In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

uj-het

Tavasz

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&;v=Z1Syql1xF74#! 

Méray Tibor: Tisztító vihar

(részlet)

emberszeretet-vilagnapja

De most egészen más emberek voltak.
Visszakapták kedélyüket; kedvesebbek lettek, egyszerűbbek, közvetlenebbek. Az igazságtalanság nem gyűlöletté kovácsolódott bennük, hanem emberszeretetté. A jégpáncél alól régen elfeledett érzelmek kandikáltak ki; azt égette ki belőlük a szenvedés, ami a legrosszabb volt bennük: a hatalom aljasságát. Úgy érezték, hogy legfontosabb feladatuk – ha egyáltalán van még feladatuk ebben az életben –, továbbadni azt, amit tapasztaltak, hogy soha többé ilyesmi meg ne történhessék.

Márai Sándor: Füveskönyv

Az élet értékéről

Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát embermódra és az emberek között kell élned.

Embermódra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!” Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene.

 

himnusz-az-emberhez

himnusz-az-emberhez-2   

Juhász Gyula: Himnusz az emberhez
(részlet)
Nézzétek: napba törtetően
Mint épít büszke kupolát,
Egekbe lendül lelke, karja,
Kőhomloka, ércakaratja
Győzelmesen lendül magasba
És mélységekbe száll tovább!
Ember! Hittel hiszek tebenned,
Ember! Forrón szeretlek én.
Te nyomorúságos, hatalmas,
Te végzetes, te forradalmas,
Te halálban is diadalmas
Utód az Isten örökén!

 

roma-vilagnapA romák 1971-ben, Londonban rendezték meg első világkongresszusukat, amelyen az Indiából és húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát és április 8-át A ROMÁK VILÁGNAPJÁvá nyilvánították. Ekkor folyami szertartásokkal, illetve gyertyagyújtással ünnepelnek a romák a világ mintegy 40 országában, ezzel emlékezve arra, hogy mintegy ezer évvel ezelőtt indultak Indiából máig tartó vándorútjukra.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 

Ajánló:

Andro Dom: Zöld az erdő

http://www.youtube.com/watch?v=wGnOpXTVlbw&;feature=player_embedded#!

arany-a-nagyidai-ciganyok

                                        Arany János: A nagyidai cigányok /Első ének
                                                                  (részlet)
                                       Vár szorult védelme, Vajda fényes terve,
                                       Cigányok gyűlése, Harci zendülése.
                                       Csóri eszes volta, Hősök többi dolga,
                                       Ez ének rendében Le van írva szépen.
                                       Egyszer volt özönviz, mióta a világ;
                                       Egyszer nyit, száz évben, az áloe-virág;
                                       Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán:
                                       Egyszer a hős dádék romlása Nagy-Idán.
                                       Múzsa, te, ki nem jársz idres-bodros konttyal,
                                       Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal –
                                       De piros, de pozsgás napégette arcod:
                                       Te segíts, méltóan elzengnem e harcot!
                                       Add rívó hegedű búgását dalomnak,
                                       Cincegő zengésit húros cimbalomnak,
                                       Klarinétok füttyét, dobok dobbanását,
                                       Harsány trombitákkal összeroppanását.
                                       Önts szájamba édes, hatalmas éneket,
                                       Mellyel örökítsem választott népedet;
                                       Míg a magyar nóta daliáit zengem:
                                       Parlagok múzsája! cserbe ne hagyj engem. –

danko-pista

Zenei ajánló:

Divadlo Thália Színház - DANKÓ PISTA

http://www.youtube.com/watch?v=bLweJSIwR8M

a-meh

A méhészkedés szakértője és szakírója, KOLTAY PÁL (Szarvas, 1896. ápr. 8. – Szarvas, 1969. ápr. 9.) képzettségére nézve tanár volt, egész életét Békésben töltötte, de a tanítás mellett aktívan foglalkozott a méhészkedés gyakorlati kérdéseivel. 1922-ben saját tapasztalataival bizonyította a vándorlásos méhészet előnyeit; 1935-ben szűkebb hazájában életre hívta az első vándoroltató méhészcsoportot. Számos szakkönyve jelent meg, például a Korszerű méhészkedés (1944), a Méhészeti ismeretek (1959; társszerzőkkel), illetve A méhészet zsebkönyve (1960).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, Magyar Életrajzi Lexikon)

csokonai

                                                        Csokonai Vitéz Mihály: A méhekhez
                                                       Kis méhek! kerteken,
                                                       Mezőkön, berkeken
                                                       Mit futtok sok veszéllyel?
                                                       A friss forrásokra,
                                                       Az új virágokra
                                                       Repkedvén szerteszéjjel?
                                                       Mennyi sok munkával
                                                       És időjártával
                                                       Gyűjthettek egy kis mézet?
                                                       Szálljatok Lillára,
                                                       Az ő szép szájára
                                                       Vénus sokat tetézett.
                                                       Jőjjetek: s úgy nem lész
                                                       Olyan sok s édes méz
                                                       Sehol, mint a tiétek.
                                                       Jőjjetek: s úgy nem lész
                                                       Olyan boldog méhész
                                                       Sehol, mint a tiétek.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
A méh


Tavasz beköszöntével, a téli nyugvás után szárnyra kelnek ismét a méhek. Elsőbben – még a nagyböjt idején – kitakarítják a kaptárt – ez a megtisztulásuk ideje, ahogy hajdanán mondták –, aztán felkészülnek az új ivadékok érkezésére, majd mikor már virágzik az erdő, mező, kirajzanak.
A méh háziasítása az I. e. 6–4. évezredben mehetett végbe, és a vadméhek lépeit már az előember is fosztogatta. A méhet nemcsak mézéért, hanem viaszáért is nagyra becsülték. A méhállam szervezettsége, a méhkirálynő herék és munkások fölötti „felsőbbrendűsége”, az a vélt képessége, hogy „szűzen” is korlátlanul ad életet újabb és újabb rovarnemzedékeknek, már a háziasítása előtti időben foglalkoztatta az embert.
Epheszoszban, a termékenységkultusz ókori központjában – itt telepedett le, és halt meg a legenda szerint Mária – az anyaistennőt „Nagy Méh” néven és alakban tisztelték. (Eleink is az anyaság szimbólumának tekinthették a méhanyát: ezt tanúsítja méh szavunk két jelentése, illetőleg a lép és méhlepény elnevezések közös eredete.) Később tavaszi istennők háziállata lett és Erósz (Cupido) attribútuma (a méhcsípés és Ámor nyila közt egy kedves antik rege von párhuzamot). A keresztény kalendárium is tavaszjelképnek tekinti. Patrik, József és Benedek a helyi naptárak „méheresztő” szentjei, a beregi ruszin nép az április 24-i Györgyöt is közéjük sorolta.

 

a-meh-romanca

Arany János: A méh románca
                 (részlet)
        Mond a kis méh:
        Szőke szép hajadon,
        Neked Isten
        Hű szeretőt adjon!
        Nem sok amit
        Kívánok tetőled:
        Ne szakaszd le
        Az én szeretőmet.
        Felel a lyány:
        Dehogynem szakasztom!
        Dehogy leszek
        E ne'kűl menyasszony!
        Koszorúmban
        Ezt fonom előre,
        Ugy vigyenek
        Holnap esküvőre.
        El se mondá,
        Nyult a szép bimbóhoz
        Hogy letörje
        A virágcsomóhoz.

oldal eleje>>> 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés