In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

csaladi-vasarnap

                                                    Beney Zsuzsa: Minden évben
                                                    Futkosnak zöldhajú lányok,
                                                    a kis tavaszok.
                                                    Minden évben egy elindul:
                                                    hipp-hopp, ott vagyok,
                                                    ahol akarok.
                                                    Minden évben egyből nagylány
                                                    lesz, aztán mama -
                                                    hópólyában rugdalózik,
                                                    hópaplannal takarózik
                                                    dércsípte fia.


minden-evben

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„…Bika,…”

A Bika (Taurus) a Zodiákus talán legszebb csillagképe. A Kost követi, és az Ikreket előzi meg az állatövi sorban. A Bika jegy az április 21/22. és május 21. közötti időszak „védjegye”. A hozzá fűződő mitologikus és tárgyi emlékanyag igen gazdag. Ennek fő oka az lehet, hogy az ókori magaskultúrák felvirágzása kezdetén az évkezdő tavaszpont még a Bikába esett (kb. i.e. 4400–2200 között). Ez az időszak a bikaistenek és tehénistennők tiszteletének virágkora. Amikor a tavaszpont továbbhátrált a Kos csillagképbe, a bikamítoszok értelme is megváltozott. Sok ismert rege a héroszoknak a bikával vívott küzdelméről szól. Ezek egy része a tavaszpont birtoklásáért folyik a régi tulajdonos, a Bika, és az utód, a Kos képviselője között. Az elbeszélő ezekben a történetekben az új korszak pártján áll, ezért a Bika a letűnt világ, immár alvilág képviselője. Egyiptomban ez a harc a Szeth bika és Hórusz napisten között folyik. Persze Hórusz győz – a Szeth-kultusz az ó-birodalom végén lehanyatlik Egyiptomban –, a napisten megölt ellenfelét földarabolja, combját a Sarkcsillaghoz kötözi. A „Marhacomb” csillagkép a mi Göncölszekerünk, amelyet egy római korból való csillagtérképen ugyanolyan kos őriz, amilyen az állatövi jegyek sorában is található. A krétai Minotaurusz-mítosz egyik lehetséges jelentése szintén ez. Thészeusz, a Kos-naphérosz azért megy le a labirintus-alvilágba lecsúszott Bika-Minoszhoz, hogy tőle a tavaszpontot megszerezze, amelyet a fonálgombolyag jelképez: a fonál a Nap útja, a gombolyag a rajta lévő csomópont vagy maga a Nap. A csillagászati korszakváltásra látszik emlékezni a híres bibliai epizód, amelyben a „kosszarvú” Mózes, az új törvények hozója összetöri az aranyborjút, a régi vallás immár tartalmát vesztett, „néma bálvánnyá” degradálódott jelképét.

bika csillag

                                      Földi János: Aprilis, az Égi jegy szerént Bika hava
                                                  Bika Hóban a' bikákat
                                                  Ismét a' tsordába verd.
                                                  Szőllőt köss, a' báránykákat
                                                  El-választni meg ne merd.
                                                  Vess a' mit még nem vetettél,
                                                  Kőfalat most jól kezdettél,
                                                  Méheket ki-menni hagyj,
                                                  Plántáidnak vízet adj.

berzsenyi-tavasz

                                                  Berzsenyi Dániel: A tavasz
                                                             (részlet)
                                                  A tavasz rózsás kebelét kitárva,
                                                  Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
                                                  Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
                                                  S illatot isznak.
                                                  Alkotó aethert lehel a világra,
                                                  Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;
                                                  Számtalan létek lekötött csirái
                                                  S magvai kelnek.

tavaszi-sugar

                                                 Tóth Árpád: A tavaszi sugár
                                                            (részlet)
                                                 A tavaszi sugár aranyburokba fonta
                                                 A zsenge bokrokat, s a bimbók reszkető
                                                 Selyemgubóiból zománcos fényü pompa,
                                                 Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.
                                                 A zsongó fák előtt, a kerti út szegélyén
                                                 A park-őrző, borús csillámu rácsvasak
                                                 Festékes könnye folyt, sírtak, mert fémük éjén,
                                                 Hiába van tavasz, boldog rügy nem fakad.

berzsenyi-tavasz1

ludvigh-gyula-vasutepito-mernokLUDVIGH GYULA, Ludwig (Szepesbéla, 1841. ápr. 21. – Budapest, 1919. jan. 6.): vasútépítő mérnök, számos korabeli európai és balkáni vasútépítkezés résztevője, majd több mint 20 éven át a MÁV vezetője.

Oklevelét a brüsszeli egyetemen szerezte. Először itt dolgozott vasútépítésnél és tervezésnél, majd Spanyolországban, 1863-ban a sevilla-portugáliai vasút tervezésénél irányító szerepe volt. 1867 után hazatért, a vasúti központi irodában osztálymérnök lett. Ezután a belga, francia és törökországi vasutakat tanulmányozta. Műszaki javaslatai alapján jelölték ki a boszniai-romániai vasúti csatlakozásokat. 1881-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban az út- és középítési osztály vezetője, 1883-tól az államvasutak igazgatóságának tagja volt. 1887-től 1909-ig a MÁV elnökigazgatója volt; ez idő alatt sokat tett a vasúthálózat fejlesztése érdekében. 1893-tól a főrendiház tagja, 1909-től a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

vasut

Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi közlekedés krónikája (1750–2000)
(részlet)

A magánvasutak kora

Az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között lezajló nagy jelentőségű modernizációs fejlődés középpontjában a vasút áll. A gőzhajózás és vasutak közötti tőkebefektetésért, fuvarárukért zajló versenyből a vasutak kerülnek ki győztesen. Habár a dunai hajózás jogi (1858-tól nemzetközi vízi út) és vízrajzi (a Felső-Duna szabályozása, a Vaskapu-csatorna megnyitása) feltételeinek megteremtésével a folyam gazdaságpolitikai, különösen stratégiai jelentősége megnő, a vasutak komplex működési rendszerével, növekvő kiterjedtségével a folyami szállítás összességében nem veheti fel a versenyt. A vasúti közlekedés minden irányú kiteljesedése tehát az 1867-1918 közötti időszakra egységesen jellemző. A vasúthálózathoz fűződő érdekstruktúrák, ill. irányítási-működési rendszerében lezajlott változások miatt a vasúti közlekedés korát két szakaszra (1867-1891) bontottam.
Forrás: trafipax.hu honlap: A magyarországi közlekedés történetének korszakai

vasut1

KATONA LAJOS, (Nagybánya, 1866. ápr. 21. – Budapest, 1933. júl. 4.): kohómérnök, a közvetlen acélgyártás elméletének kidolgozója.
Tanulmányait a selmecbányai akadémián végezte 1889-ben. Az osztrák-magyar államvasút társaság resicai vasműveinek szolgálatába lépett, s ott a nagyolvasztók főnöke lett. 1905-ben kilépett és magánmérnöki irodát nyitott. Tanulmányútjai során Európa és az Egyesült Államok csaknem minden nevezetesebb kohóművét meglátogatta. Utóbb a Ganz Vagon és Gépgyár acél- és vagonműhelyének főnöke lett. Különösen a vaskohászat és a hengerlés kérdéseivel foglalkozott. Újszerű meglátásairól, újításairól beszámoló tanulmányait külföldi szakfolyóiratok is átvették. Elméletileg bebizonyította a közvetlen acélgyártás lehetőségét. Elgondolásait később a svéd és amerikai kísérletek a gyakorlatban is igazolták.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

vaskohaszat

Vorsatz Brúnó: Vaskohászat
(részlet)

Diósgyőri vasgyártás

Ebben az időben azonban jelentős fejlesztések is megvalósultak: új elektrokemence, a hengersor új meghajtása, új finomsori üregezés. A gyár neve 1925-ben megváltozott M. kir. Állami Vas- Acél- és Gépgyárakra. Az 1914-ben megkezdett nagyolvasztó építése 1926-ra befejeződött, a diósgyőri vasgyár 51 év után saját nagyolvasztójából láthatta el nyersvassal saját üzemeit. Az 1920-as évek vége a sorozatos kartell-megállapodások éve volt. Az 1927-es Acélegyezmény tagjai a MÁVAG, a Ganz és Társa, a Weiss Manfréd, a Magyar Vagon, valamint az ún. Kisvasúti cégek és néhány bank volt, amelyek beszerzéseikkel kapcsolatban szindikátusi megegyezést kötöttek. Külföldön is jelentős képviseleti hálózatot alakított ki a MÁVAG igazgatósága.
A diósgyőri gyár minden üzemében a legkiválóbb szakembereket alkalmazta. A kovácsműhelyt Katona Lajos kohómérnök, az ötvözött acélgyártást Kerpely Kálmán kohómérnök irányította az 1929-ben telepített Herault-elektrokemencénél.
Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, IV. kötet – Magyar Elektronikus Könyvtár

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés