a francia megszállási zónából létrejött a Bizóna, majd az NSZK, a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet megszállási zónából pedig a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).

A párizsi béke a vesztes európai országokat, Olaszországot, Finnországot, Magyarországot, Bulgáriát, valamint a háború végén átálló Romániát hatalmas jóvátétel kifizetésére kötelezte a győztes országok részére.

Németország és Japán nem volt a párizsi békét aláíró országok között. Japán 1951. szeptember 8-án írt alá békeszerződést San Franciscóban 48 állammal, akik között azonban nem volt ott a Szovjetunió és Kína. Japán és Kína 1978-ban 2sztalingrad-donkanyar-magyar-katonak2írta alá a béke- és barátsági szerződést. A Kuril-szigetek körüli területi vita miatt a Szovjetunióval, illetve annak utódállamával, Oroszországgal Japán a mai napig nem írt alá békeszerződést, így a háború jogi szempontból még nem teljesen zárult le.

1945. április 4. Magyarország német csapatoktól való megtisztításának a Sztálin által kitűzött időpontja volt, a katonai terv szerint ennek Nemesmedvesnél kellett volna megtörténnie. A történelmi adatok szerint azonban ezt a határidőt nem tudták tartani, mivel több ponton erősebb ellenállásba ütköztek a vártnál. A késés végül több mint egy hetes volt, az utolsó német egységek április 13-án hagyták el az országot Pinkamindszentnél. Ennek ellenére az eredeti katonai terv szerinti dátumra került az ünnepnap, és 1990-ig a magyar tankönyvekben is ez szerepelt.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés