In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

v-h-sz-n

                                                 Jékely Zoltán: Homo faber
                                                 Az életem: csigamászás ezüstje,
                                                 a föld giliszta-túrt halom..
                                                 De sohasem bámultam pipafüstbe,
                                                 és sohasem őrölt az unalom.

homo-faber

sarkanyoloSárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény.
A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják.
A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták.
György igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. A 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.
A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona bizánci részén az ő képe látható. Az első székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte.
kihajtAz állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát próbálták biztosítani. A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt.
A zöldág a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja ( „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”). Ha a zöldág ráadásul nyírfa vagy rózsafaággal történt, az még a rontást is elhárította.
De a jószág tűzön át hajtásának, is ilyen eredménye volt a néphit szerint. Kapuba fektetett láncon, fejszén, ekevason, néhol tojáson vagy a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján is gyakran hajtották át az állatokat. Volt, ahol az állatokat kihajtás előtt még az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, mert azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc.
Máshol a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék.
A magyar népi hitvilágban Szent György nap főszereplője a tehén meg a teje. Gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket. E napon állítottak új köcsögfát.
Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes a tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van”.
Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát. A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával.
Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes: A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték. Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.
Szent György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt.
A Mura-vidéken harmatszedés közben ilyen filozofikus mondatot mondtak:: „Viszek is hagyok is”, azaz hagynak másnak is a haszonból A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon mellett a termőföld hasznát is igyekeztek biztosítani.
sz-n-vetesEgy leírás leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája” A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.
Evés-ivás, táncmulatság zárta György napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával.
Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. A kincsről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.
szent-gy-gyikA gyík egyértelműen a sárkány kicsiben. Logikus, hogy helyet kap a György napi hagyományok között.
A Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan sok a hiedelem.. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyíkot szerencsére nem bántották, hanem a torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Másutt azt tartják, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet, vagy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Moldvában úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót agyoncsap, annak megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.
Időjósló nap is:
idojoslasSzent György-napi dörgés,
Jó bortermés – tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a György napi égzengés.
A Szent György-nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt hallik, akkor bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A mennydörgés, akárcsak   A György napi eső, bő termést ígér.
Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. - mondják, tehát nincs mese, a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.
A bukovinai magyarok meg az Ipoly menti falvak lakói szerint, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Másutt ugyanez esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták: kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.
A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.
Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.
Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)

A sárkányölő

A légiónyi katonaszent legnevezetesebbje Kis-Ázsiában született a legenda szerint, és Palesztinában halt mártírhalált Diocletianus alatt. A IV. századból már tudunk kultuszáról, amely a keresztény légionáriusok révén terjedt el a birodalomban. Előbb a görög részeken, nyugati tisztelete csak a XIII. században vált általánossá. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik. Közöttük is ő a „zászlótartó”, hiszen Konstantinápoly védőszentje volt, s az Athosz-hegyi Festőkönyv előírása szerint képének minden templomban ott a helye. A cári birodalom, Bizánc szellemi örököse, Györgyöt a címerébe emelte, s később a legmagasabb katonai rendjelet (györgykereszt) róla nevezte el. Rómában az V. században már temploma volt, a frank Meroving királyok (448?–751) ősatyjuknak vallották. Különös tekintélyre tett szert a Brit-szigeteken. Oroszlánszívű Richárd saját védszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. Jelvényét – fehér, illetve ezüst alapon vörös kereszt – a legelőkelőbb angol rend, a térdszalagrend viseli (alapítását 1345-re teszik), s a brit lobogó is a skót andrás- és az angol györgykereszt kombinációja. A lovagkorban tisztelete általánossá vált, más lovasszentekkel együtt

 

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Szent György-kultuszunk virágzására a számos egykorú, még felsorolandó patrocinium mellett jellemző, hogy Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek kötelessége volt az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme. A rendnek ötven tagja volt, aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. Jelszava: IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI, vagyis: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek. Fogadják, hogy pénteki napon ebédig lovagot vagy mást nem gyaláznak, nem kötekednek. Aki nem vigyáz a nyelvére, annyi hamus kenyérfalatot eszik éhgyomorra, ahányszor mást gyalázott.

 

Csorba János: Szent György napja

A következő népi hagyomány falusias, de babonás is volt a régi időkben. Szent György-napig volt szabad legeltetni a kaszálókat. Szent György- nap után így szokták kiáltani a határon: Hajtsd kis onnan a marhádat, már elmúlt Szent György napja! A babonás szokás meg, ahun fejőstehén volt, ott csipkebokrat tettek a kapura, hogy ne vigye el a boszorkány a tejet. Meg az, hogy a disznópásztor ezen a napon még sötét hajnalba hajtotta a csordát. [Ezt már senki nem tudta megmondani, hogy miért, talán hogy több legyen a szaporulat?]

 

Dömötör Tekla: Magyar népszokások
(részlet)

György-nap

Hazánkban igen jelentős ünnep volt; olyan szerepet töltött be a magyar néphitben, mint május 1. nyugati szomszédainknál. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

 

Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások
(részlet)

A ráolvasások haszna

1. Hogy a „szépasszonyok” össze ne bogozhassák Szent György (április 24.) éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:

Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit,

ha ezt a mákot megolvastad!

 

 

 

 

rendorseg

A kormány határozata alapján 1992-től Szent György napján, április 24-én rendezik meg Magyarországon A RENDŐRSÉG NAPJÁt.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

rendorseg2

A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJÁn állatvédők arra figyelmeztetnek: a tudomány számára van más, állatbarát megoldás. Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát. A laboratóriumi állatok száma ugyanis a világon évente eléri a 100 milliót.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

kiserleti-allatok

jekely-zoltanJékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 19.): költő, író, műfordító.
Áprily Lajos fia. Nagyenyeden, 1916-tól a kolozsvári református kollégiumban, 1929-től, családjának Budapestre költözése után a budapesti református gimnáziumban tanult, 1931-ben érettségizett.1931–35-ben az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti egyetemen magyar–francia–művészettörténet szakon végzett. 1935–41-ben az OSZK munkatársa. 1937-ben Olaszországba és Párizsba utazott, 1939–40-ben római ösztöndíjas volt. 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941 tavaszán Kolozsvárra költözött, az egyetemi könyvtár munkatársa lett. 1942-ben házasságot kötött Jancsó Adrienne-nel. 1942 nyarán részt vett a marosvécsi írótalálkozón, tagja lett a Termés szerkesztőségének. 1944–46-ban a Magyar Népi Szövetség hivatalos lapjának, a Világosságnak munkatársa. 1946 augusztusában Budapestre költözött, és 1954-ig az OSZK hírlaptárában dolgozott. 1948-ban a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Már kiszedett Álom című verseskötetét betiltották. Az ötvenes években kizárták az írószövetségből, műfordításból élt. 1956-ban helyreállították írószövetségi tagságát, 1957-ben megjelenhettek válogatott versei. 1970-ben és 1979-ben József Attila-díjat kapott.
A Nyugat „harmadik” költői nemzedékéhez tartozott. Korai költészete az elmúlás félelméről, a mulandóság szorongató élményéről beszél (Csontjaimhoz), ezt a természet eleven világa és a szerelem ellensúlyozza; verseiben az életöröm is megjelenik (Szép nyári zenekar). Érzékletes képekben idézi föl a főváros, főként Buda: a Városmajor, Zugliget hangulatát (Éjfél Budán, Téli éjszakák), az erdélyi városok és tájak emlékét, élményvilágát (Nagyvakáció az enyedi kollégiumban, Kalotaszegi elégia). Lírája elégikus, Krúdy Gyula „ködlovagjainak” életérzését fejezi ki (Rezeda Kázmér búcsúja). Ihletője az emlék és az álom, de gondolati síkon is megküzd szorongató élményeivel: az erdélyi magyarság tragikus történetével (A marosszentimrei templomban) és azzal a nyugtalansággal, amelyet a törékeny emberi élet és a végtelen univerzum összehasonlítása okoz (Csillagtoronyban).). A „nyugatos” líra és az erdélyi magyar költészet hagyományait követi, hat rá a modern francia költészet is, költői nyelvében a zenei hatásoknak van szerepe. Regényeiben nosztalgikus érzéssel idézi föl ifjúsága erdélyi és budai emlékeit. Kolozsvárra költözve költészete derűsebbé válik, mégis egyre inkább átéli a háború rettenetét (Seol ellen).
A 40-es évek végén bontakozik ki elmélkedő hajlama: archaikus, primitív mítoszokat idézve mutatja föl az emberi lét veszélyeztetettségét (Ehnaton álma, Az utolsó szó keresése,Múzeumlátogatás). Tragikus költeményekben fejezi ki kétségbeesését az emberi élet törékenysége miatt (Madár-apokalipszis). Sötét színekkel festi a történelmet (Középkori fametszet), nosztalgikus hangon idézi föl a múltat (A budai Kapisztrán-toronyhoz), elégiákban számol be külföldi élményeiről is (Egy prágai szoborhoz; Emléksorok a milánói dóm falán). Élete végén mind fájdalmasabban vet számot az erdélyi magyarság sorsával.
Kiváló műfordító, Dante, Racine, Shakespeare, valamint francia, olasz, német és román költők műveit tolmácsolja. Lefordította Goethe Faustjának első részét, szerepet vállalt Széchenyi István német nyelvű naplóinak fordításában.
Regényeiben kalandosan romantikus eseményeket beszél el (A halászok és a halál, 1947; Fekete vitorlás, 1958), ironikus történeteket ad elő (Felséges barátom, 1955; Bécsi bolondjárás, 1963).
Angalit és a remeték (1944) című színpadi játéka ironikus tündérkomédia, Fejedelmi vendég (1968) és A bíboros (1969) című drámái az erdélyi történelem eseményeit idézik föl. Esszéiben és tanulmányaiban erdélyi írókról és saját kortársairól rajzol költői színekben gazdag képet.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Pomogáts Béla szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

szent-gyorgy-komplexum

                                            Jékely Zoltán: Szent György-komplexum
                                            Nemhiába Szent György-napján születtem:
                                            a Sárkány minden évben eljön értem.
                                            Formát változtat és nemet cserélget,
                                            de jön, de jön és rámtámad bizonnyal.
                                            Ki sose tértem! Küzdöttem iszonnyal,
                                            viaskodtam szablyával és szigonnyal,
                                            s noha fejét eddig mindig levágtam,
                                            szívét, belátom, el sosem találtam!
                                            Most tört reám a legnagyobb haraggal!
                                            Megszorított s már-már torkom harapja.
                                            Szörnyű testét, tudom, hiába vágom.
                                            S egyedül vívok vele a világon!

 

                                            Jékely Zoltán: Az utolsó szó keresése
                                                                (részlet)
                                            Hol vagy, harangszóval bélelt vasárnap,
                                            tisztaságillat a váltott ruhán!
                                            Az üdvnap-délelőtt gyermek-reménye
                                            a mélabúba dőlő délután!
                                            Hétfő – Hétfejű sárkánynak legelső
                                            feje, melyet levágni oly nehéz,
                                            hogy a többit utána szinte játék,
                                            s fokozatosan könnyebbül a kéz,
                                            s a többi négy s végül a drága szombat!
                                            A szív megtelt, s megteltek a padok,
                                            s az ember a boldogság álhitével
                                            örömhajhász tömegbe olvadott –
                                            Rovástalan zúg az idő a térben;
                                            nincs több napóra s kalendárium.
                                            Pedig voltak kedves naptáraink is,
                                            melyeket újév hajnalán cseréltünk,
                                            talán tízezer éve mindig így –
                                            Keresd benne az utolsó rovást:
                                            „Hamletet láttuk. Kész az új ruhám.” –
                                            aztán néhány üres oldal után:
                                            „Hasadj meg, Föld, keljetek fel, halottak,
                                            hogy mi menjünk be alája halottnak.”

                                            Jékely Zoltán: Aki Szent György napján született
                                            (részlet)
                                            Ezer évig szeretne élni
                                            s e világon mindent szeret,
                                            és mindég csak az emberek,
                                            az emberek az ellenségi.
                                            Gonosz csillagoknak hatalma
                                            küldte égő lelkét bele
                                            s ha jó az alkonyat szele,
                                            szegény mindég szállni akarna.
                                            Van bűne s büntetést nem ismer,
                                            mert minden bűne szertelen,
                                            égből jött: az itéleten
                                            jelen kell hogy legyen az Isten.

Jékely Zoltán: „Látogatóban Jékely Zoltánnál”
(részlet)

Fegyelmezett, szikár, magas, kortalan férfi, éles metszésű arccal, divatot gondosan negligáló öltözékben. Aki először találkozik vele, zárkózottnak hihetné, a figyelmesebb szemlélő azonban hamar felfedezi a tartózkodó magatartás mögött az intenzív értelmi élet, a le nem higgadt szenvedélyesség jegyeit. Magános, mindig sietős alakja ismerősebb a felső-budai utcákban vagy a Lukács-fürdő kora reggeli galériájában, mint a művészeti közélet fórumain.
Író és költő, nemrég elhunyt kiváló poétánk, Áprily Lajos fia, akiben a családi folytonosságon túl egy szűkebb pátria kultúrájának és magatartásformáinak folytonossága is megtestesül, a família legendás művészteremtő vidékről való. Jeles formaművész, akinek egyszerre emocionális és intellektuális líráját már igen korán az ígéretesek között tartották számon a beavatottak. Igazán széles körben pikareszk meseregényei váltak ismertté, és ugyancsak sokan találkoztak vele mint fordítóval, klasszikus és modern költemények, regények és drámák átültetőjével.
A látogatás most azért jött létre, hogy első kézből szerezzünk hiteles információkat személyéről és életéről.

 

Nemes Nagy Ágnes: Apa és fiú
(részlet)

kivált előttem Jékely Zoltán. Megismertem a személyt, a költőt, a bajtársat nehéz időkben, a jó barátot. Azt, aki más volt, mint arannyal írt, gyerekkori képem róla, de csak kicsit volt más, csak annyira, amennyire a három dimenzió eltér a kettőtől. Hihetetlen, de az a hieroglifa, amit az idők mélyén személyébe helyeztem, a költészeté, csakugyan azonos volt vele. Mindnyájan tudjuk, ő a költői költő, a költő archetípusa. És ha egyetlen sort sem írt volna, akkor is maga volna a líra, alkatának hullámló, romantikus köpenyében járva Óbudán és Kolozsvárt, fenyőerdők mélyén és párizsi utcán, életöröm és melankólia láthatatlan, örökös csokrával a kezében.
[...]
Igen. Jékely Zoltán költői aromája hasonlíthatatlan. Talán még leginkább egy dél-északi limesz vagy akár kelet-nyugati határvidék még éppen lehetséges legjavából való. Az ilyen zöld-arany íz ritka nálunk, talán nincs is több, talán nem is lesz. Vagy lesz – őáltala – mindig.

 

Jókai Anna: Áprily Lajos és Jékely Zoltán
(részlet)

Páros csillag

– a népdal is tudja – ritkán ragyog az égen. Lett légyen ez a párosság önként vállalt szerelmi kötés vagy esetünkben az apa-fiú megmásíthatatlan vérségi kötése. Mégis megtörtént: a magyar költészet fekete, de csillagokkal dúsan kivarrott kárpitján ez a két fényesség, csaknem érintkezve, ott ragyog már mindörökre. Csaknem érintkezve, mondom, de saját formáját mindkettő kényesen megtartva.

 

Lengyel Balázs: Jékely Zoltán költészete
(részlet)

Fiatalkori halálfélelem – ha a költőiség szempontjából lehet egyáltalán rangsorolni a témákat, akkor a legköltőibb, a leginkább szívbe markoló téma, mert mit mondhat egy húsz év körüli költő kacérabbat, s mégis megindítóbbat, mint hogy fél az elmúlástól? S fiatalon meghalni, abbahagyott művel – szinte eleve legendás aura, élettel írt költészet. De ne menjünk el eddig. Már maga az ifjúi nagy halálszorongás az élő költőből is kiformál valami tündéries, nosztalgikus költő szobrot, valamit, ami az olvasóban levő költő-fogalom legmegindítóbb tulajdonságait felölti, s valahogy figyelmeztetőn, mint Petőfi szobra, felfelé mutat, az égre, az időre. Kivált, ha a szorongás nem tűnő kacérkodás vagy szenvelgés, hanem a zsigerekig ható, tömény élmény, amely éppen azért tömény, mert a még el nem tompult lélek szippantotta fel magába, tele az első tapasztalás szívrándító riadásaival. S tán éppen ez a titka, hogy miért olyan „költői” a fiatalkori halálfélelem.

 

Csukás István: Koldus Dárius
(részlet)

Ha behunyom a szemem, és elképzelem Jékely Zoltánt, a költőt, trubadúrnak képzelem el, várablakról várablakra vándorlónak, a szerelem boldog-boldogtalan énekesének; a felületes képzelgés némi könnyelműséget is ráad lobogó köpenyként, ez országban nem honos játszi kedvet. Már-már gyönyörködnénk a kitartó éneklésben, szívünk könnyülne tőle, mikor szorongás, balsejtelem éled bennünk, hogy az ének másról szól, a vidáman odacsapott akkordok fölött súlyos dallam zeng. S megrendülve vesszük észre, hogy a trubadúrnak „a sírás, mint szálka áll a torkán”; s észrevettük-e, eléggé komolyan vettük-e, a magunk érdekében, hogy milyen nagy költő szól hozzánk?

orgona2

                                            Kányádi Sándor: Egy csokor orgona mellé
                                            (részlet)
                                            Jékely Zoltánnak szeretettel
                                            lelkem pünkösdi itala
                                            máig zsongító óborom
                                            nyelvem petőfi sándora
                                            albertus molnár
                                            ledőlt a cinterem fala
                                            kövei földbe vástak
                                            védtelen áll a dombon
                                            maholnap egyesegyedül
                                            istené lesz a templom
                                            csupán egy ajkon szól már
                                            paptalan marosszentimrén
                                            haldoklik szenczi molnár
                                            hoztam egy csokor orgonát
                                            ülök őbenne bízón
                                            ülök hol várja jézusát
                                            a házsongárdi síron

orgona

loksa-imreA jeles zoológus kutató, Loksa Imre (Budapest, 1923. ápr. 24. – Budapest, 1992. jún. 21.) biológia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, majd 46 éven át az ELTE Állatrendszertani és Állatökológiai Tanszékén tanított. Fő kutatási területe az alsóbbrendű rovarok és a pókok rendszertana valamint cönológiája (társulástana) volt. Az utolsó zoológiai polihisztornak tartották, mivel rendkívül gazdag faj- és formaismerettel rendelkezett. Kutatta a magyar barlangok, természetvédelmi területek és bioszféra rezervátumok állatvilágát; sok értékes terület éppen neki köszönhette a védetté nyilvánítást. Az MTA és az UNESCO szervezésében tropikus területek talajzoológiai kutatásában vett részt, ennek keretében expedíciók tagjaként járt Chilében, Argentínában, Paraguayban, Ausztráliában, Új-Guineában és Ceylonban. Legjelentősebb munkája az az 500 oldalas monográfia, amelyben a hazai és délkelet-európai karsztbokorerdőkben végzett kutatásainak eredményeit összegzi.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Dózsa-Farkas Klára: Megemlékezés Loksa Imréről)

loksa-allatrendszertan

A magyarországi matematikaoktatás megreformálója, a nők egyetemi hallgatói jogainak szószólója, Beke Manó (Pápa, 1862. ápr. 24. – Budapest, 1946. jún. 27.) a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végzett tanulmányait követően egy évet töltött ösztöndíjjal Göttingenben. Ottani tapasztalatai alapján lett egyik kezdeményezője és megvalósítója a hazai reformtörekvéseknek a matematika oktatásában. 1900-tól a matematika egyetemi tanáraként és az Országos Középiskolai Matematikai Reformbizottság elnökeként munkálkodott, akadémikus lett. 1919 után baloldali nézetei miatt megfosztották akadémiai tagságától és kényszernyugdíjba küldték. Az Athenaeum könyvkiadóban kezdett dolgozni nagy ambícióval; könyvsorozatokat szerkesztett és matematikai kutatásait is folytatta. 1945-ben rehabilitálták. A középiskolai matematika oktatás megreformálása mellett egyik kezdeményezője volt a matematika népszerűsítésének; számos cikket és tanulmányt írt ezzel a céllal. Tudományos munkásságát algebrai és geometriai problémák vizsgálata valamint a lineáris differenciálegyenletek terén fejtette ki. Differenciál- és integrálszámítás valamint Determinánsok című munkáit a matematikusok több nemzedéke forgatta haszonnal.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

BEKE MANÓ: AZ EINSTEIN-FÉLE ELMÉLET

http://www.epa.hu/00000/00022/00308/09343.htm

 

Spiegel Frigyes, (Pest, 1866. ápr. 24. – Budapest, 1933. febr. 26.): építész, iparművész, a szecesszió képviselője.
Diplomáját a budapesti műegyetemen szerezte 1887-ben. Ettől kezdve önálló építészi tevékenységet folytatott. Az 1890-es években megjelent szecesszió irányzat, amely az egzotikus és szimbolikus elemek alkalmazásának formájában. Ennek az áramlatnak volt a legjelesebb képviselője, műveivel a tradicionális épülethomlokzatokat allegorikus figurákkal és jelenetekkel gazdagította, így válaszolva meg a századforduló építészetének alapkérdését, és megadva azt a fogalmi és formai forrást, amely a kor kihívásainak megfelelő, és mégis nemzeti építészeti stílus létrehozásának legalkalmasabb eszközének mutatkozott.
A Magyar Építőművészek Szövetsége első elnöke volt (1914–17). Maison Moderne címmel iparművészeti műhelyt nyitott, mely újszerű boltberendezéseket készített. Számos tervpályázaton vett részt (pl. Kossuth Lajos emlékmű), több önálló épülete van (Kereskedelmi és Iparkamara Debrecenben; szolnoki, békéscsabai színház stb.). Városi villaépületein különösen kedvelte a rusztikus kő alkalmazását. Néhány munkáját Márkus Gézával közösen tervezte (Szegedi Zenepalota; kolozsvári nyári színház stb.).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Forrás: Budapest Architect, Julius Palacinka; http://www.budapestarchitect.com

spiegel-bp-vi-izabella-u-94spiegel-bp-vi-bajcsyzsilinszky63- 1898spiegel-bp-ix-ulloi-u-21

Ötvösgyűjtemény
(részlet)

Bronz, ón, réz, vas műtárgyak

A 19. század végén ismét nagy népszerűségre tett szert a kovácsoltvas-művesség: a szecessziós építészek előszeretettel használták föl a benne rejlő lehetőségeket. A francia alkotások színvonala Emile Robert 1900-as párizsi világkiállításon vásárolt asztali lámpáján mérhető le. Jungfer Gyula gyárában készült a legtöbb, gyűjteményünkben található csillár, falikar ebből az időszakból. Máig használatban van a múzeum előterében álló gongállvány, mely Spiegel Frigyes tervei szerint készült.

Forrás: Az Iparművészeti Múzeum honlapja

magyar-iparmuveszeti-muzeum

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés