In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 22., vasárnap, Előd napja van. Holnap Gyöngyi napja lesz.

rugyekvidamnapotkrugyek2rugyek3

                                                    Gulyás Pál: Rügyek
                                                   "...Minden rügy egy parányi ablak,
                                                   melyhez leányfejek tapadnak:
                                                   bent vannak a leányfejek,
                                                   bent a fában merengenek,
                                                   nap-éjen át álmodnak ott...
                                                   S most csak félig nyitják ki, félig
                                                   az álmukat tovább remélik."

nemzetkozi-muemlek-nap

Az UNESCO ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) szervezetének javaslatára április 18-át NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAPpá nyilvánították. Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

E napon világszerte különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség. Műemlék minden olyan épület, építmény, létesítmény, amely múltunk kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városképi, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy technikatörténeti emléke, amely ezen értékei miatt védelemre s megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.

rom-es-ret

Csorba Győző: Rom és rét
(részlet)

Amikor hajdanában éltek még e romok: erőd-templom voltak, zömök kerítés-bástya és kisded lelkész-lak.

A vaskos falak között öröm, gyász, hála, szorongás, szenvedély kavargott, izzott, hujjázott, fuldokolt.
Lőrések hunyorognak a július-délutáni nap-özön kíméletlenségében, a szentegyház piros-vörös téglái-kövei között. Katonák is tanyáztak itt valamikor vagy civil fegyverforgatók. Védekeztek és védelmeztek, s nyilván ettek-ittak, köpködtek, káromkodtak, sőt szeretkeztek is, ha éppen úgy adódott.
A templom-hajó viharvert gálya a rét-tenger horizont-emelkedőjén. Viszi a gálya, viszik a romok süket konoksággal a halott maradandóságot. Viszi a maradandóság, viszi az időben süket konoksággal a halott romokat.

nemeth laszloNÉMETH LÁSZLÓ (Nagybánya, 1901. ápr. 18. – Bp., 1975. márc. 3.): író, esszéista, műfordító.
Németh László szemléletére mélyen hatott a „választott szülőföld", apjának szilasbalhási parasztbirtokos rokonsága. 1919-ben, érettségi után magyar–francia szakos bölcsész volt, 1920 tavaszán azonban átiratkozott az orvoskarra. 1925-ben elvégezte az egyetemet, a Szent János Kórház cselédkönyves orvosa lett; házasságot kötött Démusz Ellával. A Nyugatban megjelent pályadíjnyertes novellája, a Horváthné meghal. Fogorvosi rendelőt nyitott. 1929-ben a Napkeletben jelent meg első regénye (Emberi színjáték). Babits barátságába fogadta, Németh László a Nyugat vezérkritikusa lett. 1930-ban Baumgarten-díjat kapott; díját azonban – Hatvany Lajos támadása miatt – visszaadta. 1932-ben szakított Babitscsal és a Nyugattal; kiadta egyszemélyes folyóiratát, a Tanút. 1934-ben Fülep Lajossal és Gulyás Pállal megindította a Választ; a Rádióban az irodalmi osztály vezetője, a Magyarország cikkírója lett. A háborús években a Kelet Népének, Zilahy Hídjának és a Magyar Csillagnak a munkatársa. Tanulmányait A minőség forradalma címmel gyűjtötte kötetbe (1940). Illyéssel a Népi Művelődési Intézet szellemi irányítója, a Válasz munkatársa. 1947-ben megjelent Iszony című regénye. Az ötvenes években némaságra volt ítélve, csak műfordításai jelenhettek meg. 1954-ben súlyosan megbetegedett; betegségéről vezetett naplóját, önmegfigyeléseit adta ki Levelek a hipertóniáról címmel. Galilei c. drámáját 1956. okt. 20-án mutatta be a Katona József Színház. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, összegét a vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta. Utolsó alkotói korszakában Sajkódon rendezte be írói műhelyét. Agyvérzés vetett véget pályájának.
Életműve négy alapforma: tanulmány, regény, dráma és önéletírás rendszere. Értekező prózájának három műfaja és korszaka: a kritika, az esszé és a tanulmány. Az esszéíró a tárgykört az irodalmon túli területekre (történelemre, tudományra, ideológiára, pedagógiára) is kiterjesztette. A tanulmányszerző ereje a kettős megközelítés: a strukturális és történeti elemzés egymásra vetítése. Eleinte inkább a portré, 1945 után a tudománytörténet vonzotta (Berzsenyi, 1938; Szekfű Gyula, 1940; Széchenyi, 1942; Sajkódi esték, 1961).
Regényeiben a realizmus klasszikus hagyományát a gide-i, prousti modern tudatregény esztétikájával keresztezte. Fő problémájuk az emberidegenség és szolgálaterkölcs ütközése és feloldási kísérlete. Az egyik változat az „üdvtörténet" a fejlődésregény foglalatában, középpontban a „szent", a „hős" alakjával (Emberi színjáték, 1944; Utolsó kísérlet, 1969; Égető Eszter, 1956). A másik típus a „lélekmonódia", mely a világból kiszigetelődő ember, a „szörnyeteg" belső állapotrajzára, szoborszerű jellemére összpontosít (Gyász, 1935; Iszony, 1947). Az Irgalomban (1965) e két irány egybefonódik. Műfaji tekintetben mindegyik a társadalmi, lélektani, mitológiai és lírai regény határesete.
A dráma Németh László számára kelepcehelyzetekben a katarzis esélye, a válság öntisztulása. Követi a klasszikus görög dráma lényegre szorítottságát, de a végzetet az embertermészettel azonosítva humanizálja. Társadalmi drámáiban a szociális bűntudat és édenalapító törekvés összeütközését, a cselekvési lehetőségeitől megfosztott, a családi „jó érzések hínárjában" vergődő értelmiségi ember vívódását jelenetezi (Villámfénynél, 1936; Papucshős, 1934; Mathiász-panzió, 1940–45; Szörnyeget, 1953; Nagy család, 1962–64). Történelmi drámáiban az igazságkereső hőst állítja szembe korának kicsinyességével, értetlenségével, valamint önnön emberi gyengeségével (VII. Gergely, 1939; Széchenyi, 1946; Galilei, 1953; Az áruló, 1954; A két Bolyai, 1961; Gandhi halála, 1963).
Németh László a XX. századi magyar próza megújítója s különösképp az esszében és regényben európai szintű művelője.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Grezsa Ferenc szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

elmulas

Németh László: Horváthné meghal
(részlet)

Nem szólt többet. A nagy drámai jelenet kimerítette. Még egyszer utoljára megmutatta, mit tud. Győzött a vejein. Mégis ő a nagyobb hatalom, aki engedelmességet szoptatott a lányaiba. Most már elégedetten várhatta a halált. Ő elvégezte a hivatalát. A ház, a szép, régi nemesi ház, amit az urával szereztek az egyik tönkrement megyei úrtól, nem kerül idegen kézre, nem lesz licitáció: a fiáé lesz, a vérié, ahogy ő azt annak idején kitervelte.
A szobán nagy-bús csönd gyújtózott végig. Órák hosszat ültek így, eszükbe sem jutott, hogy társalgást kezdjenek. Egyszer az egyik lány megkérdezte: – Hogy van, nyanya? Az nem felelt, még csak a fejét sem rázta. A fejekben tétova gondolatok kelebaláltak, s a három asszony szürke ködön át leste a mozdulatlan eseményeket.
Este kilenckor az öregasszony rúgott egyet: sóhajtott és meghalt. A lányai elvégezték körülötte, ami a kegyelet feladata, azután hazaszedelőzködtek. Cseresnyésné befogatott, mert ő a szomszéd faluban lakott, a másik kettő gyalog bandukolt. Sándor kikísérte őket a kapuig, közben a temetésről és az építendő kriptáról beszéltek. Az írás szóba sem került.

gyasz

Németh László: Gyász
(részlet)

Alig néhány hónap telt el az ura halála óta, és Zsófinak már erőltetni kellett az eszét, hogy arra a napra s ami azelőtt volt, vissza tudjon emlékezni. A gyerek sok dolgot adott, s az öregasszony, amióta a fia úgy járt, keveset mozdított a gazdaságban, még botot is vett, csakhogy mutassa, mennyire megtörte a baleset: nem tud ő már a majorság után szaladgálni. Zsófi nem zúgolódott, hogy a mamának nagy bánata mellett olyan szép piros a bőre. Még kapóra is jött neki, hogy az öreg kihúzza magát a dologból: hajnaltól estig sürgött-forgott, úgy el tudott feledkezni a munkában, mint régebben soha.

 

Csoóri Sándor: Németh László könyvei között

(részlet)

Soha nem értheti meg Németh László – rajongásokkal és meghasonlásokkal átszabdalt – életművét az, aki lelki mélységeinek a legaljára nem ereszkedik alá. Ő nemcsak gondolkodónak volt nagy, de emlékezőnek, beleélőnek, pszichológiai lángésznek is, ha szabad ilyen fogalmakat használnom. A sokszor megvesszőzött utópiát – elképzelését például a harmadik útról vagy a minőségi magyarság jövőjéről – sokan ideológiaként értelmezték és értelmezik ma is. Én sokkal inkább lelki indítékokat látok mögöttük: országféltést, használni akarást, duhaj találékonyságot, hogy a nemzet – Mohácsok, kiegyezések, Trianonok után – szabaduljon ki végre évszázados ördögi köréből.
Hogy ez a pszichológiai morajlás mennyire kihallható minden társadalmi és történelmi gondolata alól, hosszan bizonyíthatnám, de talán elég, ha az egészet egyetlen lélektani ténnyel indokolom: Németh Lászlóban még a sérelem is mindig hivatástudattá változott át. Élete minden szélsőségét, kilengését, megaláztatását vagy éppen sikereit gyönyörű egyensúlyban tudta tartani a szolgálat eszméje. Mi ez, ha nem a legmagasabb rendű lélektani képesség? „

 

bnvA Budapesti Nemzetközi Vásár „őse” az 1906-ban a Vigadó egyik helyiségében megrendezett Márciusi Vásár volt, amely a hazai termékek vásárlását és fogyasztását szorgalmazó „Tulipán Mozgalom” kezdeményezésére jött létre és lényegében árumintavásár volt. 1907-től a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg, mint Tavaszi Vásárt. 1912-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vette át a rendezést, 1918-tól pedig a vásár nemzetközi jellegű lett és neve Keleti Vásár-ra változott. 1925-től kapta meg ettől kezdve végleges nevét, a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vásár kiállítói és látogatói között egyre nőtt a külföldiek száma. Ezt segítette elő a nemzetközi vásárigazolvány bevezetése, amely utazási és vízumkedvezményekkel járt. A belföldi látogatók pedig 1933-tól úgynevezett „filléres” vásár-vonatokat vehettek igénybe. 1930-ban 530 000 látogatót számláltak; a II. világháború alatti területi visszacsatolások következtében 1 300 000-re nőtt a látogatók száma. 1935-től a rendezésbe bekapcsolódott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. A vásárok rendezését már 1947-ben folytatták, először csak Őszi Vásárt rendeztek, majd évente kettőt: tavasszal és ősszel is.
1993-tól a hagyományos BNV megszűnt; évente többfajta szakvásár váltotta fel.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Budapest Lexikon)

Gyarmati László (Balassagyarmat, 1921. ápr. 18. – Madrid, 1980. szept. 1.): gyógyszerész, egyetemi tanár, új eljárások kidolgozója a gyógyszerek felszívódásának vizsgálatára.
Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát 1949-ben. 1950-ben a Gyógyszeripari Kutatóintézet munkatársa lett. A hazai morfingyártással és mellékalkaloidák kinyerésével foglalkozott, s gyógyszertechnológiai csoportot hozott létre. 1955-től az Egészségügyi Tiszti Iskolán oktatott hivatásos tisztként, majd a Magyar Néphadsereg egészségügyi szolgálatának kutatóintézetében dolgozott. Itt toxikológiai-klinikai laboratóriumot hozott létre, új eljárásokat dolgozott ki a gyógyszerek felszívódásának vizsgálatára. 1971-ben egyetemi tanárrá nevezték ki a Semmelweis Orvostudományi Egy. (SOTE) Gyógyszerészeti Intézetébe, később dékánhelyettes is lett. A Gyógyszerészet és az Acta Pharmacatica Hungarica című folyóiratok szerkesztő-bizottságának volt tagja.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

gyogyszereszeti-intezet

Gyógyszerészeti Intézet – Általános információk
(részlet)

Az Intézet története
A Gyógyszerészeti Intézet első igazgatója Mozsonyi Sándor volt, akinek nevéhez az önálló Gyógyszerésztudományi Kar megalapítása, valamint a gyógyszerkészítés egyetemi oktatásának megalapozása fűződik.
1962-ben, Pandula Egon vette át a tanszék vezetését, jó kapcsolatokat kiépítve a gyógyszeripar prominens szakembereivel. Korai halálát követően 1970-ben Gyarmati László került a tanszék élére, aki megkísérelte a gyógyszerkészítmények gyártásának biofarmáciai oldalát mind az elmélet, mind a gyakorlat vonatkozásában művelni.
Forrás: SOTE Gyógyszerészeti Intézet honlapja

Kovács Dénes (Vác, 1930. április 18. – Budapest, 2005. február 11.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjJátékát a sallangmentesség, a fegyelmezettség, tisztaság és egyszerűség jellemezte. Szólistaként végigjátszotta szinte a teljes klasszikus repertoárt, de a kortárs zeneszerzők hegedűversenyei sem maradtak ki koncertjeiből, lemezfelvételeiből. Nagyszámú hangfelvétel őrzi mesteri játékát.as hegedűművész, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze.

Zenei ajánló:

>>>Kovács Dénes: Franz Schubert - Notturno

oldal eleje>>>

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés