In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

 vidam-szep-napot-k -

                                            Dukai Takách Judit: Az én lakhelyem
                                            "...Oh, mily édes akkor nyugalma lelkemnek,
                                            Ha tisztemből semmit elmúlni nem hagyok;
                                            Kellemes körében kis házinépemnek
                                            Érzem, hogy feleség és édesanya vagyok.
                                            így élek itt, s íme időmet így töltöm,
                                            Kies Páty; tebenned zengem el énekem;
                                            Amit az esztendő ád, rendre elköltöm,
                                            Kevés, de elég az s minek is több nekem?"

dukai-takacs-judit

Észak-Amerika egyik földrajzi felfedezője, Reményi Antal (Miskolc, 1825. ápr. 15. – Budapest, 1912. nov. 28.) jogi tanulmányokat végzett és ügyvédi gyakorlatot folytatott, azonban az 1848-as forradalom kitörésekor beállt közhonvédnek, végigküzdötte a szabadságharcot, végül Klapka György tábornokkal emigrált. Rövid ideig Londonban élt, majd Amerikában települt le 12 évre. Tevékenyen vett részt az amerikai kontinens tudományos feltárásában. 1853-ban tagja volt a Mississippi felső folyásának feltárását végző expedíciónak és az indiánok között néprajzi adatgyűjtést végzett. Etnográfiai kutatásokat folytatott Kaliforniában, Panamában és az afrikai Libériában is. 1861-ben hazatért és folytatta jogi pályáját. Később hivataláról lemondva minden idejét gyűjtéseinek feldolgozásával és publikálásával töltötte. Földrajzi, történelmi és közgazdasági tárgyú tanulmányai a kor szakfolyóirataiban jelentek meg. Könyvet írt a dunai hajózás történetéről, a szent szövetség hadjáratáról Szolimán ellen; Kolumbusz-életrajza kéziratban maradt, viszont az ő fordításában látott napvilágot Nelson életrajza.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

Sárközy Imre (Nagybajom, 1869. ápr. 15. – Budapest, 1927. júl. 27.): mérnök. Tanulmányait a József Műegyetemen végezte 1891-ben. 1891-től 1902-ig a budapesti és székesfehérvári kultúrmérnöki hivataloknál dolgozott, majd több vízszabályozó társulat (Balatoni Nagyberek Lecsapoló, Sió-csatorna, Kapos vízi és Marótvölgyi) mérnöke, ill. igazgatója lett. Technikatörténeti kutatásokkal is foglalkozott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

paal-arpad-1889-1943Paál Árpád (Budapest, 1889. ápr. 15. – Budapest, 1943. ápr. 9.): növényfiziológus, egyetemi tanár, a növényélettan egyik magyarországi úttörője.
A budapesti egyetem bölcsészkarán 1911-ben doktori, 1912-ben tanári oklevelet nyert, majd több külföldi egyetemet látogatott. 1915-ben adjunktus lett a Növényélet- és Kórtani Állomáson. 1918-tól egyetemi magántanárként, 1929-től tanárként a budapesti egyetem általános növénytani tanszékén oktatott, később az általános Növénytani Intézet igazgatója volt. Kezdetben ingerfiziológiai vizsgálatokat végzett, majd az elsők között kezdett foglalkozni a növényi hormonkutatásokkal.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

winterl-jozsef-jakab-1739-1809Winterl József Jakab (Steyr, Felső – Ausztria, 1739. ápr. 15. – Pest, 1809. nov. 23.): osztrák származású orvos, vegyész és botanikus, a dualisztikus kémiai rendszer magyarországi meghonosítója.
Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, orvos- és bölcsész doktorátust tett és Felső-Ausztriában folytatott orvosi gyakorlatot, majd a magyarországi bányavárosok főorvosa lett. 1770-ben a nagyszombati orvoskari egyetem felállításakor kinevezték a kémiabotanika tanszék tanárává. 1784-ben közzétett elektrokémiai vizsgálataival már az akkumulátor elvi lehetőségét vetette fel. Felfedezte a rodánidos vasreakciót. Vérlúgsóból kék festéket állított elő, megállapította, hogy kőszénből is előállítható kék festék, vizsgálta összetételét és figyelemre méltó eredményeket ért el. 1784-ben a Józsefvárosban saját pénzen vásárolt telken megalapította a pesti botanikus kertet, ahol virágzó gyümölcsöst létesített. Kortársával, Tessedik Sámuellel együtt az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

a-kemia-maoi-kezdetei

Szabadváry Ferenc: A kémia magyarországi kezdeti tudományos megalapozása
(részlet)

Mária Terézia 1770-ben a nagyszombati egyetemet orvosi karral egészítette ki, azzal a megszorítással, hogy míg a bécsi vagy prágai oklevéllel az egész birodalomban lehetett orvoskodni, addig nagyszombatival csak a Magyar Királyságban. Az orvosi karhoz kémiai tanszék is létesítendő volt. A kémiai-botanikai tanszék első professzorává 1770-ben az osztrák Winterl József Jakab lett kinevezve, aki addig Selmecbányán működött tiszti főorvosként. Az ő feladata lett az új tanszék megvalósítása, amit sikerrel meg is tett. Ám a királynő 1777-ben úgy döntött, hogy az egyetemet Budára helyezi át, a királyi palotába. A kémia tanszék azonban nem a palotába került, hanem közveszélyessége miatt egy kisebb épületbe, nem sikerült megállapítani, hogy hol volt. Fia, II. József, aki szintén ritkán járt oda, megint átköltöztette az egyetemet Pestre 1784-ben. A kémiai tanszék ott a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca sarkán állott egy szintén már elég régi épületben „amelyben – idézem – addig a megzavarosodott elméjűeket őrizték”. Winterl közel negyven éven át vezette a tanszéket. Ő már igazi tudományos kutató volt, eredményeiről rendszeresen publikált német folyóiratokban. Könyvei is jelentek meg. Neve és rangja volt Európában. Voltak figyelemfelkeltő eredményei és nagy tévedései egyaránt. A tanszéknek nemzetközi ismertsége lett és létrehozott egy magyarországi kémia iskolát.

Forrás: MTA Kémiai Tudományok Osztálya honlap

Leonardo ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.
Leonardót sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és egyes vélemények szerint akár ő is lehetett minden idők legműveltebb embere.

vitruvius-tanulmany

"Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának; a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek."

leonardo-da-vinci-onarckepleonardo da vinci 1452-1519 - az utolso vacsora  santa maria delle grazie kolostor milano olaszorszagr 1495-1498mona lisa by leonardo da vinci louvre parizs franciaorszag  1503-1506

bezeredj-amalia-1804-1837-szentivanfaBezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a kisdedóvás buzgó terjesztője.
Bezerédj Amália és leánya Flóra, akinek Bezerédj Amália a „Flóri könyve” című gyermekvers kötetet írta. Dombormű a szekszárdi Bezerédj István-szobor talapzatán

Első volt, ki a magyar irodalomban a gyermekvilággal foglalkozott. Férje biztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel. Bezerédj Amália rejtőzködve, álnév alatt, már 1825-26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a Verbunkos kotta. Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve…, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Bezerédj Amália Flóri könyve… a Hidján létrehozott óvoda-iskola 3-8-9 éves gyermekeinek íródott. 1837-ben bekapcsolódott a tolnai óvóképző és "példányóvoda" megszervezésébe is. 1837. szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hosszan tartó szenvedés után hunyt el Máriavölgyben. A stomfai plébános temette el, majd később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra. Bezerédj István, felesége korai halála után, annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839/1840-ben sorra jelentette meg felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.

i apafi mihalyApanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig.
Gyermekéveit szülei nagysajói udvarházában töltötte. Iskolái elvégzése után 1650-ben került II. Rákóczi György udvarába, ahol három évig teljesített szolgálatot. 1653. június 10-én vette feleségül Bornemissza Annát, aki tizennégy gyermeket szült neki, de csak egy fiú, a későbbi II. Apafi Mihály névleges fejedelem élte meg a felnőttkort. Apafi részt vett a moldvai hadjáratban (1653), a havasalföldi (1655) és a lengyelországi (1657) hadjáratokban, s az erdélyi fősereg maradékával együtt őt is fogolyként a Krímbe vitték, ahonnan 1660 novemberében, három év raboskodás után tért csak haza, mivel családja csak nagy nehézségek árán tudta összeszedni a kiváltásához szükséges pénzt. Apafi a zavaros politikai helyzet miatt a birtokaira vonult vissza, s kivárta, míg eljön az ő ideje. Nem is kellett sokat várnia, mivel Barcsai Ákos az általános elégedetlenség miatt lemondott, míg a helyére megválasztott Kemény Jánost a török nem fogadta el. Kemény felmondta a törökkel kötött szövetséget, s I. Lipót császár védelmét kérte. A porta erre egy komoly sereget indított Erdély ellen, s a támadó török had fővezére, Ali pasa 1661. szeptember 5-én a Libáncs-mezőn, Marosvásárhely közelében Apafi Mihályt tette Erdély fejedelmének.
A két fejedelem szabályos háborút folytatott a hatalomért, ám míg Keményt csak tessék-lássék támogatta a császár, addig Apafi bizton számíthatott a török-tatár haderő mellett a hódoltsági török csapatok segítségére is. Kemény azonban nem adta olcsón a fejedelemséget. Alighogy a tatár sereg kitette a lábát Erdélyből, csapataival támadást indított Apafi ellen. A jenői pasa azonban Apafi segítségére sietett, s egyesült seregük 1662. január 23-án Nagyszőlősnél teljes győzelmet aratott Kemény csapatai felett, aki maga is holtan maradt a csatatéren.
A vetélytárs halálával és Apafi hatalmon maradásával véget ért Erdély 1657 óta tartó második válságos korszaka. A helyzet egyértelmű volt, hiszen Apafi a török jóvoltából került a fejedelemség élére, s török segítségével tudta megőrizni a trónját. A kedvezőtlen geopolitikai helyzet miatt – a Habsburgok még nem erősödtek meg kellőképpen a harmincéves háború után, illetve tartottak XIV. Lajos Franciaországától – nem a török kiűzése és Magyarország újraegyesítése, hanem elsősorban a túlélés lehetett a reális cél, s ezt Apafi uralma biztosította. Apafi visszahúzódó személyiség volt, aki szívesebben olvasott és bíbelődött szerkezeteivel, de fejedelemmé választása után minden erejét hivatásának, Erdély viszonylagos önállósága megőrzésének szentelte.

abraham lincolnAbraham Lincoln (Hodgenville mellett, Kentucky, 1809. február 12. – Washington, 1865. április 15.) Az Egyesült Államok 16. elnöke.
Hivatali idő
1861. március 4. – 1865. április 15.
Alelnök(ök) Hannibal Hamlin (1861–1865)
Andrew Johnson (1865)
Előd James Buchanan
Utód Andrew Johnson 1861-től 1865-ig az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke, az első republikánus elnök.
1860-as megválasztása előtt ügyvédként, Illinois állami tisztviselőként, kongresszusi képviselőként dolgozott, valamint kétszer jelöltette magát sikertelenül szenátornak. A rabszolgaság korlátozásáért agitáló kiváló szónokként 1860-ban elnyerte a Republikánus Párt elnökjelöltségét és még abban az évben megválasztották elnöknek. Programja ismeretében sikertelen kompromisszumkeresési folyamat után hét déli állam kilépett az Unióból. Lincoln ezt nem volt hajlandó tudomásul venni, pedig minden kivált állam legitim képviselők szavazása útján döntött a kiválásról, melyet több államban népszavazással is megerősítettek. A lázadónak nyilvánított délieket katonai erővel akarta leverni, s ezzel további négy állam kiválását okozta. Az Amerikai Konföderációs Államok milíciája erővel eltávolította területéről a távozást makacsul megtagadó unionista katonaságot, ezzel kirobbant az amerikai polgárháború.
Lincoln sok területen tartotta kézben a háború vezetését. Az Amerikai Egyesült Államok főparancsnokaként sorra jelölte ki a hadműveleteket irányító tábornokokat, míg rá nem talált a sikereket biztosítani képes vezetőkre, mint például Ulysses S. Grant. A Republikánus Párt belügyeit jól kezelte, pártja hangadóit bevonta háborús kabinetjébe és kompromisszumos együttműködésre késztette őket. Lincoln sikeresen oldotta meg a Trent-incidens néven elhíresült diplomáciai nézeteltérést Anglia és az Egyesült Államok között 1861-ben. Vezetése alatt a háború kezdetén az Unió irányítása alá kerültek a rabszolgatartó határállamok.
Elnöksége idejére esett a 13. alkotmánykiegészítés és az 1863-as Emancipációs kiáltvány. A Republikánus Párt radikális szárnya kritizálta óvakodását a rabszolgaság betiltásától. A kritikákon retorikai tehetségét csillogtató beszédeivel sikerült túllendülnie. 1863-as gettysburgi beszéde a legismertebb amerikai szónoklat lett. Az 1864-es elnökválasztáson ismét neki szavaztak bizalmat. A polgárháborúban Északot győzelemre vezette és törvényileg eltörölte a rabszolgaságot. Hat nappal azután, hogy a déliek katonai főparancsnoka, Robert Edward Lee letette a fegyvert, Lincolnnal egy merénylő golyója végzett. Ez volt az első eset, hogy amerikai elnök merénylet áldozatává vált.
A történészek és az állampolgárok az Amerikai Egyesült Államok három legjelentősebb elnöke közé sorolják.

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés