In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

szep-szombatot

Kárpáti Kamil: A játék ló
Peti elment. Csönd lett: légyfogó burka a homályban
Kifáradt foglya, alszom a csend cukrán.
S megszólal a ló.
Énekel, majd farkát föltornyozza. De Peti nincs itt.
És lassan kiütközik a sok kopás. S hogy fából való.
jatek-lo

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)

Virágos „negyven” napok

szentflorian frakno vara foto vimola agnesFlórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 (!) keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba. Tetemét egy sas őrizte mindaddig, amíg el nem temették. (A „sas”, a római légiók felségjelvénye, maga Aquilinus hadbíró lehetett, hisz a neve is azt jelenti „olyan, mint a sas”.)
szent-florianA mondottakból következően Flórián tisztelete elsősorban Ausztriában és a környező országokban virágzik a késő középkor óta. Szent Ágota őrhelyére állítva tűz és árvíz ellen hívták segítségül. A legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Úgy is szokták ábrázolni, amint római tiszti egyenruhában egy cseber vízzel egy hozzá képest pirinyó házacska vagy városka tüzét kioltja. Amint ez várható, a tűzzel dolgozók (tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek, kéményseprők) védőszentje lett, de a gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját. Neve napján népszokásai is a tűzzel kapcsolatosak. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret nem sütöttek, a kovácsok sem dolgoztak, másutt viszont épp ezen a napon gyújtottak új tüzet, ősi módon: például két fadarab összedörzsölésével.
florianusFlorianus jelképes alak, akit azért hívott az egyház életre, hogy a május eleji pogány szokásokat általa is megkeresztelje. Neve „virágzót” jelent, s a római Flora istennőtől kapta, akinek egyhetes ünnepségsorozata épp Flórián-nap vigíliájával ért egykor véget. Legendája a 40 kereszténnyel a május 1-jei fordulópontra utal. Mártíromságának színteréül azért tehették meg Laureacumot, mert a városnév azt jelenti: „babérkoszorúval (ékesített)”. A babér pedig május olümposzi védnökének, Apollónnak szent növénye volt. Halálának módja a rómaiak májusi Argei ünnepének szokásából vezethető le, amikor is nádból, szalmából font bábokat hajítottak jelképes emberáldozatul a Tiberisbe. Ez a szokás a kiszehajtás ókori előzménye is lehetett. Az argei-bábokat ugyanis március 17-én helyezték el alkalmi szentélyeikbe, olyan napon tehát, amelyre később virágvasárnap eshetett. Talán az sem véletlen, hogy az argei-bábok március 17-i fölszentelése és Flórián vértanúsága között 47 nap telik el. Flórián vízbe hajításának jelképi funkciója is megfelel a korábbi kiszehajtásénak. Ahogy a kisze a „40 napos” böjtöt jelképezi, úgy Flórián a húsvétot követő „virágos kedvű 40 nap” jelképe. Vértanúhalála e naptári ciklus szomorú végét jelzi (l. még „zöldember”). Flórián tűzzel való kapcsolata is összefügg a ciklusváltással. Az eddigiekben is láttuk, hogy a régi európai luniszoláris naptár határnapjai tűzújító, tűzszentelő ünnepek voltak. Az volt a gyertyaszentelő – Ágota – húshagyó kedd ünnepkör, az volt húsvét, s az volt a május 1. – Flórián ünnepkör is, mint ahogy az volt minden határnap az év további rendjében.

 

bikfalvibikfalvi2bikfalvi3

FALKA SÁMUEL, (Fogaras, 1766. máj. 4. – Buda, 1826. jan. 20.): betűmetsző és rézkarcoló, a magyar betűmetszés és a nyomdai sztereotípia mestere.
Nagyszebenben kezdett rajztanulmányaihoz, majd 1791-től Bécsben főképpen betűmetszéssel foglalkozott. Itt ismerkedett meg a sztereotípiával. 1798-ban hazatérve a budai Egyetemi Nyomdában „anyabetű véső és betűöntési ügyelő” lett. Itt fejlődött a magyar betűmetszés egyik legnagyobb mesterévé. Betűi – különösen nemes vonalvezetésű klasszicista antikvái – felveszik a versenyt a külföld legszebb termékeivel. Kb. 1830-ig az általa megformázott betűkkel készültek az Egyetemi Nyomda legízlésesebb kiadványai. A nyomdai sztereotípiának is ő volt az első hazai mestere.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

Kocsis Lilla: Bikfalvi Falka Sámuel
(részlet)
A budai Egyetemi Nyomda
Mária Terézia 1777-ben az Egyetemi Nyomda egy részét Nagyszombatról Budára telepítette, majd 1779-ben a tankönyvkiadásra kizárólagos szabadalmat adott részére. Ez óriási lehetőséget nyújtott a nyomda számára, amivel hosszú évekig – főként a nyomda belső személyi, vezetési gondjai és anyagi problémái miatt – csak részben tudtak élni. Az évszázad utolsó évei azonban eredményes fordulatot hoztak: 1795-ben felvásárolták a cirill betűs bécsi Novákovics-nyomdát, így a felszereléssel együtt a nyomda általános privilégiumot kapott a keleti nyelvű nyomtatványok megjelentetésére; 1797-ben megszüntették a sorvadozó nagyszombati műhelyrészleget; a nyomda és a hozzá kapcsolódó betűöntő üzemének bővítésére betűmetsző műhely szervezését határozták el, melynek vezetésére 1798-ban szerződtették Bikfalvi Falka Sámuelt. 1804-ben a nagy irodalmi műveltségű és széles látókörű Sághy Ferencet kinevezték a nyomda gondnokává. Az ő igazgatása alatt adták ki a korszak legjobb magyar íróinak műveit is, igen szép kivitelben. A 19. század első két évtizede az Egyetemi Nyomda életében Sághy és Falka korszakának tekinthető.

Forrás: Digitart, 2004. 8. szám

 

zechmeister-laszlo-vegyeszmernok-1889-1972ZEHMEISTER LÁSZLÓ, (Győr, 1889. máj. 14. – Pasadena, USA, 1972. febr. 28.): vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kromatográfia módszerének egyik meghonosítója.

Tanulmányait a budapesti műegyetemen kezdte, majd a zürichi műegyetemen fejezte be, ahol előbb vegyészmérnöki oklevelet, 1913-ban műszaki doktori címet szerzett. A berlini Kaiser Wilhelm Institutban R. Willstatter munkatársa. 1921–23-ban a koppenhágai mezőgazdasági és állatorvosi főiskolán dolgozott. Hazaérkezése után a budapesti műegyetemen szerzett magántanári képesítést. 1923–1933 között Cholnoky Lászlóval az elsők között vezette be a kromatográfiás módszert a preparatív szerves kémiába; sikeresen és sokoldalúan alkalmazták a szerves anyagok kémiai elválasztását. 1923-tól a pécsi egyetem orvosi karán a kémia tanára. 1940-ben előadások tartására az USA-ba utazott. Pasadenában a California Institute of Technology szerves kémiai tanszékén volt professzor 1959-ben történt nyugalomba vonulásáig. Rövid látogatásra jött Magyarországra 1971-ben, a pécsi orvostudományi egyetem díszdoktori címének átvételére.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

Móra László: Emlékezés Zechmeister Lászlóra
(részlet)

termeszet-vilagaZechmeister jelentős érdeme, hogy tehetséges fiatal munkatársait bevonta kutatásaiba és velük – a műegyetemi Zemplén-iskola mintájára – sikeres szerves kémiai kutatóműhelyt szervezett. Kezdetben a szénhidrátkémiában Tóth Gézával továbbfolytatta a még Willstätter mellett kezdett, cellulóz lebontását célzó kísérleteit. (Cukorgyártás fából sósavas eljárással és a facukor jövője, 1927). Eredményeit értékelte az Akadémia és rövidesen levelező tagjának választotta (1930). Az 1931. február 16-án tartott székfoglalójában is „Adatok a polysaccharidok részleges lebontásának problémájához” címmel a cellulózokról értekezett.

Sokkal kiemelkedőbbek azonban azok a kutatásai, melyek középpontjában a természetes anyagok klorofillját kísérő vegyületek, a karotinoidok álltak. Vizsgálatuk során Zechmeister professzor Cholnoky Lászlóval, Tuzson Pállal, Vrabély Verával 1927-28-ban számos új karotinoid; kapszorubin, likofill, likoxantin stb. mellett a pirospaprika festőanyagát, a kapszantint izolálta.

Forrás: KFKI honlap – Természet Világa, 1997. 8. szám

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés