In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

 reg

     

Kosztolányi Dezső:                                                 
                      a-szegeny-kisgyermek

A szegény kisgyermek panaszai
[A doktor bácsi]
(részlet)
A doktor bácsi.
Áldott aranyember.
Világító, nyugodt szemei kékek.
Komoly szigorral lép be a szobába,
szemébe nézek és csöppet se félek.
Borzongva érzem biztos újjait,
ha kis, sovány bordáimon kopog.
Ősz bajusza a fagytól zuzmarás,
hideg kezén arany gyűrűsorok.
Oly tiszta és oly jó. Ő ír medicínát,
keserűt, édest, sárgát vagy lilát.
Az ő kezéből hull a paplanomra
nagynéha egy halvány, szelíd virág.
Rá gondolok, ha szörnyű éjszakákon
párnáimon oly egyedül sirok.
Ő az egészség és a bizonyosság,
titkok tudója és csupa titok.         

      

 

vers 

egeszseg-vilagnapja1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Erre az eseményre emlékezünk az EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAPon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

eu-vilagnap

„Facere magna et pati fortia hungaricum est."

(„Nagyot alkotni, nemesen szenvedni magyar tulajdonság.")

XI. Pius

korb-florisA Zeneakadémia tervezője, Korb Flóris Nándor (Kecskemét, 1860. ápr. 7. – Budapest, 1930. szept. 16.) a berlini Bauakademie elvégzése után Budapesten Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el. Itt kezdődött egész életre szóló munkakapcsolata egy másik fiatal építész társával, Giergl (Györgyi) Kálmánnal. Hauszmann pályakezdő kollégáit sok jelentős munkájánál bízta meg részfeladatokkal, például a New York-palota tervezése és építése során. 1893-ban a két fiatal építész önállósította magát és közösen alapítottak irodát. Jó néhány bérházat terveztek együtt; ezek közül a legjelentősebb egy egész épületcsoport az Erzsébet híd pesti hídfője közelében: az építtető Klotild főherceg asszonyról elnevezett ikerpalota és a közelükben levő, úgynevezett Király-bérház. Ezek 1901-ben illetve 1902-ben épültek; díszítésük barokkos, rokokós elemekből áll. Az 1902. évi pályázat díjnyerteseiként kaptak megbízást a Zeneakadémia tervezésére. A Korb-Giergl építészpáros főművének tekinthető az 1904-1907 között megvalósult épület, amely külsejét tekintve a historizmushoz, belsőépítészetileg a szecesszióhoz sorolható. Különleges műszaki újdonságnak számított a Zielinszky Szilárd statikus által tervezett nagy fesztávú vasbeton szerkezet alkalmazása. További jelentős tervezési munkáik voltak a Király-bérház, a budapesti szemészeti klinika, a debreceni egyetem főépülete, a szegedi kórház és klinika épületei.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

korb-floris-es-giergl-kalman-kiralyi-berhazgiergl-korb-zeneakademiaa-kiralyi-palota-egykori-szent-gyorgy-teri-fobejarata-1945-elott

sterio karoly-vizfestmenye-klapka gyorgyKlapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
Cseh-morva származású, német anyanyelvű, ízig vérig katonacsaládban született. A család felmenői között több hadmérnök, tiszt, tábornok is fellelhető. Nagyapja Klapka Károly, II. József uralkodása idején települt át Magyarországra, aki katonaember volt, tábori főgyógyszerészként szerzett magának rangot, vagyont és örökletes nemesi címet. Apja, Klapka József (*Arad, 1786 – †Arad, 1863. május 12.) városbíró, és 1819–1833 között Temesvár polgármestere, ezen felül nyomdatulajdonos, és könyvtáralapító. Miután édesanyját (Kehrer Julianna) nagyon korán, 4 éves korában elveszítette, tizenegy évesen apja testvére Klapka Frigyes és neje Deák Krisztina vette magához és taníttatta, nevelte Kecskeméten. Frigyes nagybátyja császári és királyi huszár főhadnagy lévén igazi hazafias nevelésben részesítette. Tanulmányait szülővárosában a temesvári piaristáknál, majd Kecskeméten, később a szegedi piaristáknál végezte. 1838-ban (18 évesen) a karánsebesi katonai iskolába került.
1838 májusában lépett hadapródként az 5. (Bervaldo) tüzérezredbe. 1842-ben apja, de főként nagybátyja befolyását latba vetve először a magyar királyi nemesi testőrségbe, végül a bécsi gárdába sikerült bejutnia.
1848. szeptember 26-án Batthyány Lajos kinevezte Komárom várának erődítési és tüzérségi parancsnokának. Létfontosságú volt, hogy a jelentős erőd a magyar alkotmányhoz hű csapatok kezén maradjon és Klapka egyik feladata volt ennek biztosítása. A sikeres erdélyi és komáromi küldetés meghozta számára a vezérkari őrnagyi kinevezést.
Novemberben bízták meg Pozsony és környéke erődítési munkálataival, de Windisch-Grätz támadásakor már a bánsági hadtest vezérkari főnöke volt. Elkészítette a szerb állások elleni támadás tervét, de a végrehajtásban már nem vett részt, mert a fő hadszíntéren bekövetkezett események miatt Pestre rendelték. A hadügyminisztérium vezérkari osztályának vezetőjeként ő dolgozta ki a hadműveleti tervet, melyet a főváros feladása előtt, 1849. január 2-án tartott haditanács fogadott el. Január 9-én ezredessé léptették elő és Mészáros Lázár utódaként Schliktől vereséget szenvedett felső-tiszai hadsereg parancsnokának nevezték ki. Klapka jó szervezőnek bizonyult, rövid idő alatt újjászervezte hadseregét és január 22-én a tarcali ütközetben, 23-án a bodrogkeresztúri ütközetben, majd 31-én a tokaji ütközetben legyőzte Schlik tábornok hadtestét. Schlik-hadtest elfogására indított hadműveletben, február 8-án Hidasnémetinél sikeres ütközetet vívott, de a császáriak bekerítése végül nem sikerült. Február 26-án és 27-én részt vett a kápolnai csatában. A március 3-ai tiszafüredi zendülésben Görgeyt támogatta és megtagadta a további engedelmességet Dembinszky Henrik főparancsnoknak.

than mor isaszegi csata2 

Március 15-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Március 28-án Kossuth tábornokká léptette elő és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari főnökének. Az ő hadműveleti tervei szerint zajlott le a tavaszi hadjárat első szakasza. A végrehajtásban az I. hadtest parancsnokaként vett részt. Április 4-én hadteste csaknem vereséget szenvedett Jellasics csapataitól, amikor felderítés nélkül küldte be egységeit Tápióbicskére. A tápióbicskei ütközetet végül Damjanich János III. hadtestének megjelenése fordította magyar győzelemmé. Az április 6-ai isaszegi csatában hadtestének hátrálását Görgey megjelenése állította meg. A kidolgozott haditerv végül csak részleges sikert hozott, a honvéd haderő jelentős győzelmeket aratott, de a fő célkitűzést, Windisch-Grätz erőinek bekerítését nem sikerült elérni. A tavaszi hadjáratban való részvételéért április 14-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát.
Az április 19-ei nagysallói ütközetben kivívott magyar győzelemben jelentős része volt Klapka hadtestének. Részt vett az április 26-ai komáromi ütközetben, majd a vár felszabadítását eredményező hadművelet után, április 30-án Görgey helyetteseként átvette a hadügyminisztérium irányítását. Tervet készített, amit a kormány elfogadott, de Dembinszky, Bem és Perczel ellenállása miatt nem valósult meg.

Klapka György–emléktábla Budapest V. kerületében (Akadémia utca). Kovács Ferenc szobrászművész alkotása (1970)A helyettes hadügyminiszteri posztot május 26-áig töltötte be, eközben, május 16-án a szirmabesenyői választókerület képviselőjének is megválasztották. Május 21-én kinevezték a komáromi vár és várőrség parancsnokának. A június 20-21-ei nyárasdi ütközetben ő vezényelte a magyar csapatokat, majd 28-án részt vett a győri ütközetben. Július 2-án az első komáromi csatában Görgei megsebesülésekor ideiglenesen átvette a hadsereg parancsnokságát. Július 11-én a komáromi csatában ő vezette az áttörési kísérletet, de kudarcot vallott. Görgey hadseregének távozása után két hadtesttel a komáromi várban maradt. Augusztus 3-án nagy erejű támadást indított, szétverte a Komáromnál hátrahagyott ostromzárat, Pozsonyig visszaszorította a császári csapatokat és megszállta Győrt is. Eközben Székesfehérváron felkelés tört ki, így rövid időre jelentős terület került ismét magyar fennhatóság alá. Az elrendelt újoncozás révén öt új honvédzászlóaljjal egészítette ki a komáromi várőrség létszámát, ami így húszezer fő fölé emelkedett. A világosi fegyverletétel után visszahúzódott a várba. Külső támogatás nélkül maradva tárgyalásokba bocsátkozott a vár feladásáról.
Londonban, Párizsban és Lipcsében élt, majd Genfben telepedett le. 1855-ben svájci állampolgárságot kapott. 1856-tól a svájci nemzetgyűlés tagja lett. Tevékenyen részt vett a 48-as magyar emigráció politikai és katonai tevékenységében is. 1859. május 6-án Párizsban Kossuth Lajossal és Teleki Lászlóval megalakította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, ami az emigráns magyar kormány szerepét hivatott betölteni. Részt vett az itáliai magyar légió megszervezésében. A villafrancai békekötést megelőző tárgyalások hatására 1859. május 30-án lemondott a Magyar Nemzeti Igazgatóságban viselt tagságáról. Negyvennégy évesen Brüsszelben megnősült, házasságából három gyermek született. Az 1866-os porosz-olasz osztrák háború ismét felvillantotta Magyarország felszabadításának lehetőségét. Klapka Nemeskéri Kiss Miklós, volt honvéd ezredes közvetítésével megállapodott Bismarck kancellárral egy magyar légió felállításáról. A mintegy ezerötszáz fős Klapka-légió parancsnokságát Klapka György 1866. július 26-án vette át, akkor amikor a porosz-osztrák háború lényegében már befejeződött. Ennek ellenére a légió 1866. augusztus 3-án Magyarország területére lépett, de már néhány nap múlva kénytelen volt különösebb eredmény nélkül visszavonulni porosz területre. Klapka augusztus 14-én lemondott a parancsnokságról. A kiegyezés után hazatért. Poroszországi szereplése azt eredményezte, hogy I. Ferenc József nem járult hozzá, hogy katonai szolgálatba lépjen. A Deák-párt tagjaként Illava, majd Temesvár országgyűlési képviselője volt. 1868-ban a honvédegyletek elnökévé választották.

 

mednyanszky-mariaMednyánszky Mária, Klucsik Jenőné (Budapest, 1901. április 7. – Budapest, 1978. december 22.) tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszező, edző.
1925-től az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) asztaliteniszezője volt. 1926-tól 1936-ig összesen huszonkilencszer szerepelt a magyar válogatottban. Az ebben az időszakban rendezett világbajnokságokon összesen huszonnyolc érmet – közöttük tizennyolc aranyérmet – nyert, és ezzel máig ő a sportág történetének legeredményesebb női versenyzője. Öt egyéni világbajnoki címe mellett női párosban egyet nyert az osztrák Fanchette Flamm-al és további ötöt Sipos Annával. Vegyes párosban két bajnoki címet nyert Mechlovits Zoltánnal és további négyet Szabados Miklóssal. A válogatottságtól az 1936. évi prágai világbajnokság után vonult vissza, ahol harmincöt évesen még egy ezüst- és egy bronzérmet sikerült nyernie. Pályafutása alatt összesen huszonkét magyar bajnoki címet nyert, 1932-ben tagja volt a BBTE férfi bajnokcsapatának is. Az aktív sportolást 1939-ben fejezte be.
Visszavonulása után, 1941-től 1942-ig a magyar női asztalitenisz válogatott szövetségi kapitánya volt.

 

a-toth-sandorA. Tóth Sándor (Rimaszombat, 1904. április 7. – Zalaegerszeg, 1980. október 2.) pápai középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész. Művészi stílusa leginkább a kubizmus jegyeit mutatja.
1922 és 1928 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd három évet külföldön, Londonban, Párizsban, Berlinben töltött, portrérajzolásból tartotta fenn magát. Párizsi tanulmányútján ismerkedett meg Blattner Gézával, hatására kezdett érdeklődni a bábművészet iránt, Blattner avantgárd színházának, az Arc en Cielnek is tagja lett.
1932-ben hazatért és a Pápai Református Gimnázium művészettanára lett, ő alakíttatta ki két tanterem egybenyitásával a gimnázium tágas és világos rajztermét (a tanterem ma az ő nevét viseli). Ezenfelül angol, német és francia nyelvet is tanított. A református gimnázium államosítása után, 1952-ben az utódintézményben, a Petőfi Sándor Gimnáziumban folytatta munkáját, itt dolgozott 1967-es nyugdíjba vonulásáig, illetve a Türr István Gimnáziumban is tanított.
Tevékenysége nagy hatással volt Pápa művészeti életére. A második világháború után képzőművészeti szabadiskolát nyitott, majd 1949-ben létrehozta és évtizedeken keresztül vezette a Képzőművész Kört, ami a Jókai Művelődési Központ keretei között ma is működik.
1993 óta állandó kiállítása van a pápai Esterházy-kastélyban a nevét viselő galériában, de művei láthatók Magyar Nemzeti Galériában is.

El Greco Velencei Köztársaság, 1541 körül – Toledo, 1614. április 7.) görög származású festő, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere.
A korai években festette a Modena- vagy Este-triptichont, amely hat képből áll és legszebb darabja a Sínai-hegy látképe, amely az ifjú Theotokopulos tájképfestői képességeiről ad számot. Első szignált képét, Assisi Szent Ferenc stigmatizációját 1560 körül festette és erősen érződik rajta Tiziano hatása. De Velencében nemcsak Tiziano, hanem a manierista Paolo Veronese, Bassano és Tintoretto is hatott rá. A manierista festők munkáinak megismerésével stílusa elegáns lett, kecses, mesterkélt és magasztos. Veronesétől néhány különleges színt tanult el, Bassanótól kompozíciós sémákat, Tintorettótól a ritmikus drámaiságot, a kompozíció szakaszokra bontását, a drámai színek használatát.
Nem szerette Michelangelót, római tartózkodása alatt nem tudta kivonni magát a hatása alól, képein a nagy mester manierizmusát vegyítette a velencei iskola könnyedségével. Spanyolországba tartó utazása közben készítette az első, valóban theotokopulosi portrét Vincenzo Aganasi máltai lovagról, amelyet a kompozíció eredetisége, a színek egyedi használata emel az addig készített arcképek fölé. Spanyolországban első jelentős munkája a Santo Domingo el Antiguo-templom oltárának megépítése. Erre az oltárra festette egyik legismertebb képét, az Expoliót, amely Krisztust ábrázolja abban a pillanatban, amikor keresztre feszítése előtt megfosztják ruháitól. A kép újszerűsége kompozíciójában rejlik, amely szinte bevezeti a nézőt a festmény terébe.

el greco szent-janos-1594-1604el greco-szent-andras-es-assisi-szent-ferencel greco az-otodik-pecset-feltorese1608-1614

                                                         

barabas-batthyany Németújvári gróf Batthyány Lajos
A Magyar Királyság 1. miniszterelnöke 
Hivatali idő
1848. március 17. – 1848. október 2.
Utód Szemere Bertalan
Született Pozsony, Magyar Királyság
1807. február 10.
Elhunyt Pest, Magyar Királyság
1849. október 6. (42 évesen)
Párt Ellenzéki Párt
Házastárs Zichy Antónia grófnő

Ünnepelhetnénk akár április 7-én is, amikor a királyi leirat tudatta a nádorral, hogy a Batthyány által kiszemelt miniszterek kinevezését megerősíti. Kis szépséghiba, hogy ezt is egy kisebb forradalmi tiltakozási hullám kényszerítette ki, hiszen kitudódtak a forradalmi vívmányokat máris korlátozni készülő császári udvarbeli tervek (jelentősen korlátozni akarták a minisztérium hatáskörét, a jobbágyfelszabadítást el akarták halasztani stb.). A kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai, Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Deák és Esterházy a király és családja jelenlétében április 11-én tette le az esküt. Ekkor adták át és olvasták fel az országgyűlés két táblájának együttes ülésén a szentesített, úgynevezett áprilisi törvényeket, s ezzel ért véget az utolsó pozsonyi országgyűlés.

A Batthyány-kormány

Tagja volt az országgyűlés reformköveteléseit Bécsbe vivő küldöttségnek. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium megalakításával. Az 1848. március 23-i ülésen terjesztette fel minisztereinek jegyzékét (Batthyány-kormány). Első feladataként kidolgozta, illetve kidolgoztatta az átalakulás törvényeit, és azokat elfogadtatta az utolsó rendi országgyűléssel. Kormánya e törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdett működni. A rendkívül nehéz kül- és belpolitikai helyzetben Batthyány kiváló teljesítményt nyújtva kortársai fölé magasodott: az 1848 márciusában hatalomra került kormányzatok közül az ő kormánya maradt a legtovább (több mint fél évig) hivatalában.

Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Elérte, hogy a Magyarországon állomásozó császári-királyi csapatokat kormánya alá rendeljék (május 7-én). Megpróbálta hazavezényeltetni a korábban Magyarországon sorozott katonákat. Létrehozta az új törvények által előírt nemzetőrséget, aminek feladata hivatalosan belbiztonság felügyelete volt. Májusban elkezdte szervezni az önálló magyar honvédséget, és ehhez honvédeket toboroztak. A nemzetőrség ügyeit az e célra létrehozott Országos Nemzetőrségi Haditanács élén maga intézte, és Mészáros Lázár hazatértéig (április 7. – május 23. között) maga vezette a hadügyminisztériumot is. Sikerült felállítania az első tíz honvédzászlóaljat; később ezek váltak a nemzeti haderő magvává. Az örökváltság és a közteherviselés ügyében Kossuth Lajos álláspontját fogadta el; a parasztságot az úrbér eltörlésével szerette volna a liberális nemesek oldalára állítani.

batthyany kormany

 

A Batthyány-kormány tagjai:
Batthyány Lajos miniszterelnök
Széchenyi István (közmunka és közlekedés)
Eötvös József (vallás- és közoktatásügy)
Szemere Bertalan (belügy)
Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem)
Kossuth Lajos (pénzügy)
Deák Ferenc (igazságügy)
Mészáros Lázár (hadügy)
Esterházy Pál (a király személye körüli)


Bár az alkotmányos monarchia híve volt, és az alkotmányosság fenntartására törekedett, a bécsi udvarban egyre elégedetlenebbek voltak politikájával. Az országgyűlés megbízásából augusztus 29-én Deák Ferenccel a királyhoz járult, hogy utasítsák fegyverletételre a szerb felkelőket és állítsák le Jellačić készülő támadását. Egyúttal felajánlotta Jellačićnak, hogy hozzájárul Horvátország békés különválásához. Fáradozásai eredménytelennek bizonyultak: a király leiratában formálisan ugyan visszahívta tisztségéből a horvát bánt, a rendelkezést azonban nem hajtották végre, és a horvát csapatok szeptember 11-én betörtek Magyarországra. Ekkor Batthyány és kormánya (Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Mészáros Lázár kivételével) lemondott, de többek közt a nádor felkérésére ismét elvállalta a tisztséget. Szeptember 13-án népfelkelést hirdetett, és a sereg vezérének István nádort kérte fel, ő azonban a király parancsára lemondott erről a tisztségről, és elhagyta az országot.
Az új kormányt az uralkodó (szeptember 25-én) nem fogadta el; Batthyány megbízatását érvénytelenítette, és a magyarországi haderők élére királyi főbiztosként Lamberg Ferenc Fülöp tábornokot nevezte ki – őt azonban 1848. szeptember 28-án Pesten a tömeg felkoncolta. Eközben (ugyancsak szeptember 28-án) Batthyány még egyszer Bécsbe utazott átalakítani kívánt kormányának névsorával, hogy megpróbáljon kompromisszumot kidolgozni az udvarral.
Jelentős mértékben az ő szervező munkájának köszönhető, hogy a sebtében régi sorezredekből, nemzetőrökből, honvédekből egybegyűjtött magyar haderő szeptember 29-én Pákozdnál megállította az országba betört horvát csapatokat. Belátva, hogy nem tud egyezségre jutni a királlyal, Batthyány október 2-án lemondott megbízatásáról, és hozzájárult utódja, a buzgón királyhű Vay Miklós kinevezéséhez. Egyszersmind lemondott országgyűlési mandátumáról is.

 

oldal eleje>>>

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés