In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 19., csütörtök, Nándor napja van. Holnap Vendel és Irén napja lesz.

Derűs, szép napot kívánok!

 

elet-halal

elet-halal2      Baróti Szabó Dávid: Élet, halál

Hogy boldoggá tedd halálodat: élni tanulj meg;

Hogy boldoggá tedd éltedet: halni tanulj.

elet-halal3

aprilis1 -

 Áprilisban "hét tél és hét nyár van" - tartja a mondás,
utalva a szeszélyesen változó időjárásra.
Április hava esős legyen, hogy a gyökér igyon-egyen, jó bor legyen a szőlőhegyen.
De ha túlságosan nedves, a csigáknak kedvez.
Áprilisi hőség után ritka a bőség.

aprilis-szeszelye

rak-ellenes-vilagnap

 

A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben NEMZETI RÁKELLENES NAPot szervez április 10-én dr. Doblinger Gyula (1849–1937) sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. A nap célja, hogy a társadalom minden rétegét – az egyént is – bevonják a rák elleni küzdelembe, felébresszék a felelősséget önmaguk iránt. Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

betegekert

Pázmány Péter: Betegekért

Hatalmas Isten, emberi gyarlóságnak erős gyámola és oltalmazója, ki kezében vannak életünk határi: könyörgünk felségednek a te beteg szolgáidért: vigasztald őket, bátorítsad és erősítsed, hogy jó néven vegyék és csendesen szenvedjék látogatásidat. Gyógyítsd meg őket, szent nevedért, a reájok bocsátott csapásból, hogy megismérvén hozzájok való jóvoltodat, méltó hálát adjanak irgalmasságodért, és atyai ostorozásod által öregbüljenek szerelmedben és félelmedben.
Ha pedig véghetetlen bölcsességed szerént hasznosbnak látod az ő mostani kimúlásokat: adj Szentlelket nékik, hogy az igaz penitencia által, bűnök bocsánatját nyerhessék, és teelőtted kedves kimúlások légyen e világból. Adjad szent malasztodat nékik, hogy megismérjék a testi nyavalyáknak és csapásoknak ostorit atyai kezedből származni. Mivel akaratod nélkül csak hajunk szála sem eshetik el, és azért ostorozsz minket, hogy bűneinkből tehozzád térjünk, ki igaz élet és igaz boldogság vagy. Oh áldott Jézus, ki meggyőzted a halál fulákját, légy segétséggel beteg szolgáidnak. Ki az Atya és Szentlélek Istennel egyetemben élsz és uralkodol. Amen.

lipszky-janosA felvilágosodás korának legnagyobb tudású magyar kartográfusa, LIPSZKY JÁNOS (Szedlicsna, 1766. ápr. 10. – Szedlicsna, 1826. máj. 2.) felvidéki gimnáziumi évei alatt alapos matematikai, mértani és földrajzi ismeretekre tett szert. 1784 után kadétként a katonai térképészetnél kezdett térképrajzolással foglalkozni. A II. József által elrendelt kataszteri felmérésben gyakorlati földmérési ismeretekre is szert tett. Az 1790-es években a török- és franciaországi háborúkban vitézségével, bátorságával tűnt ki. Ekkoriban már érlelődött benne az elhatározás Magyarország térképének elkészítésére; ehhez többszáz részlettérképet gyűjtött össze. Munkáját katonai elöljárói is támogatták, mentesítették a szolgálat alól és megnyerték számára József nádor támogatását, sőt, rendelkezésére bocsátották a titkos katonai felméréseket, iratokat is. Mindennek – és saját kitartó munkájának – eredményeként Lipszky 1797-1802 között egységes rendszer és méretarány szerint megszerkesztette Magyarország térképét, amely mintegy 20 000 helységet és egyéb földrajzi pontot tartalmazott. A Mappa generalis Regni Hungariae… 1:469 440 méretarányú térképe teljes egészében 1806-ban, a Repertorium (helységnévtár) 1808-ban jelent meg, majd 1810-ben egy kisebb méretarányú változat. Mivel a térkép nemzetközi viszonylatban is az egyik legszebb, legpontosabb alkotásnak számított, és mind a közigazgatásban, mind a postai forgalomban és a közlekedésben nagy jelentőségű volt, Edinburgh-ben és Bécsben is kiadták angol, német és francia nyelvű feliratokkal. Lipszky 1810-ben még egy négy lapból álló, 1:7200 méretarányú Pest-Buda térképet is kiadott.
1813-ban ezredesként vonult nyugállományba és haláláig birtokán gazdálkodott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

A BUDAPESTI PASTEUR INTÉZET MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE – 1890

A veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozó intézetet 1890-ben Hőgyes Endre létesítette az orvosegyetem általános kór- és gyógytani intézetéhez kapcsolódva az Üllői út 26. szám alatti központi egyetemi épület földszintjén. 1904-ben innen költözött az intézmény a Rákos (ma: Hőgyes Endre) utca 7–9. számú házba, ahol 100 ágyas kórházi részleggel bővült. Az intézet jelentősége a két világháború közötti időszakban egyre csökkent, mert lehetővé vált szállítható szérumok előállítása és így a betegeket vidéken is tudták gyógyítani, a szérumok előállítását pedig termelő vállalatok vették át. A Pasteur Intézet 1942-ben szűnt meg, épületét más egyetemi intézmények foglalták el.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Budapest Lexikon)

veszettseg-oltoanyag-kesziteseveszettseg-elleni-vedooltas-a-bpi-pasteur-intezetben

eric-knight-1897-1943Eric Knight angol-zaszlo  (Menston, 1897. április 10. - Holland Guyana, 1943. január 15.) angol regényíró, novellista. Leghíresebb műve a Lassie hazatér című regény.
115-eve-szuletett-eric-knightÉdesapja gyémántkereskedő volt Dél-Afrikában, korán meghalt, édesanyja nevelte fel, aki Szentpéterváron, majd 1905-től az USA-ban vállalt nevelőnői állást.
Knight Amerikában fizikai munkásként kezdte, az első világháborúban a kanadai hadseregben szolgált, később volt riporter. 1934-től évekig hollywoodi forgatókönyvíró volt. Első regényét 1936-ban írta (Song on Your Bugles) észak-angliai munkásokról. A Lassie hazatér 1940-ben jelent meg – Knight maga is skót juhászkutyák tenyésztésével foglalkozott. A második világháborúban őrnagyként szolgált az USA hadseregében. A Légy hű magadhoz (This above all) című regénye a második világháborús irodalom egyik jelentős darabja. 1943. január 15-én halt meg repülőbalesetben Holland Guyanában (ma Suriname).
lassie-hazater

Lassie hazatér

A regény hőse Lassie, a gyönyörű skót juhászkutya, témája pedig e kivételes állat sorsa: az otthontól való elkerüléstől a kalandos hazatérésig. De a könyv igazi és fő témája: a hűség és a becsület. A jellegzetes yorkshire-i környezetben és a skót hegyvidéken a cselekmény folyamán örök emberi értékek fogalmazódnak meg. Becsületes emberek harcolnak a rosszal.

 

 

legy-hu-onmagadhozEric Knight: Légy hű magadhoz
„Azt hiszem, minden, amit valaha is tettem és írtam, csupán előkészület volt ehhez a könyvhöz. ” – mondta műveiről a szerző, s bár nem önéletrajzi regényt írt, hősének sorsában, világszemléletében Eric Knight életútjára, mélységes humanizmusára ismerhetünk. Egy esztendővel a halála előtt fejezte be életének fő művét, ezt a regényt, melynek minden sorát az igazság kimondásának felelősségérzete hatja át. Tombol a második világháború, Angliára hullanak a bombák, a brit társadalom élete fájdalmasan felbolydul. Ekkor találkozik két fiatal: Prudence, a gazdag arisztokrata lány és Clive, az alacsony sorból származó fiú. Megszeretik egymást, tervezgetik majdani életüket, amelyről a lelkük mélyén mindketten sejtik, hogy csak vágyálom, szörnyűségeket megszépítő illúzió… Clive, a katona – a „lázadó Anglia fia” –, rádöbben, hogy nem az elnyomottakért harcol, hanem a háborút előidéző vezető rétegek érdekeiért. Megszökik a katonaságtól, és abban a reményben hal meg, hogy a háború után mégiscsak egy jobb világnak kell következnie. A regény megjelenésekor szinte azonnal bestseller lett Angliában és Amerikában is. Úgy beszéltek róla, mint az első nagy regényről, amely a II. világháborúról íródott. Már 1942-ben film készült belőle, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak.
 

Demjén Attila (Dicsőszentmárton, 1926. április 10. – Budapest, 1973. szeptember 1.) Munkácsy Mihály-díjas festő.
1946 és 1951 között tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei: Berény Róbert és Bernáth Aurél voltak.
Fiatal korában egy darabig Csornán élt (a házat jelenleg emléktábla örökíti meg). 1951-től rendszeresen szerepelt kiállításokon. Festészetére a tájképfestészet a jellemző, de festett csendéleteket és portrékat is. Emellett szabadiskolában oktatott, tanítványa volt Baukó János festőművész is. A „Reggeliző munkáscsalád” képért 1952-ben a Munkácsy Mihály-díj II. fokozatát kapta. Történelmi témájú festménye az 1953-as, „Gábor Áron” című képe, melyet a Munkácsy Mihály-díj I. fokozatával díjaztak. A Munkácsy Mihály Képzőművészeti Szakkör vezetője volt.
1961-ben elutazott Olaszországba, és több évig élt ott. Számos kiállítása volt ebben az időben, 1963-ban a „G. d'Arte Bars”-ban, Rómában, majd a „G. d'Arte Palazzo Vecchio”-ban, Firenzében állított ki. Ebben az időszakban tájképeket festett, valamint portrémegrendeléseknek tett eleget.
1965-ben hazatért, első kiállítása hazatérte után nem sokkal, 1966-ban a Csók Galériában, Budapesten volt. Többnyire hazai tájakról és emberekről készített festményeket, ekkor festette meg Duray Tibor, Szentiványi Lajos, Kodály Zoltán portréját is.
Több időszaki kiállítás után Svédországba utazott, 1968-ban és 1970-ben Stockholmban volt kiállítása, de művei tárlatokon is szerepelt Párizsban is és az NSZK-ban is.
1972-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten a Mednyánszky Teremben. 1977-ben a Magyar Nemzeti Galéria Budapesten emlékkiállítást rendezett képeiből

demjen-attilademjen-attila-1973-sziciliademjen-attila-vizparti-taj

geza kreszSzemlőhegyi Kresz Géza (1846. augusztus 30. – 1901. április 10.) orvos, Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász apja, Kresz Mária néprajzkutató nagyapja.
1871-ben, a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Előbb kerületi orvosként, majd tisztiorvosként működött a Belvárosban.
1887. május 10-én az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME), amelynek első igazgatója is ő volt. A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában. 1892-ben Kresz Géza javasolta egy mentőmúzeum létrehozását.[1] Számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt.
Az orvoslás mellett 1869-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, aminek feladata az akkor Magyarországon még ismeretlen korcsolya-sport népszerűsítése volt.
1900. december 24-én, négy hónappal halála előtt, munkája elismeréséül nemesi címet kapott (és vele a szemlőhegyi előnevet).

mentomuzeum-a-pincekorhaz-egy-reszletekresz-geza-es-a-mentok

A Kresz Géza Mentőmúzeum gyűjteményének részét képező pincekórház az 1956-os forradalom budapesti áldozatainak és életmentő hőseinek állít emléket.

 

kertesz-mihalyKertész Mihály (Michael Curtiz) (Budapest, 1886. december 24. – Hollywood, 1962. április 10.) Amerikában híressé vált Oscar-díjas magyar filmrendező.
Budapesten született zsidó családban, eredeti neve Kertész Kaminer Manó. 17 éves (1903) korában elszökött otthonról egy cirkusszal, majd színésznek tanult. A Színiakadémián 1906-ban szerzett diplomát. Pécsen, majd Szegeden dolgozott. Első filmjét 1912-ben készítette. Következő évben tanulmányútra utazott Dániába az akkor virágzó Nordisk cég stúdiójába. Itt asszisztensként és rendezőként dolgozott, de ő játszotta a főszerepet is az Atlantis című filmben. 1914-ben tért vissza Magyarországra, ahol Janovics Jenő filmgyárában kapott állást. Az első világháborúban katona volt, majd a Tanácsköztársaság idején Ausztriába költözött. Az Ausztriában és Németországban készített filmjei közül a leghíresebb a Szodoma és Gomora (1922).
1926-ban Kertész az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és Michael Curtiz-re angolosította nevét. Hosszú hollywoodi karrierje során több mint 100 filmet készített.

casablanca-1942michael-curtiz-kertesz-mihaly-casablanca-1942

 

Kajdi János (Szombathely, 1939. december 30. – Budapest, 1992. április 10.) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok ökölvívó.
1950-től a Szombathelyi Dózsa, 1955-től a Komáromi Mélyépítők, 1958-tól a Sztálinvárosi Vasas, majd 1960-tól a Budapesti Honvéd ökölvívója volt. 1961-től 1972-ig hatvan alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Részt vett az 1964. évi1968. évi és az 1972. évi nyári olimpiai játékokon. 1972-ben úgy lett ezüstérmes, hogy a döntőben törött bordával állt ki a kubai Emilio Correával szemben. Összesen négy Európa-bajnoki érmet, közöttük 1963-ban Moszkvában és 1971-ben Madridban egy-egy aranyérmet nyert. Pályafutása alatt 580 mérkőzésen szerepelt, ebből 568-ban győzött, tízszer szenvedett vereséget és kettő végződött döntetlennel. Az aktív sportolástól 1972-ben visszavonult. 

Szerzett érmek
magyar-zaszloMagyarország színeiben
Ökölvívás
Olimpiai játékok
ezüst 1972 München Könnyűsúly
Európa-bajnokságok
bronz 1961 Belgrád Könnyűsúly
arany 1963 Moszkva Könnyűsúly
bronz 1967 Róma Kisváltósúly
arany 1971 Madrid Váltósúly
kajdi-janos

 

hofi geza-1974-mi a helyzet

Hofi Géza (eredeti nevén Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.

  

Southampton fontos kikötőváros Anglia déli partján, a Test és Itchen folyók torkolata által alkotott félszigeten.
Southamptont 495 körül az angolszászok alapították. Már a XII. században ismeretes volt a borkereskedéséről. A XVI. századig a Franciaország ellen küldött hajóknak volt a kiindulópontja. Az 1665-iki pestisjárvány azonban jelentőségének véget vetett és csak a XIX. században, 1840 után virágzott fel újra.

southampton2

 

Az RMS Titanic brit Olympic osztályú utasszállító hajó elsüllyeszthetetlennek tartott rekeszes hajótörzzsel rendelkezett, és kora legnagyobb utasszállító óceánjárója volt. Elsüllyeszthetetlennek hitték, mégis elsüllyedt első útján, miután összeütközött egy jégheggyel, 1912. április 14-én.
Egy óceánjáró hármas második hajójaként a Titanicot és „testvéreit” heti három járat kiszolgálására és a transzatlanti forgalom dominálására tervezték a White Star Line társaság számára.
A hajót a Harland and Wolff hajógyárban építették az észak-írországiBelfastban. Első útján (az angliai Southamptonból a franciaországi Cherbourg-ba, onnan az írországi Queenstownba (1921-től Cobh), és végül az Egyesült Államokba, New York Citybe), 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn 2:20-kor, az ütközés után alig több mint két és fél órával, kettétörve elsüllyedt. 

titanic voyage map-utvonala

A Titanicot a konkurens Cunard Line hajózási társaság két óriáshajója, a Lusitania és Mauretania vetélytársának szánták. A Titanic és „testvérhajói”, az RMS Olympic és a Gigantic lettek volna a leghosszabb óceánjárók, amelyek egyben a legnagyobb luxussal is szolgálnak (a Gigantic nevét a Titanic katasztrófája után Britannicra változtatták).

titanic

                                                   Hajótípus óceánjáró
                                                   Üzemeltető white star flaga White Star Line
                                                    Hajóosztály Olympic osztály 
                                                    Pályafutása 
                                                    Építő Harland és Wolff hajóépítő üzem 
                                                    Ára 7 500 000 $ 
                                                    Megrendelés 1908. július 31. 
                                                    Építés kezdete 1909. március 31. 
                                                    Vízre bocsátás 1911. május 1. 
                                                    Szolgálatba állítás 1912. április 10. 
                                                    Szolgálat vége 1912. április 15.

 
Sorsa Jéghegynek ütközött 1912. április 14-én 23.40-kor, április 15-én, 2.20-kor süllyedt el, 2 és fél óra alatt (é.f.sz. 41° 43' 32" ny.f.h. 49° 56' 49")

 
                                                    Általános jellemzők 
                                                    Vízkiszorítás üresen: 52 147 angol tonna
                                                    szerkezeti: 52 310 angol tonna
                                                    teljes terhelés: kb. 60 000 angol tonna
                                                    Hossz 269 méter (882,6 láb)
                                                    Szélesség 28 méter (92,6 láb)
                                                    Árbocmagasság 56 m (183,7 láb)
                                                    Merülés 10,5 m (34,4 láb)
                                                    Összsúly 46 328 BRT t
                                                    Hajtómű 29 gőzkazán, összesen 50 000 LE, (36,5 MW)


Két négyhengeres gőzgép, 2×16 000 LE (2×12 MW) a két külső hajócsavarhoz,
Egy alacsony nyomású gőzturbina (18 000 LE; 13,5 MW) a középső hajócsavarhoz
Három bronz hajócsavar, két háromágú szélső és egy négyágú középső
Sebesség 44,4 km/h (24 csomó)(maximális)
--------------------------------------------------------------------------------

                                                    Legénység 860 fő
                                                    Férőhelyek száma 3547 fő
                                                    1.416 fő az első osztályon
                                                    2.162 fő a másodosztályon
                                                    3.262 fő a harmadosztályon
titanic2 

Építése

A White Star Line hajótársaság megbízásából, 1907-ben három luxusgőzös tervezésébe fogtak. A Titanicot Írországban, Belfastban, a Harland és Wolff hajógyárban építették, együtt testvérhajójával, a némileg kisebb RMS Olympickal. Ehhez a 6000 dolgozó létszámát meg kellett duplázni. Másik testvérhajója a HMHS Britannic (HMHS= Őfelsége kórházhajója) volt, (de ezt a nevet csak a Titanic tragédiája után kapta, mivel az eredetit, a Giganticot, újabb istenkísértésnek tartották.) A hajó legnagyobb szélessége a vízvonalnál 28 méter, hosszúsága 270 méter (viszonyításképpen: az Eiffel-torony – a rászerelt antenna nélkül – 300 méter magas). Magassága a gerinctől a kémények tetejéig 53 m volt, ami körülbelül egy 18 emeletes háznak felel meg. Korában a világ legnagyobb hajója volt. A burkolatát alkotó acéllapokat 3 000 000 szegeccsel rögzítették. A hajón úszómedence, törökfürdő, tornaterem, squashpálya és lift is volt. Kommunikációját két darab, független, 1,5 kW teljesítményű Marconi-rádió látta el. A hajó építésének tervében eredetileg 64 mentőcsónak lett volna, de – arra hivatkozva, hogy elsüllyeszthetetlen, illetve hogy a csónakok túl nagy teret vennének el az utasoktól a csónakfedélzeten – mindössze húszat helyeztek el. Az akkori előírások nem tették kötelezővé a teljes utaslétszámnak megfelelő hellyel ellátott mentőcsónakok felszerelését, mert nem az utaslétszám, hanem a vízkiszorítás számított. Ez azt jelentette, hogy a Brit Kereskedelmi Kamara előírása alapján egy 10000 tonnás hajó 16 mentőcsónakot volt köteles magával vinni, vagyis 962 embernek elegendő helyet kell biztosítaniuk. A Titanic még négy pót-mentőcsónakkal meg is toldotta a rendelkezésben előírtakat, így a befogadóképességük 1176 személyre terjedt ki. Ez azonban még mindig csak a 30%-át tette ki a hajó teljes kapacitásának. A tragédia következtében ez az elavult szabályt megváltoztatták.

A katasztrófa előtti események

Az 1911. május 31-én, negyed egykor vízre bocsátott hajó belső szerelési munkálatai még tíz hónapig tartottak. Ez idő alatt került be a berendezés is. 1912. április 2-án indult el próbaútjára, aminek célállomása Southampton volt. A próbaút során csupa rutinműveletet hajtottak végre rajta. Mekkora ívben képes megfordulni, mekkora sebességgel képes haladni, és a legfontosabb, milyen gyorsan képes megállni. A 12 órás próbaút folyamán a Titanic beteljesítette a hozzá fűződő reményeket. 20 csomós sebességgel haladva a hajónak 850 yard távolságra (777,2 méterre) volt szüksége a teljes megálláshoz. Útja során 18-21 csomóval haladt, de másnapra Southampton felé menet már elérte a 23,25 csomót is. Miután a hajó kiváló állapotban volt, és hozta a papírforma szerinti teljesítményt, a Brit Kereskedelmi Kamara küldötte, Francis Carruthers kiállította a Titanic egy évre érvényes utasszállító bizonyítványát. A Titanic immáron készen állt szolgálatba állni. Április 3-án, épp éjfél előtt rendben megérkezett Southamptonba, ahol a 44-es számú kikötőben még hat napig várakoznia kellett.
Április 10-én innen indult el Cherbourg-Octeville-be, 12:00-kor. A southamptoni kikötőben majdnem összeütközött a New York óceánjáróval. Cherbourg kikötőjében 7 óra múlva, 19:00-kor kötött ki. Utasok felvétele után este 21:00-kor továbbindult Queenstownba, ahova másnap 12:30-kor ért el. Innen indult tovább (újabb utasok felvétele után) New York felé, 14:00-kor.
Miután a hajó elhagyta Írország partjait, három napot hajózott esemény nélkül. Az óceán nyugodt volt, enyhe szellő fújdogált, vagyis kiválóan alkalmas volt az idő a hajózáshoz. Április 13-án, délután ráadásul jó hírek érkeztek a gépházból: sikerült eloltani a 10-es számú szénkamrában még április elején keletkezett tüzet. A hajó rendületlenül halad előre, miután elindult Queenstown-ból szinte egyfolytában gyorsított, másnap délig 484 mérföldet tett meg (21,51 csomós átlagsebességet elérve), majd április 13. déli 12 óráig újabb 519 mérföldet haladt (21,62 csomós átlag), április 14. délig, pedig ezt 546 mérföldre növelte (22,75 csomós átlag). Ráadásul a hajó 29 kazánjából csak 24 üzemelt. Úgy tűnt, a hajó képes lesz majdnem egy nappal korábban, április 16-án, kedden délután célhoz érni.

Zenei ajánló:

titanic 3d-02titanic 3dtitanic3

 

'Titanic' Theme Song

http://www.youtube.com/watch?v=saalGKY7ifU

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés