In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

aprilisi-rugyek2

aprilisi-rugyek3

aprilisi-rugyek5 

                                     vidam-mosolygos-napot                                    aprilisi-rugyek4aprilisi-rugyek3 

                Szabó Lőrinc:   
               Az áprilisi rügyekhez
   
"..De szépek vagytok, tavaszi rügyek,
  de bátrak vagytok! Nem kérdezitek,
  mi vár rátok- ha itt az ideje,
  mint a barna földből a rét füve,
  barna  ágból kicsaptok ti is,
                                               akármilyen hideg az április."

lorenthey-imreLőrenthey Imre ((Pest, 1867. ápr. 17. – Nyírmada, 1917. aug. 13.): paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a pannóniai-pontusi képződmények névadó kutatója.
Tanulmányait a budapesti egyetemen Hantken Miksa vezetése alatt végezte 1885–89-ben. Szünidőben az ország fontosabb geológiai vidékeit tanulmányozta, tanulmányutat tett Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Londonban. 1890-ben természettudományokból doktorált és a kolozsvári egyetemen Koch Antal asszisztense lett. 1893-tól a budapesti egyetemen Hantken, majd újra Koch asszisztense volt. 1896-ban a gerinctelen állatok paleontológiájából magántanárrá képesítették. 1897–98-ban Karl Zittel müncheni paleontológus mellett dolgozott. Hazatérve 1899-ben adjunktus lett a budapesti egyetemen. 1914-től haláláig a paleontológia tanára volt.
1896-ben Svájcban és Dél-Tirolban, 1898-ban Bajorországban folytatott paleontológiai-geológiai kutatásokat. Háromszor vett részt Lóczy Lajos kutatóútján; 1899-ben Olaszországban, 1901-ben Nyugat-Oroszországban, Finnországban és Németország keleti részén, 1902-ben Romániában, Dél-Oroszországban és a Kaukázusban. Érdeklődése három nagy területet ölelt fel: a pannóniai-pontusi képződményeket – az ő ajánlatára fogadta el a nemzetközi tudomány a pannóniai emelet elnevezést; a harmadkor (decapodák) paleontológiáját és Budapest környéke geológiai felépítésének tisztázását.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Dr. Dénes György: Hetven éve alakult meg a magyar barlangkutatás első szakmai tudományos szervezete

(részlet)

A választmány 1910. január 5-i ülésén „dr. Lóczy Lajos azt az indítványt tette, hogy a Társulat mindazon tagjai, akik a barlangok iránt különösen érdeklődnek, a Társulat kebelében bizottsággá tömörüljenek, dolgozzanak ki egy munkatervezetet, és egyesült erővel lássanak hozzá a hazai barlangok szakszerű kutatásához. A tekintetes Választmány ezt az indítványt elfogadva kiküldte elnökét, dr. Schafarzik Ferenc urat és dr. Lőrenthey Imre I. titkár urat, hogy magukat az érdekeltekkel összeköttetésbe helyezzék, és lehetőség szerint a Bizottság megalakulását elősegítsék.”
Forrás: Hazslinszky Tamás: Hetven éves a szervezett magyar karszt és barlangkutatás (1910–1980) – A Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat honlapja

 

fogarasi-janos-rusz-karoly-metszetenAlsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Fő műve az első magyar értelmező szótár, A Magyar Nyelv Szótára, amelyet 1845-től Czuczor Gergellyel közösen szerkesztett, 1866-tól (Czuczor halála után) pedig egyedül.
Fogarasi igazi polihisztor volt, olyan mértékben, ami korában már ritka volt. Jogi értekezéseket, költeményeket és elbeszéléseket is közölt, dalokat és kórusműveket is szerzett, hegedült, de nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén: a mongol nyelvrokonság híve volt, nyelvfilozófiai, nyelv- és szótörténeti ideái máig megosztják a nyelvésztársadalmat. De ő fogalmazta meg a Fogarasi-törvény néven ismert magyar nyelvtani szabályt (1838-ban, az Athenaeumban), amely szerint a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül.

Úttörő jelentőségű folklorisztikai tevékenysége is: Tranyik Jánossal együtt 1847-ben két füzetnyi népdalgyűjtést adtak ki. Maradandó értékű verstani munkája a choriambusnak a magyar verselésben játszott szerepének kutatása.

 

orsi-ferencÖrsi Ferenc (Barcs, 1927. április 17. – Budapest, 1994. augusztus 13.) József Attila-díjas író, forgatókönyvíró. Leghíresebb műve a filmsorozatban majd regényben is megjelent A Tenkes kapitánya.
Barcson született, Pécsett kezdte középiskoláit. A háború alatt hadifogságba került, onnan hazatérve 1946-ban érettségizett, majd joghallgató lett, 1950-ben szerzett jogi doktorátust. Dolgozott gyógyszertári laboránsként, könyvelőként, 1954-től a pécsi rádió falu rovatának munkatársa. Közben az 1952-től 1956 végéig megjelent Dunántúl című folyóirat egyik felfedezettjeként riportokat, elbeszéléseket, egyfelvonásost publikál, a Szkander bégről szóló drámáját (Testvértüzek) a Pécsi Nemzeti Színház is bemutatta. 1957-től a színház segédrendezője, dramaturgja.
1948 óta publikált, első regénye 1957-ben jelent meg. Ifjúsági műveiből sikeres tévésorozatokat készített, számos művét, drámáját, filmjét mutatták be külföldön is. A Szovjetunióban és Mongóliában a-tenkes-kapt„Tovaris Tenkescs”-nek szólították, Saigonban „Miszter Tenkez"-nek.
A Tenkes kapitányán kívül drámát írt Zrínyiről, a Zöld Notesz című regényében hadapród iskolások németországi viszontagságait ábrázolja a II. világháború utolsó évében. A Princ a katona, a Patyolat akció és a Négyen az árban egyformán közönségsikert aratott.
1963-tól 1968-ig a Magyar Televízió szerkesztője, 1968–1976 között a Pajtás című folyóirat főmunkatársa volt. Ezen tisztségei közben, 1960 és 1971 között jelentéseket írt az állambiztonsági hivatalnak.
Munkásságáért 1984-ben József Attila-díjat, televíziós műveiért Arany Nimfa-díjat kapott. Siklós városa díszpolgári címmel adományozta meg.

 

konrad-ferencKonrád Ferenc (Budapest, 1945. április 17. –) olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, orvos, Konrád Sándor Európa-bajnok vízilabdázó és Konrád János olimpiai bajnok vízilabdázó testvére. A sportsajtóban Konrád III. Ferenc néven ismert.

 

 

 

 

konrd-ferenc-iii

                                                       Szerzett érmek
                                                       magyar-zaszlo Vízilabda
                                                       Olimpiai játékok
                                                       bronz 1968, Mexikóváros vízilabda
                                                       ezüst 1972, München vízilabda
                                                       arany 1976, Montréal vízilabda
                                                       Világbajnokság
                                                       arany 1973, Belgrád
                                                       ezüst 1975, Cali
                                                       Európa-bajnokság
                                                       ezüst 1970, Barcelona
                                                       arany 1974, Bécs
                                                       Magyar bajnokság
                                                       arany 1966
                                                       ezüst 1968
                                                       arany 1969
                                                       arany 1970
                                                       arany 1971
                                                       arany 1972
                                                       arany 1973
                                                       arany 1974
                                                       ezüst 1975
                                                       bronz 1976
                                                       ezüst 1977
                                                       arany 1978
                                                       ezüst 1979

III. Benedek (latinul Benedictus), (kb. 810, Róma – 858. április 17., Róma) léphetett a pápai trónra 105.-ként a történelem folyamán 855. júliusában. Megválasztása ugyan kezdeti nehézségekbe ütközött, mégis nagy jelentőségű volt. A pápai primátus védelmezőjeként lépett fel a világi hatalmak ellen.
Pontifikátusának ez volt az egyik alapja, a másikat még 846-ból örökölte. Ő is aktív részt vállalt a pogány szaracénok támadása után az újjáépítésből.

 

I. József (Bécs, 1678. július 26. – Bécs, 1711. április 17.); a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, I. Lipót császár és Pfalz–Neuburgi Eleonóra császárné legidősebb fia, 1705–1711 között német-római császár, Ausztria uralkodó főhercege, magyar és cseh király.

i-jozsef-nemet-romai-csaszar-ausztria-uralkodo-fohercege-magyar-es-cseh-kiraly

                                                    korona                                                   Magyar Királyság királya
                                                    I. József
                                                    Uralkodási ideje
                                                    1705. május 5. – 1711. április 17.
                                                    Koronázása
                                                    1687. december 9.
                                                    Elődje I. Lipót magyar király
                                                    Utódja III. Károly

Trónra lépésekor őszintén kívánta a békét II. Rákóczi Ferenccel és a kurucokkal, de ez nem jöhetett létre. Rákóczit 1705-ben megválasztották magyar és erdélyi fejedelemnek. A harc változó szerencsével folyt tovább. Egész magyarországi uralmára rányomta bélyegét a Rákóczi-féle felkelés.
XIV. Lajos francia király ösztönzésére a rendek az ónodi országgyűlésen (1707. június 17-én) a Habsburg-házat és Józsefet trónvesztettnek nyilvánították, és kijelentették, hogy a királyi szék üres marad mindaddig, mig a jövő országgyűlésen nem választanak új királyt. Ezt követően a felkelőket elhagyta a hadiszerencse.
1710 szeptemberében József császár leváltotta a magyarországi császári haderő parancsnokát, az élesen magyarellenes Sigbert Heistert, helyére gróf Pálffy János horvát bánt állította. Őt azzal bízta meg, hogy törekedjék előmozdítani a békét. Ekkor már a magyar rendek is hajlottak erre. A Lengyelországba távozott Rákóczi helyett vezére, Károlyi Sándor folytatta a békealkudozásokat (1711). Miután az engedékeny József császár amnesztiát szándékozott adni és ígérte a vallásszabadság, az alkotmány helyreállítását, a sérelmek orvoslását, Károlyi Sándor, Rákóczi akaratának ellenére, az egybegyűlt rendek beleegyezésével Pálffyval megkötötte a szatmári békét (1711. május 1.).
De József ezt már nem érte meg, 1711. április 17-én Bécsben meghalt himlőben. Korához képest eléggé felvilágosodott és emberséges uralkodó volt, aki visszaszorította a jezsuiták befolyását és könnyíteni igyekezett a jobbágyok terhein. Ugyanakkor meglehetősen élvhajhász személyiségnek írták le. Számos nőhöz fűzte viszony, akikről sok pletyka keringett, és ez nem tett jót uralkodói hírnevének.

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés