In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

szep-jo-reggelt 

                                                 József Attila: Ars poetica
                                                  "...Én mondom: Még nem nagy az ember.
                                                  De képzeli, hát szertelen.
                                                  Kísérje két szülője szemmel:
                                                  a szellem és a szerelem."

apoetica

Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.
A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.
1998-ban a költészet napját tizennégy költő úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).
Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.

nem-en-kialtok

                                                  József Attila: Nem én kiáltok
                                                  Nem én kiáltok, a föld dübörög,
                                                  Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
                                                  Lapulj a források tiszta fenekére,
                                                  Símulj az üveglapba,
                                                  Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
                                                  Kövek alatt a bogarak közé,
                                                  Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
                                                  Te szegény, szegény.
                                                  Friss záporokkal szivárogj a földbe -
                                                  Hiába fürösztöd önmagadban,
                                                  Csak másban moshatod meg arcodat.
                                                  Légy egy fűszálon a pici él
                                                  S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
                                                  Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
                                                  Meddő anyánk gyerekért könyörög.
                                                  Barátom, drága, szerelmes barátom,
                                                  Akár borzalmas, akár nagyszerű,
                                                  Nem én kiáltok, a föld dübörög.

nem-en-kialtok2

jozsef-attilaJózsef Attila (Budapest, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.): költő.
Apja 1908-ban elhagyta családját. Nevelőszülőkhöz adták, majd a Ferencvárosban a lumpenproletárlét határmezsgyéin éltek, édesanyja rákban halt meg. József Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lett József Attila gyámja, Makóra került gimnáziumba. Megismerte Juhász Gyulát, az ő segítségével és előszavával megjelent első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar–francia szakára iratkozott be, de Tiszta szívvel című verse miatt összeütközésbe került professzorával, Horger Antallal. 1926–27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával, Babits Mihályhoz is eljutott, ő azonban nem viszonozta közeledését. Elnyerte Kosztolányi Dezső segítő barátságát. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. Élettársa Szántó Judit volt, nagy szegénységben éltek, részben Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. Szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól. A Szép Szó egyik szerkesztője lett, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Baumgarten-alapítványtól segélyt, majd jutalmat kapott. Nagyon fáj című kötete sem hozta meg – főként közönségsiker viszonylatában – a várt elismerést. 1937 tavaszán megszerette Kozmutza Flóra gyógypedagógus pszichológust, házasságot remélt, de idegzete mindinkább felmondta a szolgálatot. 1937. december 3-án a szárszói állomáson induló tehervonat kerekei alá feküdt.
1938-ban posztumusz Baumgarten-díjjal, 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, majd a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai szemlélet jellemzi (Szocialisták, Tömeg, A város peremén, Mondd, mit érlel …). Az avantgárd különböző irányaival kapcsolatba kerülve részben elemi erejű változások közeledéséről (Nem én kiáltok), részben a modern nagyváros ellentmondásos világáról ad képet (Szép nyári este van, Tüntetés), részben ősi igézések, népdalok és sanzonok, máskor mesék vagy zsánerképek hagyományosabb szemléleti elemeit társítja merész, esetleg éppen bizarr asszociációkkal (A hetedik, Klárisok, Proletárdal, Áldalak búval, vigalommal, Medáliák, Medvetánc) Néha a szelídséget hirdeti (Tanítások), ismételten megszólal azonban soraiban a szociális lázongás is (Tiszta szívvel, Végül). Nem vesztette el azonban figyelmét az élet parányi mozzanatai iránt sem (Látod?, Hangya). Erősödött benne az elidegenedés kínzó érzése (Mióta elmentél, Zuzmara, Óh szív! Nyugodj!, Reménytelenül).
1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság. Az érzelmi reagálásokban is gazdag nyelvi anyagot erőteljes motívumszerkesztés fogja egységbe (Téli éjszaka, Óda, Eszmélet, Alkalmi vers a szocializmus állásáról, „Költőnk és Kora”). Fontos szerepet kapnak a különféle tájak, nemegyszer kozmikus összefüggésekben (Falu, Tiszazug, Külvárosi éj, Tehervonatok tolatnak…, Elégia).
Vissza-visszatérően fejezi ki a fájdalom végleteit: szerelmeinek viszonzatlanságát (Nagyon fáj), anyja elvesztését (Kései sirató), máskor eltávolodva az egyedi élményforrásoktól (Egy kisgyerek sír, Kiáltozás). Megfoghatatlan bűnök terhével küzd (A bűn, Én nem tudtam, Tudod, hogy nincs bocsánat, Kiáltozás); erősen befolyásolta a freudi szemlélet (Amit szivedbe rejtesz, „Költőnk és Kora”). Szemléletén Bergson „teremtő fejlődés elve” is érezteti hatását (Eszmélet); a semmivel való szembesülése az egzisztencializmus hatását hozza felszínre költészetében (Reménytelenül, Semmi, Ki-be ugrál…, Tudod, hogy nincs bocsánat). Korai, naiv istenélménye is ilyen szemléleti változások jegyében alakult át (Bukj föl az árból, Az isten itt állt a hátam mögött). Különböző bölcseleti tényezőknek egyazon művön belüli érvényesítésére is több ízben ad példát (Alkalmi vers a szocializmus állásáról, A Dunánál, Eszmélet, A város peremén). Radikálisan demokratikus társadalomszemléletét életének utolsó éveiben is értékes versekben fejezte ki (Thomas Mann üdvözlése, Levegőt!, Hazám). Az ember önmegalkotásának feladatát is társadalmi összefüggésben szemléli (Két hexameter, Kész a leltár). A derű, az életörömre vágyás kései szerelmi ciklusait is át tudja hatni (Flóra). Magas művészi szintet képviselnek önmegszólító versei (Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél).
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Tamás Attila szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

ime-hat-megleltem

                                       József Attila: Íme, hát megleltem hazámat...
                                                                      (részlet)
                                                  Mióta éltem, forgószélben
                                                  próbáltam állni helyemen.
                                                  Nagy nevetség, hogy nem vétettem
                                                  többet, mint vétettek nekem.
                                                  Szép a tavasz és szép a nyár is,
                                                  de szebb az ősz s legszebb a tél,
                                                  annak, ki tűzhelyet, családot,
                                                  már végképp másoknak remél.

marai-sandor-mellszobra-budapest-a-krisztinavarosi-miko-utca-foto-vimola-agnesMárai Sándor (Kassa, 1900. április 11. – San Diego /USA/, 1989. február 21.): író, költő, újságíró.
Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fővárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál. 1919-ben cikkei jelentek meg a Vörös Újságban, versei a kassai lapokban. 1919 októberében apja jóváhagyásával Bécsen át Berlinbe, majd Frankfurtba költözött, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. Munkatársa volt a Frankfurter Zeitungnak. Rendszeresen küldte haza magyar nyelvű tárcáit, elbeszéléseit és fordításait a kassai lapoknak Franz Kafka első magyar fordítója, s az elsők között írt is róla. Kapcsolatot tartott Füst Milánnal és Komlós Aladárral. 1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát (Lola); Párizsba költöztek; innen is rendszeresen írt a német lapokba. Az 1925-ben megindult Újság című napilapban, jelentek meg leggyakrabban írásai; mint a lap párizsi levelezője küldte tudósításait, majd a polgári liberális szellemiség nagyhatású szószólója lett. 1927-ben lapjának megbízásából hosszabb közel-keleti útra indult, élményeiből született az Istenek nyomában című útirajz. 1928-ban hazaköltözött.
Első regénykísérlete Bécsben jelent meg (A mészáros, 1924), tartósan azonban csak a húszas évek végétől kezdett e műfajjal foglalkozni. Önvallomásainak tanúsága szerint a valóság és a fikció feloldása jelentette számára a legnagyobb nehézséget. Nagy hatást tett szemléletére Thomas Mann, akit még Németországból jól ismert, és Krúdy Gyula álomvilága. Első igazán sikeres regényeiben a konvenciók elleni lázadás lehetőségeit és bukását ábrázolta, lélektani igénnyel. 1930-ban barátaival együtt az a terv foglalkoztatta, hogy a népszerű francia Marianne példájára megindítják a Nyugat ellenfolyóiratát. 1933-ban lapja Berlinbe küldte; itt nyomon követte Hitler hatalomátvételét. Hitelesen és példás bátorsággal számolt be a nácizmus valóságáról; a Messiás a Sport-palastban (1933) az egyik legremekebb magyar antifasiszta írás s egyben Hitler-paródia.
1934-ben megjelent élete fő művének, az Egy polgár vallomásainak első kötete; egyszeriben a magyar próza élvonalába került. Kosztolányi Dezső halála után Márai Sándor a Pesti Hírlap munkatársa lett, Vasárnapi krónikái (kötetben 1943) keresettek voltak. 1941-ben Kassa visszacsatolása után ellátogatott szülővárosába, tapasztalatairól „őrjáratában” számolt be; Kaland (1940) című darabjának sikere után Vojnits-díjat kapott. 1942-ben az MTA levelező, 1945-től rendes tagja.
A II. világháború utolsó éveit visszavonultságban töltötte, jórészt irodalmi tevékenységének élt. Megállás nélkül írta Naplóját (1946). A főváros ostroma elől Leányfalura menekült. 1945–46-ban nagyobb nyugat-európai utat tett. Hazatérve adta ki Sértődöttek (1947–48) című regényét, harmadik kötetét azonban bezúzták.
a-nyilt-titok-marai-sandor-es-tolnay-klari-szerelme1948-tól haláláig emigrációban élt. 1957-ben amerikai állampolgár lett. A nyugati magyar irodalom csoportosulásaiban nem vett részt. Idejének java részét megosztotta Európa és az USA között. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Felesége és fogadott fia halála után élete utolsó éveit, betegen, magányosan élte. 1989-ben posztumusz visszaállították MTA tagságát. 1990-ben Kossuth-díjat kapott.
Bár tehetséges lírikusnak indult, költészetét maga is kicsit szkeptikusan szemlélte. A Verses könyvben (1945) azonban kitűnő versek is akadnak, a Halotti beszéd (1950) pedig a magyar líra kiemelkedő remeklése, a hazátlanság és a kivetettség fájdalmának kivételes hitelű megszólaltatása.
Cikkeiben azt a hagyományt követte, melyet Kosztolányi Dezső képviselt a legmagasabb színvonalon, szinte minden jelentős kulturális eseményhez hozzászólt, s figyelemmel kísérte az európai politikai élet változásait is. Szemléletét a liberális hagyomány hatotta át, szívósan küzdött a polgári életértékek megmaradásáért.
Színművei közül a Kalandot a Nemzeti Kamara Színház mutatta be, A kassai polgárokat (1942) a Nemzeti Színház.
Regényei közül A zendülők (1930), az Egy polgár vallomásai (1934), a Féltékenyek (1937) és a Sértődöttek (1947) alkotják az egyik sort. Ezekben a polgár szerepe mellett tesz hitet, s nagy erővel ábrázolja az erőszak és a tömegszellem romboló hatását. Élete végén A Garrenek műve (1–2, 1989) címmel rendezte őket ciklussá (a Sértődöttek bezúzott kötetével együtt), így is jelezve összetartozásukat. Regényei között igazi stílusbravúrok is akadnak, mint a Szindbád hazamegy (1940) és a Vendégjáték Bolzanóban (1940). Külföldön a közelmúltban legnagyobb sikert A gyertyák csonkig égnek (1942) című kisregénye aratott.
Külön fejezetét alkotják életművének Naplói, ezekben fél szemmel már utókorára tekintve értelmezte a művészetet, ismételten szembeszállva a tömegkultúrával, a reklámmal és a giccsel, különös erővel fogalmazva meg életének vezérgondolatát: a művész sosem lehet áruló.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Rónay László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000

 

1848. március 15-ét követően felgyorsultak az események. Az utolsó rendi országgyűlés két hét alatt lefektette az új, polgári Magyarország alapjait. A törvényeket a király – ünnepélyes külsőségek között – április 11-én szentesítette. Az áprilisi törvények rendelkeztek a független felelős magyar minisztérium felállításáról (III. tc.), az évenként összehívandó népképviseleti országgyűlés rendjéről (IV–V. tc.), Magyarország és Erdély uniójáról.( VII. tc.), a közteherviselésről (VIII. tc.), az úriszék, a papi tized megszüntetéséről (XI. tc. XIII. tc.), hitelintézetek felállításáról (XIV. tc.) és az ősiség eltörléséről (XV. tc.). A törvények között szerepelt számos további polgári törvénycikkely, amely a sajtóra, a vallásra, az egyetemre, a színházra vonatkozik.
A törvénykönyv azonban – minden erénye mellett– sok kérdést nyitva hagyott. Nem rendezte, nem rendezhette egyértelműen Magyarország Ausztriához fűződő viszonyát, nem fejezte be a parasztság terheinek felszámolását, és nem készült a kor követelményeinek megfelelő nemzetiségi törvény sem.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Magyarország államformája a törvények alapján alkotmányos királyság lett, berendezkedését tekintve pedig polgári parlamentáris ország.
A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények:
jobbágyfelszabadítás,
úrbéres szolgáltatások megszüntetése, az úrbéres föld a jobbágy szabad tulajdonába kerül,
a birtokosok kártalanítását az állam fedezi (ennek módjáról később intézkednek),
eltörölték az ősiséget,
kimondták a közteherviselés elvét,
a keresztény felekezetek egyenjogúságát,
a törvény előtti egyenlőséget,
nemzetőrség szervezése.
Államszervezeti, kormányzati törvények:
Erdély, a Határőrvidékek és Magyarország egyesül,
kétkamarás, népképviseleti országgyűlés Pesten (jogai bővültek: éves költségvetés, bármilyen tárgyú törvényhozás),
az országgyűlésnek felelős kormány,
általános cenzushoz kötött választójog. (A cenzus: egynegyed jobbágytelek, egy állandó alkalmazott. Az értelmiségieknek cenzus nélkül is választójoga volt.)
Az uralkodó rendelete csak miniszteri ellenjegyzés mellett érvényes.
A helyi közigazgatás rendezését a következő országgyűlés feladatául szabta meg a törvény.
Kimondták és szabályozták a sajtószabadságot.
A kormányhivatalok közt a külügyekkel a király személye körüli miniszter foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a külügy irányítása megmaradt Bécsben. (A nagykövetek is a király személyét és nem a kormányt képviselték.)
A törvénycsomag legnagyobb hiányossága, hogy nem rendezi a nemzetiségek ügyét.
 

leiningenwAltleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost (Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg, Ilbenstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Hessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált, így szinte természetes, hogy testvéreivel, Lajossal (1807-1864), Viktorral (1821-1880) és Györggyel (1815-1850) együtt a császári hadsereg szolgálatába állt. Édesapja Frigyes, Leiningen-Westerburg hercege (1761-1839), édesanyja Eleonore Maria Breitwieser volt.
1844-ben nősült, felesége, Sissányi Erzsébet révén magyarországi (törökbecsei) nagybirtokos lett. 1848 őszén Temesvárra rendelték ezredének törzskarával együtt, ahol is önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. 1848 decemberében őrnagyi, 1849 márciusában alezredesi, áprilisban ezredesi ranggal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, amik elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Július 2-án kiverte Benedek Lajost Szőnyből. Július 28-án gesztelyi győzelme.Görgey Artúr jó barátja volt.
A kivégzése előtti utolsó perceiben a becsületét ért támadásokat verte vissza: "Csak most, későn esett tudomásomra, hogy a hírlapokban felülem azon hír szárnyal, mintha én Buda vára bevételénél az osztrák tiszteket orozva legyilkoltattam volna, nekem most többé lapok útján ezt megcáfolni alkalmam nincs, de itt az utolsó percben, Isten szabad ege alatt, a jelenlevők előtt – midőn mindjárt az Isten ítélőszéke előtt állandok – e felőlem terjesztett hírt ünnepélyesen alacsony rágalomnak nyilvánítom." Kötél általi halálra ítélték, tizedikként végezték ki (hatodik volt a kötél által kivégzettek sorában).

 

Kellner Gyula (Budapest, 1871. április 11. – Szolnok, 1940. július 28.) olimpiai bronzérmes atléta.
Budapesten született egy régi nyomdászcsalád gyermekeként. Kereskedelmi iskolai tanulmányai alatt kezdett el élénken foglalkozni a sporttal. Birkózott, úszott, kerékpározott, tornászott és súlyt emelt. Eleinte rövidtávfutással és a gyaloglással foglalkozott, majd hosszútávfutó lett. Előbb a Magyar Testgyakorlók Köre, majd a Budapesti Torna Club tagja volt. Az 1896-os athéni olimpián maraton futásban a harmadik helyen végzett. Eredetileg a 4. helyen ért célba, de az előtte beérkező görög versenyzőt diszkvalifikálták, mert a táv egy részét szekéren tette meg. Máig is ez az egyetlen magyar-zaszlo magyar olimpiai érem maraton futásban.
Fia – Késmárki Kornél – a húszas években a legjobb magyar magasugró volt.

kellner

Magyar résztvevők egy csoportja. Balról jobbra: Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokolyi Alajos, Dani Nándor.  Ül (balra) Hajós Alfréd

4istvan-magyar-kiralyIV. István (1133 körül – Zimony, 1165. április 11.) magyar ellenkirály. Unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1163. január 27-étől haláláig uralkodott, bár egyes nézetek 1163. június 19-i vereségét tekintik uralkodása végének. Apja II. Béla magyar király, anyja Ilona, I. Uroš szerb nagyzsupán leánya. Harmadik fiúgyermekként született, életét a magyar koronáért folyó küzdelem töltötte ki. Uralkodói sorszámát a történetírás utólag adta neki: saját magát egyetlen fennmaradt oklevelében III. Istvánnak nevezte (nem ismerve el unokaöccsét), ugyanakkor ellenkirályként sokáig nem vették figyelembe az uralkodók sorszámozásánál.

Előző uralkodó:
II. László

Magyarország uralkodója
1163 – 1165

korona

Következő uralkodó:
III. István

A Muhi csata a magyar történelem egyik legjelentősebb csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt.

muhi-csata

1241. április 11- 12-én Muhi mellett a tatárok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére.

Miután a magyar sereg legnagyobb része összegyűlt, a király Ugrin érsek ösztönzésére elhagyta Pestet és a tatárok ellen indult.

muhi-csata-emlekmuve-b

E hírre Batu kán magához hívta a szanaszét portyázó csapatait, és a magyar hadsereg előtt lassan visszavonuló tatárhadat a Sajó bal partján, a Sajó, Hernád és Takta által képzett szögletben központosította.

 

muhi

A mongol törzsek Belső-Ázsia hatalmas pusztaságain egyesültek még 1206 táján Dzsingisz kán vezetésével, majd pár évtized alatt meghódították az ázsiai sztyeppét, betörtek Kínába, elfoglalták Szamarkandot, Perzsiát, megsemmisítették az orosz fejedelemségeket, és az 1240-es esztendő környékén megközelítették a Kárpátok hegykoszorúját. Magyarországon Julianus barát úti beszámolóiból és a IV. Bélához menekülő nomád kunok elbeszélései alapján rengeteg információról rendelkeztek a mongolok harcmodoráról és támadási szándékáról, Ögödej nagykán 1237 során levelet is küldött Bélának, hogy behódolásra bírja őt. A király akkor még nem foglalkozott a távoli és ismeretlen ország fenyegetésével, a mongolok azonban 1240-ben elfoglalták Kijevet és hadjáratot terveztek Európa ellen. 

a-magyar-hadero-a-sajo

IV. Béla, minden igyekezete ellenére csak a Templomos Lovagrend segítségét tudta megszerezni nyugatról, körülbelül 20 000 fős serege 1241 tavaszán Pest környékén gyülekezett. A nádor, Tomaj Dénes a Vereckei-hágónál megpróbálta 5000 emberével útját állni a Batu vezette főseregnek, de 1241. március 12-én vereséget szenvedett, és a csatában ő maga is meghalt. Miután az ellenség bejutott az országba, IV. Béla megindult Pestről kelet felé, és a Sajó folyónál, a mai Muhi községnél találkozott a gyorsan mozgó mongol fősereggel. Április 10-én a magyarok letáboroztak a megáradt folyó jobb partján, az átkelésre szolgáló egyetlen hidat erős őrizet alá véve. A IV. Béla vezette sereg hatalmas szekérvárral vette körül magát, átengedve ezzel a kezdeményezés előnyeit a mongoloknak, aznap este a lovagsereg vissza is vert egy, a hídőrséget ért támadást.

batu khan

A kisebb győzelem után azonban Béla vezérei hatalmas hibát követtek el: a mongol visszavonulás után úgy gondolták, máris megnyerték a csatát, így a híd őrségének nagy részét éjszaka visszavonták. Hajnalban azonban a tatárok újra támadtak, ekkor már teljes létszámban, megszerezték a Sajó hídját és a nagyrészt még alvó táborra rontottak, tüzes nyilaikkal pillanatok alatt lángba borítva a védállásokat. Ráadásul Batu harcosai gázlót is találtak a megáradt folyón, így sikerült nagyrészt bekeríteni a rendeződni képtelen, lángoló romok közé beszorult magyar sereget. Béla király és katonái csak nagy veszteségek árán tudtak elmenekülni, a csatamezőn hagyva az arisztokrácia nagy részét.

ugrinersekszobrakalocsan

Muhinál elesett Mátyás esztergomi, Ugrin kalocsai érsek és számos püspök, de később Fehérváron belehalt a csatában szerzett sebeibe Kálmán herceg, a király öccse is. Az ütközet után IV. Béla Bécsbe menekült, ahol II. Frigyes osztrák herceg megzsarolta, és három nyugati vármegye átadását követelte tőle, végül az uralkodó az Adriai-tenger partján álló Trau (ma: Trogir) várába menekült. A Magyarország elleni támadással egy időben egy másik mongol sereg Lengyelországon át intézett támadást de miután Legnica mellett legyőzte a lengyel és német lovagokból álló sereget, a Kárpát-medencébe vonult. A Dunán inneni részeken a hordák 1241 során hatalmas vérengzést és dúlást hajtottak végre, elfoglaltak szinte minden erődítményt, lenyilazva és elhurcolva a lakosságot, melynek maradéka nádasokban és erdőkben rejtőzött el.

kalmanhercegszobragodollon4-belamuhi2

Balszerencsés módon 1241–42 tele rendkívül kemény volt, így a mongolok a befagyott Dunán átkelve az ország eddig háborítatlan részeit is lerohanták, Fehérvár, Esztergom és Buda kivételével a legtöbb városban hasonló pusztítást végezve. IV. Béla elfogása érdekében ostrom alá vették Trau várát is. 1242 nyarán aztán a sereg váratlanul kivonult az országból, amit annak tulajdonítanak, hogy Batu, mint aspiráns, Ögödej nagykán halála után a birodalom fővárosában, Karakorumban, a kurultájon meg akarta szerezni a főhatalmat. Az is valószínű, hogy a kivonulás a mongol harcmodor része volt, második csapással akarták végleg birtokba venni Magyarország területét. IV. Béla 1242 nyarán visszatérhetett az elpusztított országba, és nekiállhatott annak a roppant újjáépítési munkának, amiért az utókor „második honalapító” királyunkként emlegeti őt. - Szerző: Tarján Tamás

 

szerb katonai foglyok atvonulasa-a-varoson-1941-aprilisMagyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását, azt követően, hogy Németország április 6-án megtámadta Jugoszláviát, majd április 10-én Horvátország proklamálta önállóságát.
A jugoszláv légierő még a magyar csapatok előtt, 1941. április 6-án és 7-én több támadást intézett Pécs, Szeged és más magyar városok ellen. A magyar légvédelem több gépet lelőtt, a Pécset támadó 14 jugoszláv bombázóból csupán 1 tért vissza támaszpontjára.
Délvidék visszavételére és az ottani magyar lakosság védelmére a 3. Hadsereg, I. IV. és V. hadtestét vezényelték ki.

1941. április 11-én lépték át a Magyar Királyi Honvédség csapatai a volt a-magyar-hadsereg-kovetve-a-nemet-tamado-eroket-1941-aprilis-11-enmagyar–jugoszláv határt, hogy fennhatóságuk alá vonják Bácskát, a Muraközt és a Baranya-háromszöget. Magyarország ezzel csatlakozott a felbomló délszláv állam ellen indított támadáshoz, ami az előzetes félelmekkel ellentétben még nem eredményezett brit hadüzenetet.
Az újabb – észak-erdélyi – revíziós sikerek és Ion Antonescu román diktátor hatalomra jutása miatt Magyarország az 1940-es esztendő során a náci Németország és szövetségeseinek erőteljes nyomása alá került, aminek eredményeként a Teleki Pál miniszterelnök által kigondolt fegyveres semlegesség politikája egyre kivitelezhetetlenebbnek tűnt. Ebben a helyzetben az egyetlen kiutat a Jugoszláviához való közeledés jelentette: jóllehet, a délszláv királyság is ezer szállal kapcsolódott a hitleri Németországhoz, mindeközben a britekkel is jó viszonyt ápolt, Budapesten pedig abban bíztak, hogy Belgrád segítségével megtarthatják a törékeny egyensúlyt a hadviselő felek között.
A Cvetković-kormány hasonló reményeket fűzött Magyarországhoz, ezért Csáky István és Alexander Cincar-Marković külügyminiszterek 1940. teleki-pal-beszedet-mond-1940december 12-én megkötötték a két ország „örök barátsági szerződését”, mely csupán a szívélyes gesztusok szintjére korlátozódott. Paradox módon ezt az egyezményt Hitler is támogatta, hiszen a jugoszláv–magyar közeledés hozzájárult a Balkán stabilizációjához, ami a Szovjetunió ellen tervezett német támadás sikerének legalapvetőbb feltétele volt.
Jugoszlávia eközben tovább közeledett a tengelyhatalmakhoz: Pál régensherceg ígéretének megfelelően 1941. március 26-án Belgrád is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, ám ezután nem várt fordulat következett be a királyság belpolitikájában. A következő napon a fővárosban Dusan Simović vezetésével puccsot hajtottak végre a hatalmon lévő kormány ellen – amelynek „németbarát” politikájával és a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozással nem értettek egyet, jóllehet a hatalomátvétel után jelezték, hogy tiszteletben tartják az egyezményt.
benito mussolini and adolf hitlerMussolini 1940. évi görögországi hadjáratának kudarca önmagában is súlyos teher volt a tengelyhatalmak számára, a jugoszláviai események azonban már teljesen aláásták a Balkán-félsziget stabilitását. Hitler a Szovjetunióval kapcsolatos terveinek fényében nem engedhette meg magának, hogy az egész Balkán ellene forduljon, ezért elhalasztotta a Barbarossa-terv – május 15-ére előirányzott – megindítását. A diktátor március 27-én utasítást adott a Görögország megszállására kidolgozott Marita-terv kibővítésére, ezzel egy időben pedig komoly nyomást fejtett ki a közép-európai államokra annak érdekében, hogy csatlakozzanak a Jugoszlávia elleni hadműveletekhez.
Sztójay Döme berlini magyar követ már március 28-án megérkezett Budapestre Hitler üzenetével, aki nem pusztán átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára, hanem Magyarországot is hadba lépésre szólította fel. Németország újabb revíziós sikerekkel, Bácska és a Bánát visszacsatolásával kecsegtette a magyar felet, a valódi tét azonban jóval nagyobb volt, hiszen hazánk fellépésével semlegességét tette kockára. Ezt Horthy és Teleki is tisztán látta, így Sztójayt azzal a válasszal küldték vissza Berlinbe, hogy a Wehrmacht erői átvonulhatnak majd Magyarországon, a részvétel kérdésében azonban a minisztertanács később dönt majd.
Az időhúzás ellenére a magyar kormány lehetetlen helyzetbe került, hiszen Hitler kikosarazásával a revíziós eredményeket tette volna kockára, a csatlakozással pedig elveszítette volna Nagy-Britannia jóindulatát. London Teleki tudtára adta, hogy „a Sztójay DömeJugoszlávia elleni háború esetén Magyarország brit hadüzenettel számolhat”, s álláspontját a miniszterelnök alkudozási kísérletei ellenére is fenntartotta. Teleki Pál választásra kényszerült, ő pedig nem bírta el a felelősség súlyát, és 1941. április 3-án az öngyilkosságba menekült.
Teleki halála után Bárdossy László került a kormány élére, aki a támadás mellett foglalt állást. A tényleges döntést az államfő hozta meg 1941. április 1-jén a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén. A Magyar Királyi Honvédség április 3-án megkezdte a részleges mozgósítást. A Bárdossy-kormány sem törekedett azonban felesleges áldozatvállalásra, éppen ezért a vezérkar úgy próbálta időzíteni a magyar bevonulást, hogy a jugoszláv erőkkel már ne kelljen harcba bocsátkoznia, viszont érvényesíthesse revíziós igényeit szomszédjával szemben. A várakozásban az a taktikai szándék is szerepet játszott, hogy Jugoszlávia széthullása után Budapest az örök barátsági szerződést hatálytalannak nyilváníthatta, ez az álságos érvelés pedig korántsem volt egyedülálló.
Teleki Pál miniszterelnök ekkor csapdahelyzetbe került, hiszen ő mindeddig a legfontosabb magyar érdeknek azt tartotta, hogy az országnak kívül kell maradnia a német szövetségi rendszeren és a háborún. A kormányfő drámai döntése ismeretes: április 3-án öngyilkosságot követett el. Ez azonban nem változtatott a revízió mámorában élő, s már jóval meggondolatlanabb politikai utódai és a közvélemény álláspontján. A magyar hadsereg, követve a német támadó erőket, 1941. április 11-én átlépte a határt, és bevonult az ekkor már széthullott Jugoszlávia területére.
A Magyar Királyi Honvédség április 12-ére időzítette az offenzíva megindítását, a teleki-pal -jugoszláv légierő és a Magyarországra támadó határőr egységek ellen azonban már április 6-a után harcra kényszerült. Ezen a napon a Wehrmacht megindult Jugoszlávia ellen, április 10-én pedig az usztasák kikiáltották Horvátország függetlenségét. Ekkorra már teljesültek azok a feltételek, melyeket még Teleki Pál szabott meg a beavatkozással kapcsolatban, így a hadműveletek megindítását a tervezettnél egy nappal korábbra, április 11-ére helyezték. Ebben az is szerepet játszott, hogy április 10-én a Wehrmacht már Belgrádnál harcolt; Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke attól tartott, hogy a háború még a Magyar Királyi Honvédség beavatkozása előtt véget ér, a revíziós remények pedig szertefoszlanak.
Ennek eredményeként a magyar királyi 3. honvéd hadsereg – alárendeltségében a Miklós Béla vezette gyorshadtesttel – április 11-én átlépte a trianoni határt, és négy nap alatt végrehajtotta a Délvidék, a Baranya-háromszög és a Muravidék „felszabadítását”. Mivel Budapest sokáig halogatta a döntést, a 9 napra ütemezett mozgósítási terv már önmagában is teljesíthetetlen feladatot rótt a vezérkarra – jól mutatja ezt, hogy a meghatározott létszám 75%-át sikerült csak hadrendbe állítani –, Werth Henrik módosítása pedig még kevesebb időt hagyott a felkészülésre. A magyar erők természetesen így is többszörös túlerőben indultak meg a felbomlóban lévő jugoszláv haderő ellen, ráadásul a Wehrmacht előrenyomulása miatt a délvidéki ellenséges csapatok is visszavonultak a támadók elől.
bardossy-laszlo-a-magyar-martirA hadi helyzetet jól mutatja, hogy a 3. hadsereg már a kiürítés közben támadta meg a bácskai erődsávot, a következő napokban pedig elsősorban a partizán és csetnik milícia, illetve helyenként a szerb civil lakosság tanúsított ellenállást a Magyar Királyi Honvédség alakulataival szemben, melyek – a fent idézett hadműveleti terv szerint haladva – április 15-ig elérték a Duna déli szakaszát. A hadműveletek négy napja alatt a magyar hadsereg hivatalosan összesen 467 főt veszített halottakban és sebesültekben. Feladatának egyszerűségét jól mutatja, hogy a gyorshadtestet már április 15-én átcsoportosították a Délvidékről – Miklós Béla alakulatai később az eszéki híd biztosítását kapták feladatul –, április 21-én pedig megkezdődött a hadműveletekben részt vett csapatok nagy részének kivonása. A visszacsatolt területek 1941 őszéig maradtak katonai közigazgatás alatt.
Teleki Pál félelmei dacára a Jugoszlávia elleni fellépés még nem váltotta ki Nagy-Britannia hadüzenetét, bár ebben a miniszterelnök öngyilkossága is szerepet játszhatott. Magyarország továbbra is semleges maradt, igaz, a délszláv állam felosztásában játszott szerepe miatt ismét közelebb sodródott a tengelyhatalmak tömbjéhez.csendorkeruletek 1941-ben

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés