In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

vidam-keddet

                                                Zelk Zoltán: Este
                                              Most fogja meg vagy most engedi el
                                              kezem az Isten?

az-elet-orok

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

szent-adalbertAdalbert, nyelvújítási azonosítással Béla, szlovákul, csehül Vojtech, németül Albrecht, cseh főúri család sarjadéka (956–997). Magdeburgban, a német-római császárság keleti missziós középpontjában tanult. Itt barátságot kötött Ottó herceggel, a későbbi II. Ottó császárral. Belépett a római S. Alessio bencései közé. Az örökvárosban tanácsadója volt III. Ottónak: várták a millenniumot, az első keresztény ezredévet, Krisztus új eljövetelét. Ez a hiedelem határozta meg életüket, terveiket is, így a birodalom szomszédságában élő pogány népek megtérítését és felajánlását.
Adalbert a csehek, magyarok, lengyelek, poroszok között végzett missziós munkát. Amikor hazánkban térített (992–994), megkeresztelte Géza fejedelmünket és fiát, Vajkot. A poroszok között szenvedett vértanú-halált (997 április 23). Azonnal szentként tisztelték. Ereklyéit Prágában, Esztergomban és a római S. Bartolommeo templomban őrzik.
István király őt választotta az esztergomi főegyházmegye máig tisztelt védszentjének (pius patronus ecclesiae Strigoniensis), és nevére székesegyházat épített (1010), amelynek később a Nagyboldogasszony-dedikáció mellett is társpatrónusa maradt.

 

szent-adalbert-megdicsoulese

Szent Adalbert megdicsőülése

Mester: Dunántúli festő
Készült: 1770-80
Anyag, technika: olaj, vászon
Méret: 325 x 185 cm


Proveniencia: A veszprémvarsányi római katolikus templom főoltáráról az 1950-es években került Pannonhalmára.
Leírás: A cseh fejedelmi családból származó Adalbert 983-tól volt Prága püspöke. Miután székhelyét többször elhagyni kényszerült, Poroszországba indult hittérítő útra, ahol 997-ben vértanúhalált szenvedett, a pogány poroszok lándzsáikkal halálra sebezték. Halála után két évvel szentté avatták. Az apoteózisát ábrázoló, világos, szabályos háromszög formába felépített szerkezetű oltárképen az arcok, a kezek, valamint az angyalok festésmódja Schaller István festészetével mutat rokonságot. Az oltárkép Varsámy Szent Adalbert tiszteletére szentelt templomából származik. A falu a pannonhalmi apátság egyik legrégibb birtoka.

a-konyv

1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZŐI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.
A katalánoknak ez a nap egyben védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja is. Így ott ezen a napon emlékeznek meg a „rózsákról és a könyvekről”, mert a legenda szerint Szent György a IV. században az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 

                                            Juhász Gyula: Shakespeare
                                            A kandallóban égnek a hasábok,
                                            Már itt az alkony. Isten véletek
                                            Napfényes erdők, tavaszi szelek,
                                            Szép ifjúság, te rakoncátlan, álnok!
                                            Már itt az este. A szőlőlevél is
                                            Pirosra vált, az ég is rózsafényes,
                                            – Az elmúlás ez, az emlékezés ez –
                                            Már itt az este és már itt a tél is!
                                            Motoszkál még fejében egy-egy ének,
                                            Szelíd szonettek, mennydörgő szavak,
                                            Melyekre taps reng és zeng száz ajak.
                                            A kandalló kiégett. Itt az éjjel.
                                            S a vak sötétben végsőnek világol
                                            Két szép szem napja múltak tavaszából.

 

                                            Vörösmarty Mihály: A GUTTENBERG-Albumba
                                            Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
                                            S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
                                            Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
                                            S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
                                            Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
                                            S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
                                            Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
                                            És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
                                            Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
                                            És eget ostromló hangokon összekiált,
                                            S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!”
                                            S e rég várt követét végre leküldi az ég:
                                            Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
                                            Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

   szabo-lorinc-olvasas

                                                Szabó Lőrinc: Olvasás
                                                Mint a csillagokat a távcsövek,
                                                úgy húztam körém, s egyre közelebb,
                                                könyveken át a Világ Tényeit:
                                                éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
                                                kis lámpa mellett, s függönyözve a
                                                konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
                                                nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
                                                vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
                                                mihelyt szabad, oly határtalanúl
                                                tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
                                                kíváncsiságban s reményeiben
                                                iskolán s minden hasznon: Végtelen
                                                nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
                                                kaptam, repülni, s törni zárakat:
                                                az Irodalmat: születő, arany
                                                lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
                                                de úgy, ahogy az első távcsövek

                                                tömték új csillagokkal az eget

olvasas

 

Az Országos Széchényi Könyvtár honlapja>>>


 

boszormenyi-jenoBöszörményi Jenő, Goldhammer (Érkeserű, 1872. ápr. 23. – Budapest, 1957. aug. 8.): gépészmérnök, a hazai Diesel-motorgyártás és autógyártás egyik úttörője.
Főiskolai tanulmányait Zürichben végezte 1893-ban. Gyakorlati működését a Ganz-gyárban kezdte, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője lett, s itt 1899-ben gyártotta az első magyar Dieselmotort. 1903-tól a Westinghouse autógyár Le Havre-i, majd londoni telepein dolgozott, mint főmérnök s részt vett a gyár automobiltípusainak kifejlesztésében. Később a gyár aradi fióküzeméhez került, ahol benzin-elektromos motorvonatok szerkesztésének és üzemeltetésének kérdéseivel foglalkozott. Utóbb a MARTA Autó R. T. munkatársa, majd 1924-től 1931-ig a MÁG (Magyar Általános Gépgyár) automobilgyártását vezette, mint műszaki igazgató. Érdeme a korában közismert MAGOMOBIL és MAGOSIX típusú autók sorozatgyártásának bevezetése. Tanulmányai, cikkei különböző szaklapokban, elsősorban a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében és Heti Értesítőjében jelentek meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

Emőd István: Közúti járműtechnika
(részlet)

 

Nemzetközi és hazai helyzet a 19. század végéig
kozuti-jarmutechnikaKét magyar tudós és feltaláló, Bánki Donát és Csonka János találmánya – a karburátor – 1893-tól már a gyakorlatban is lehetővé tette a folyékony tüzelőanyag használatát. Noha a külföldi szakirodalom évtizedeken keresztül a német Wilhelm Maybachnak tulajdonította a karburátor feltalálását, ma már azonban egyre többen külföldön is elismerik Bánkiék elsőbbségét.
csonka-fele-postaautoBánki felismerte, hogy a belsőégésű motorok hatásfoka a sűrítési viszony növelésével javítható. Az öngyulladást megelőzendő kettős karburátora segítségével finoman elporlasztott vizet is juttatott a motor hengerébe. Az ilyen elvek alapján készített és 1894-ben szabadalmaztatott nagy sűrítési arányú vízbefecskendezéses benzinmotorja az akkori benzinmotor hatásfokát kétszeresére növelte. A vízbeporlasztásos „Bánki-motor” azonban nem terjedt el, mert Rudolf Diesel számos próbálkozás után, 1897-ben elkészítette a róla elnevezett nagy sűrítési arányú dízelmotort, amely egyszerűbbnek és jobbnak bizonyult. 1899-ben a Fegyver- és Gépgyárban Epperlein Oszkár és Böszörményi Jenő vezetésével elkészült az első magyar dízelmotor is, amelyet Rudolf Diesel „magyar típusnak” nevezett.
Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, IV. kötet – Magyar Elektronikus Könyvtár

 

shakespeareWilliam Shakespeare 1564. április 23. (?) (keresztelési dátum: 1564. április 26.) – 1616. április 23. (Juliánus-naptár) / 1616. május 3. (Gergely-naptár); angol drámaíró, költő, színész.
Shakespeare szobra, amely színészként ábrázolja (Budapest V. ker., Duna-korzó, Vigadó tér)Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.
Shakespeare irodalmi teljesítménye nem merül ki a költészet és a drámaírás magasfokú művelésében; írásaiban az emberi élet egyes aspektusai, és a legkülönbözőbb érzelmek árnyalt ábrázolása mellett tömören és világosan kifejezett filozófiai gondolatok is megjelennek. Munkái 1588 és 1616 között születtek, bár az egyes művek keletkezésének ideje, és így azok sorrendje is bizonytalan.
Hogy Shakespeare mikor kezdett el írni, már homályba merült, de korabeli utalások arra mutatnak, hogy néhány darabja már 1592-ben színre került Londonban. Életrajzi kutatók szerint színházi karrierje az 1580-as években kezdődhetett. 1594-től kezdve Shakespeare színdarabjai megjelentek az akkori gyakorlat szerinti „quarto” kiadásokban (a könyvlapokat kétszeresen meghajtották, hogy egy oldalból négyet kapjanak). 1598-ra neve már ismertté vált, és megjelent a darabok címoldalain is. Színészi munkáját saját és mások darabjaiban színdarabírói sikerei ellenére sem adta fel. Idejét rendszerint megosztotta London és Stratford között. 1606-ban Shakespeare alig írt új drámát, és az 1613 után írtakat már nem neki tulajdonítják. Az utolsó hármat valószínűleg John Fletcher közreműködésével írta (Shakespeare visszavonulása után Fletcher helyettesítette a szerzőt, mint a „King’s Men” színház színdarabíróját).
1599-ben egy színésztársulat tagjai a Temze folyó déli partján megépítették saját színházukat, melyet Globe névre kereszteltek. Ez volt Angliában az első színház, melyet színészek építettek színészek számára. A Globe színház 1599 őszén nyílt meg, a Julius Caesar-ral az elsőnek bemutatott darabok között. Shakespeare legtöbb és legnagyobb színdarabját a Globe számára írta. Ezek közé tartoztak: Hamlet, Othello és a Lear király. 1608-ban a társulat átvette a Blackfriars nevű színházat is.

 

Komédiák listája
A vihar (The Tempest)
A két veronai nemes (The Two Gentlemen of Verona)
A windsori víg nők (The Merry Wives of Windsor)
Szeget szeggel (Measure for Measure)
Tévedések vígjátéka (Comedy of Errors)
Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing') lásd a Wikikönyvekben: Sok hűhó semmiért
A lóvá tett lovagok (Love's Labor's Lost)
Szentivánéji álom (A Midsummer Night's Dream) lásd a Wikikönyvekben: Szentivánéji álom
A velencei kalmár (The Merchant of Venice)
Ahogy tetszik (As You Like It)
A makrancos hölgy (Taming of the Shrew)
Minden jó, ha vége jó (All's Well That Ends Well)
Vízkereszt, vagy amit akartok (Twelfth Night or What You Will)
Troilus és Cressida (Troilus and Cressida)
Téli rege (The Winter's Tale)
Pericles (Pericles, Prince of Tyre)

 

Tragédiák listája

Coriolanus
Titus Andronicus
Rómeó és Júlia
Athéni Timon
Julius Caesar
Macbeth
Hamlet
Lear király
Othello
Antonius és Kleopátra
Cymbeline

 

Királydrámák listája

János király
II. Richárd
IV. Henrik, I. rész
IV. Henrik, II. rész
V. Henrik
VI. Henrik, I. rész
VI. Henrik, II. rész
VI. Henrik, III.rész
III. Richárd
VIII. Henrik

 

oldal eleje>>> 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés