In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

felkeltem

 

Weöres Sándor: Psyché

Szózat Katitzához a férfiak ügyében

Kátai Kata
Menta illata,
Levendula harmata!

Halld kérésemet,
Hogy kedvesemet,
Ki engem híven szeret,

Te ne izgassad,
Ne háborgassad
És kedvemre hagyhassad.

Keressed párod,
Meg is találod,
Ha szereted, imádod;

És ő téged,
Tulipán szépet,
Rubintos ékességet.

Ha legény vólnék,
Reád omolnék,
Rajtad mindent tsókolnék;

De leány vagyok,
S ha lessz rája ok,
Várj, szemedbe-karmolok.

psyche

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Katalin, vagyis Sienai Szent Katalin, a dominikánusok harmadrendjének tagja (1347-1380), a középkor egyik legnagyobb hatású női szentje. Nagy Lajos királyunkkal is levelezett. Legendája szerint Krisztus őt is eljegyezte, mint alexandriai védőszentjét, sőt szívet cserélt vele, és sebeinek hordozására (stigma) találta méltónak. Élettörténetének, legendájának magyar változata: Szénabeli dicsőséges apáca szűz Szent Katerina asszonynak ő élete, amely az Érdy- és Érsekújvári-kódexben olvasható.
[...]
Nagytekintélyű alexandriai névadója miatt páratlan népszerűsége ellenére sem tudott különleges kultusza, patronátusa kibontakozni. Újabb ábrázolásaival csak dominikánus templomainkban találkozunk.
Kalendáriumi hatásra született népies neve Széna Kata. Ünnepének időjárásából egyes helyeken termésre, kaszálásra következtetnek.
mehek-napja-

A MÉHEK NAPJÁt 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

meh-

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

A méh

Tavasz beköszöntével, a téli nyugvás után szárnyra kelnek ismét a méhek. Elsőbben – még a nagyböjt idején – kitakarítják a kaptárt – ez a megtisztulásuk ideje, ahogy hajdanán mondták –, aztán felkészülnek az új ivadékok érkezésére, majd mikor már virágzik az erdő, mező, kirajzanak.
A méh háziasítása az I. e. 6–4. évezredben mehetett végbe, és a vadméhek lépeit már az előember is fosztogatta. A méhet nemcsak mézéért, hanem viaszáért is nagyra becsülték. A méhállam szervezettsége, a méhkirálynő herék és munkások fölötti „felsőbbrendűsége”, az a vélt képessége, hogy „szűzen” is korlátlanul ad életet újabb és újabb rovarnemzedékeknek, már a háziasítása előtti időben foglalkoztatta az embert.
Epheszoszban, a termékenységkultusz ókori központjában – itt telepedett le, és halt meg a legenda szerint Mária – az anyaistennőt „Nagy Méh” néven és alakban tisztelték. (Eleink is az anyaság szimbólumának tekinthették a méhanyát: ezt tanúsítja méh szavunk két jelentése, illetőleg a lép és méhlepény elnevezések közös eredete.) Később tavaszi istennők háziállata lett és Erósz (Cupido) attribútuma (a méhcsípés és Ámor nyila közt egy kedves antik rege von párhuzamot). A keresztény kalendárium is tavaszjelképnek tekinti. Patrik, József és Benedek a helyi naptárak „méheresztő” szentjei, a beregi ruszin nép az április 24-i Györgyöt is közéjük sorolta.

 

A magyar bányászat első név szerint ismert, európai hírű műszaki fejlesztője, Thurzó János (Lőcse, 1437. ápr. 30. – Nagybánya, 1508. okt. 10.) vagyonos családból származott, apja Rómában és Páduában taníttatta. Tudásszomjára és talpraesettségére jellemző, hogy Velencében süketnémaságot színlelve leste el a réz és ezüst szétválasztásának tudományát; ugyanis érdeklődése a bányászat és ércfeldolgozás felé fordult, az iparosodás európai megindultával felismerte ezeknek az iparágaknak várhatóan növekvő lehetőségeit. Az 1470-es években először Krakkó, majd Zólyomlipcse közelében létesített csurogtató olvasztást alkalmazó kohóművet. 1475-ben szerződést kötött hét Garam-menti bányavárossal vízemelő gépek felállítására. A megállapodást maga Mátyás király hagyta jóvá és felhatalmazta Thurzót, hogy az ország más bányáiban is telepítsen vízemelő gépeket. Thurzó 1490-ben Corvin Jánostól megvásárolta a Besztercebánya környéki rézbányákat, majd a pécsi püspöktől bérbe vette a Garam-menti rézbányákat. A vállalkozások fejlesztését a tőke hiánya akadályozta; ezért kapcsolatba lépett Fugger Jakab augsburgi bankárral és 1495-ben szerződést kötöttek, mely szerint a Fugger bankház pénzzel támogatja a rézbányák kiaknázását. A szövetséget házasságok is erősítették. A vállalkozás olyan sikeres volt, hogy még további bányákra is kiterjesztették, például Nagybánya környékén.
Thurzó nagy gonddal irányította a bányászatot. Szabályozta a kutatást, a bányaművelés módját és a kitermelés szüneteltetését vagy abbahagyását. Az ércszállítmányok útjának biztosítására külön szervezetet hozott létre. Körmöcbányán 1496-ban elsőként alakították meg „társláda” néven a munkások önsegélyező szervezetét, amelyhez a tulajdonos is hozzájárult. Thurzó János olyan tekintélyre és elismertségre tett szert, hogy Ulászló király 1498-ban körmöci főkamaragróffá nevezte ki és felmentette az ércben beszedett bányaadó fizetése alól. A Thurzó-Fugger vállalkozás 1495 és 1504 között virágkorát élte: 190 ezer mázsa rezet és 18 ezer kg ezüstöt termeltek, a bányavállalat termékeit Lengyelországba, Oroszországba, a német fejedelemségekbe, sőt, Antwerpenen át Portugáliába is szállították.
Thurzó János tevékenységéről két forrásból értesülhetünk. I. Zsigmond lengyel király történetírója és titkára kortársként így írt róla: „… nagy szorgalma révén a külföldiek előtt is híressé vált… számos szellemes találmány maradt utána”. Georgius Agricola De re metallica című, 1556-ban megjelent világhírű könyvében, az egyik első műszaki szakirodalmi forrásban név szerint említi Thurzót, a besztercebányai üzemet ábrán mutatja be, amelyhez részletes magyarázatot fűz.
Thurzó halála után a bányát a Fuggerek irányították, de már nem személyesen, hanem intézők, gondnokok révén, akiknek kezén a nagyszabású vállalkozás egyre jelentéktelenebbé vált.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

mihaly-denes-a-telehor-vevokeszulekkel

Mihály Dénes 1918. április 30-án nyújtotta be a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz szabadalmi bejelentését Projectophon tárgyban, amely a kép és hang egyidejű felvételére, illetve lejátszására, azaz a hangosfilmre vonatkozott. A bejelentés 79 954. lajstromszám alatt szabadalmi oltalmat kapott és 1922. október 18-án nyomtatásban is megjelent.
Mihály Dénes még mérnökhallgató korában, az első világháború alatt kezdett el foglalkozni a hangosfilm kérdésével. 1916 júniusában hozott létre először egy 8 méter hosszúságú hangosfilmet – ekkor mindössze 22 éves volt. Találmánya Ernst Ruhmer eredményein alapult, aki 1901-ben rájött, hogyan lehet a hangot filmszalagra rögzíteni. Az ő nyomán Eugene Lauste francia mérnök valósította meg a hangok és képek egyidejű rögzítését, azonban a lejátszásnál az ő megoldása esetén a hang csak fülhallgatón át volt hallható. Mihály Dénes projectophonja volt tehát az első olyan berendezés, amely a mai hangosfilm ősének tekinthető – ahol a kép és hang egyidejűleg rögzíthető, majd a nagyközönség által látható-hallgatható. Mihály Dénes találmányát az angol Universal Tonfilm-Syndicate LTD filmgyártó vállalat hasznosította.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a hírközlés történetében)

Domány Ferenc, (Gyöngyös, 1899. ápr. 30. – London, 1939): építész, számos európai országban épült középület, budapesti lakóépület és filmszínház tervezője.

Tanulmányait a budapesti műegyetemen Hültl Dezsőnél kezdte, majd a berlini műegyetemen fejezte be. 1925-től Berlinben több nagy szállodát (Woga-Hotel 1927–1930; Autohotel 1929–30), irodaházat, sportcsarnokot épített. 1933-ban visszatért Budapestre, s főként Hofstädter Bélával együtt több modern bérházat és moziépületet (Ady, Lloyd/Duna és Brodway mozi) épített. 1939-ben Londonba költözött; a londoni postapalota pályázatán díjat nyert.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

broadway-mozi-ma-belvarosi-szinhaz

Rákos Katalin: Színház-, mozi- és építészettörténet egy helyen

(részlet)

„A ’30-as évek nagyvárosi miliőjét idéző színházzal gazdagodott Budapest a régi Broadway mozi felújításával. Az új intézmény elsődlegesen az Inter Operett előadásai számára szolgál. Magát a mozit Domány Ferenc tervezte 1938-ban, a Károly krt. és Dohány u. sarkán álló, Hoepfer Guido tervei alapján 1913-ban épült ház színházterem befogadására kialakított alagsorában.”

Forrás: Magyar Építőművészet, 2005. 1. szám

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés